A munkáltatóknak sem kedvez mindenben az új Mt.
Az új Mt. értelmezése okozza a legtöbb fejtörést a HR-eseknek, számos szabályozás gyakorlati alkalmazásával gyűlik meg a bajuk. Bár az adminisztráció nem lett kevesebb, a munkarendet, szabadságot, atipikus foglalkoztatást érintő változásokkal elégedettek. Hogy a munkajogi gyakorlat mennyire lesz igazságos, azon is múlik, a munkáltatók tudnak-e önmérsékletet tanúsítani. HR-eseket kérdeztünk az eddigi tapasztalatokról.
Ennek oka az is lehet, hogy több olyan kérdés is akad, amelyek értelmezése nehézségekbe ütközik. Ilyen például, hogy hogyan kell alkalmazni a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak munkaviszonyának megbízási idő alatti rendes felmondással való megszüntetésével kapcsolatos szabályokat, mikor és hogyan fogadhatóak el a munkaviszony megszüntetésekor az elektronikus dokumentumok (az MSZP például a munkatörvénykönyv módosítását javasolja, hogy senkit se lehessen telefonon vagy sms-ben elbocsátani), hogyan lehet megteremteni a munkaszerződésekben a magatartási elvárások és a szabad véleménynyilvánítás jogának egyensúlyát. Problémás lehet ugyanakkor a munkáltatói jogok gyakorlójának megállapítása is, eddig ugyanis a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályozta ezt, most azonban átkerült a munkajogba. Komolyabb hibák is előfordulnak a joganyagban, az ombudsman például az Alkotmánybírósághoz fordult a várandós nők felmondási védelmével kapcsolatos paragrafusok miatt, de egyéb kifogásai is vannak a munkavállalókat védő garanciák gyengítése miatt.
A munkáltatóknak sem kedvez minden szabály
A Szecskay Ügyvédi Iroda szerint a január 1-jétől életbe lépő szabályok vegyes képet mutatnak a munkáltatók szempontjából, mert például míg a szabadság kiadása terén növelik a rugalmasságot, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás korábbiakhoz képest szigorúbb időbeli korlátozottsága megnehezítheti a változó gazdasági környezethez való gyors alkalmazkodást. Ebben az esetben ugyanis az új Mt. a korábbi 110 helyett 44 munkanapra (vagy 352 órára) csökkenti a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő átmeneti foglalkoztatás maximális együttes éves időtartamát, így a szervezésben ez nagyobb rugalmatlanságot okozhat.
Az iroda úgy véli, a távolléti díj számításának új szabályai a munkáltatóknak lehetnek kedvezőbbek, de ez attól is függ, milyen munkaidő-beosztást és bérstruktúrát alkalmaznak. Ha a munkavállaló a távollét időtartamára nincs beosztva, azok a munkáltatók járnak jobban az új szabályozással, ahol például 30 százalék alatt van az irányadó időszakban a munkavállaló műszak- vagy éjszakai pótlékra jogosító időszakban végzett munkája, mert nekik ebben az esetben a távolléti díj meghatározásakor nem kell a pótlékkal számolniuk - hívják fel a figyelmet, hozzátéve, a munkáltató által alkalmazott munkarendnek és munkaidő-beosztásnak komoly jelentősége van a tekintetben, hogy a munkavállaló milyen összegű távolléti díjat kap.
Vegyesek a HR-esek eddigi tapasztalatai
Jóllehet bizonyos munkavállalói csoportok számára negatív következményekkel járhatnak egyes rendelkezések - ezt a Liga Szakszervezetek megbízásából készült ELTE-MTA felmérés eredményei is alátámasztották -, sok múlik azon, hogy a munkáltatók mennyire használják ki az Mt. adta lehetőségeket, és mennyire tartják szem előtt munkavállalóik érdekeit. Ebből a szempontból találni olyan vállalatokat, amelyek a dolgozók javára térnek el.
Mint Bőhm György, a Tesco kiskereskedelmi személyzeti igazgatója lapunknak elmondta, a két műszak közötti pihenőidő tekintetében ők a Munka Törvénykönyvénél szigorúbb, a munkavállalók számára ugyanakkor kedvezőbb szabályozást vezettek be, hogy a kollégák jobban tudjanak regenerálódni, és újra feltöltődve munkát végezni. Bőhm György úgy véli, az új Mt. sok tekintetben jobban illeszkedik az olyan speciális területekhez, mint a kiskereskedelem. Példaként említette, hogy egyszerűbb megírni a beosztásokat, mivel az új munkarendek nagyobb rugalmasságot engednek. Ugyanakkor a munkavállalókra nézve arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos munkarendek esetében az egymást követő munkanapok száma már kollektív szerződés nélkül is sokszorosa lehet az eddigi hat napnak. Ezért ebben az esetben a munkáltatónak kell "önmérsékletet" tanúsítania - hangsúlyozta.
A Tigáz Zrt. is élt az új Mt. lehetőségeivel, de igyekeztek a munkavállalók érdekeit is szem előtt tartani és nem vezettek be minden egyes törvény adta lehetőséget - árulta el Derzsi Tímea, a vállalat munkaerő-gazdálkodási és képzési vezetője. Hozzátette: ahol szükség volt rá, ott módosították a munkaszerződéseket, és új formátumokat vezettek be. Mint mondta, ahol mód lesz rá, ott élni szeretnének a munkahelyvédelmi akcióterv nyújtotta járulékkedvezményekkel.
Derzsi Tímea szerint az új Mt. az adminisztráció szempontjából nem hozott különösebb változást, viszont az utazási idő megszűnése hátrányosan érinti a munkáltatót, és ugyancsak kedvezőtlen a munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő rövidülése is, mivel a rövidebb idő alatt nehezebb megoldani a szakemberek pótlását. A HR szakember emellett jelezte, hogy a munkaruha szabályozás kikerült az Mt-ből, illetve, hogy a szakképzés hozzájárulás megszűnése csökkentette az oktatási költségüket. - A TÁMOP pályázatot jó lehetőségnek tartottuk a kieső oktatási költség kompenzálásaként, a pályázatok elbírálása azonban elhúzódik - mondta Derzsi Tímea.
Bőhm György a szakképzéssel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy az a mindenkori fiskális politikának van alávetve, így a költségvetés hiányának csökkentése miatt tavaly kedvezőtlenül alakult, ezért gyakorlatilag ellehetetlenült a saját munkavállalók számára tartott képzések finanszírozása a szakképzési hozzájárulás terhére. A Tesco kiskereskedelmi személyzeti igazgatója ugyanakkor jónak tartja, hogy a diákok foglalkoztatását egyértelműen szabályozza az új Mt., ami esetükben azért volt fontos, mert az összes ledolgozott órának mintegy 5 százalékát a diákok adják a hipermarketekben.
A Provident-nél az új kódexnek megfelelően, folyamatosan módosították a munkaszerződéseket, emellett a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetére előírt órában történő szabadság nyilvántartás folyamatát, technikai kialakítását oldották meg a közelmúltban - tájékoztatott Kamarás Zsuzsanna HR vezető. Véleménye szerint az új Munka Törvénykönyve jobban igazodik a gyakorlati igényekhez, és a szabályozás mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára átláthatóbbá vált. Mint mondta, egyértelműen könnyebbséget jelent, hogy egy adott jognyilatkozatot a munkáltatói jogkör gyakorlója szóban is jóvá tud hagyni, nem lesz érvénytelen attól, ha nem a munkáltató aláírása szerepel a jognyilatkozaton, mivel azt utólag is alá lehet írni. Pozitívumként emelte ki azt is, hogy egyszerűsödött a fogalomrendszer, például a kiküldetés, átirányítás és kirendelés helyett bevezették a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás fogalmát, illetve meghatározták a kötetlen munkarend fogalmát, de áttekinthetőbbé vált a felmondási tilalmak rendszere is.
A HR vezető kedvező változásnak tartja azt is, hogy lehetővé vált a felek megállapodása alapján a szabadság egyharmadát, illetve a próbaidő alatt felhalmozott szabadságot a tárgyévet követő évre átvinni, valamint azzal, hogy az új Mt. több, atipikus jellegű munkaviszony típust vezet be, rugalmasabban lehet a munkavállalói és munkáltatói igényekhez alkalmazkodni.
Kamarás Zsuzsanna ugyanakkor úgy véli, az új szabályozás több ponton nem teljesen egyértelmű, így a gyakorlati alkalmazás lehetőségeire a bírósági joggyakorlat adja majd meg a választ. Ilyen szerinte például a reprodukciós eljárásban résztvevők felmondási védelmére vonatkozó szabály, amely bár határozott időbeli korlátot állít fel a korábbiakhoz képest, számos kérdést vet fel a gyakorlati alkalmazása.
Hasonló értelmezési problémákra hívta fel a figyelmet Bőhm György is. Ők folyamatosan konzultálnak az államigazgatási szervekkel a szabályok bevezetése érdekében, viszont a segítőkészség ellenére sokszor éppen azokat a kérdéseket nem tudják egyértelműen megválaszolni az illetékesek, amelyeknél a HR-es is elakadt. Bőhm György példaként a munkahelyvédelmi akciótervet említette, ahol még mindig akad néhány olyan gyakorlati alkalmazást érintő kérdés, amit egyes állami szervek másként értelmeznek.
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk
Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk
Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk
- Mire vágynak a dolgozó anyák? 5 napja
- Munkaszerződés nélkül foglalkoztattak egy 15 éves fiút, akinek mindkét kezét összepréselte egy gép 1 hete
- "A hatékony és sikeres munkavégzéshez kiegyensúlyozott magánéletre van szükség" 1 hete
- Munkaviszonyba kell venni az ételfutárt vagy a taxist? 2 hete
- Ennyivel emelkedett a fizikai átlagórabér 2023 végére 2 hete
- Rehabilitációs hozzájárulás 2024-ben 2 hete
- Hazatérési támogatás, bérkiegészítés, adókedvezmény - így csábítsuk haza a külföldön élő magyarokat 3 hete
- A vendégmunkások nem létező jogai, avagy mire mutat rá az Autoliv-gyárban folyó sztrájk? 3 hete
- Így csábítanak a cégek a HVG Állásbörzén 3 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 3 hete
- Megkezdte nyári toborzását a Lidl is, mutatjuk, mennyit lehet keresni 3 hete