A munkahelyi lopás és annak jogi következményei
A munkahelyen elkövetett lopás sértettje tipikusan a munkáltató, de lehet egy másik munkavállaló, vagy a munkahelyen tartózkodó egyéb személy is (pl. a munkáltató ügyfele, partnere). A lopás természetesen mindhárom esetben kirívóan súlyos kötelezettségszegés, amely egy sor munkajogi szabály megszegését jelenti. Így sérti a munkáltató jogos gazdasági érdekét, vagy a munkatársakkal való együttműködés kötelezettségét, a munkakörnek megfelelő bizalom tanúsítását - írja Kártyás Gábor az ado.hu-n.
Bármilyen szankció alkalmazása mellett is döntsön a munkáltató, fontos, hogy a bizonyítási teher rajta van. Azaz vita esetén neki kell igazolnia, hogy a munkavállaló valóban elkövette a kötelezettségszegést megvalósító magatartást, és az megalapozta az intézkedését (pl. az súlyosan gondatlan volt, azzal kárt okozott és milyen mértékben stb.). A lopásra alapozott rendkívüli felmondásnál (illetve más jogkövetkezménynél) ezért érdemes előre végiggondolni, hogy a munkáltató ezt tudja-e hitelt érdemlően bizonyítani. Tettenérés és/vagy az elkövető beismerése esetén is célszerű haladéktalanul írásos jegyzőkönyvet felvenni az esetről, amelyet két tanú is aláír.
A bizonyítás körében azonban nem feltétel a rendőrség, más bűnügyi szerv, vagy a szabálysértési hatóság bevonása. A következetes bírói gyakorlat szerint ugyanis a munkavállaló büntetőjogi és munkajogi felelősségét el kell választani. Míg a büntetőeljárás tárgya a büntetőjogi felelősség, addig egy rendkívüli felmondás jogszerűségével kapcsolatos per annak tisztázására irányul, hogy a munkavállaló a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegte-e, és emiatt milyen szankcióval kell sújtani. Így elképzelhető, hogy a munkavállalóval szemben hozott munkáltatói intézkedés akkor is jogszerű, ha a büntető bíróság, vagy szabálysértési hatóság nem állapította meg a munkavállaló terhére a lopás elkövetését. Ennek oka egyszerűen az, hogy a munkáltató nem a bűncselekmény (illetve szabálysértés) elkövetésére alapozta a munkaviszony megszüntetését, hanem valamely - ezzel összefüggésben elkövetett - munkaviszonyból eredő kötelezettség megszegésére. Például, a bizalomvesztés akkor is fennáll, ha a lopás miatt indult eljárást végül a bizonyítottság hiánya, elévülés, vagy éppen a lopás tárgyának csekély értéke miatt szüntetik meg, és szabálysértési eljárás sem indul.
A munkáltató tehát a hatósági szervek bevonása előtt, illetve anélkül is megalapozottan élhet szankcióval lopás gyanúja esetén. Ehhez azonban a bírói gyakorlat szerint alapos gyanú szükséges, melynek tényállását a munkáltató rövid időn belül nem tisztázhatta. Egy konkrét esetben a bizonyítékok értékelése kapcsán a Kúria az alábbi elvi iránymutatásokat adta: az okszerűség, a logika, valamint az életszerűség követelménye alkalmazásával vonható le megalapozott következtetés arról, hogy a munkavállaló a rendkívüli felmondás okaként megjelölt cselekményt elkövette-e. Amennyiben a munkaköri kötelezettségszegés megállapítható, további vizsgálandó kérdés, hogy ennek súlya - figyelemmel a munkáltató tevékenységére és a munkavállaló munkakörére is - megalapozza-e a rendkívüli felmondást (BH2004. 251).
A gyakorlatból egyébként az is kitűnik, hogy nem önmagában az ellopott dolog értékének van jelentősége. Például, egy konkrét esetben a munkavállalónál egy telefonelőlapot találtak, amely - noha a lopás nem volt egyértelműen bizonyítható - csak jogellenesen kerülhetett ki a munkáltató üzeméből. A Kúria szerint a dolog értékére tekintet nélkül rendkívüli felmondást alapozhat meg, ha a munkavállalónál a munkáltató által gyártott termék egy részét úgy foglalják le, hogy a birtoklás szabályellenesnek minősül (BH2005. 329). Ugyanakkor olykor kétséges, hogy a lopás súlyos gondatlanságból történik-e.
Különösen ez a helyzet a munkáltatónál képződő hulladékok, melléktermékek esetén. Ha a munkavállaló nem volt tájékoztatva arról, hogy ezeket sem szabad elvinni a munkahelyről, akkor a fahulladék, csomagolóanyag stb. elvételéért nincs helye rendkívüli felmondásnak.
Végül, annak is lehet munkajogi következménye, ha a munkavállaló a munkaviszonyon kívül követ el lopást. A munkavállaló ugyanis munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely - különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Egy tolvaj társadalmi megítélése ugyan rendkívül elmarasztaló, ám a munkáltató intézkedéséhez közvetlen és tényleges kihatás kell a munkaviszonyra. Ilyen eset különösen, ha a munkáltató azonosítható a tényállásban (pl. mert a munkavállaló munkaruhában vagy a céges autóval követte el a cselekményt).
Ado.hu
Legutóbbi kérdések - válaszok
- Le kell dolgozni a munkaszüneti napokat?
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságot, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban?
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságok, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban?
- Mikor kapom meg a fizetésem és a bent maradt szabadságomat, ha felmondtam?
- Jogszerűen nem fizették ki a túlóráimat, ha táppénzen voltam?
- 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
- 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába. Részletek Jegyek
A technológia fejlődésével egyre könnyebbé válik bármilyen beszélgetés rögzítése. Ma már egy okostelefonnal bárki könnyedén felvehet üzleti... Teljes cikk
A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk
Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk
- Átadták a Schneider Electric új gyárát - 500 új munkahely jön létre 3 napja
- Ma nyitja első magyarországi üzletét ez a cég - 180 új munkahelyet teremtenek 4 napja
- Átadták a 80 milliárd forintos beruházást, amely 240 új munkahelyet teremt 5 napja
- Miben erősek a munkában és hogyan tanulnak? Terítéken 4 generáció 1 hete
- Vádat emeletek a férfi ellen, aki életveszélyesen bántalmazta alkalmazottját 1 hete
- Még nem tapasztalhatók Magyarországon a generatív MI-technológiák alkalmazásának hatásai 2 hete
- Ismét lehet pályázni családbarát munkahelyek kialakítására 2 hete
- Sikkasztás miatt emeltek vádat egy postavezető ellen 3 hete
- Már lehet pályázni a Sokszínű és Méltányos Munkahely elismerésre 1 hónapja
- Folytatódik Zalaegerszegen az ipari park kialakítása - akár 500 új munkahely is létrejöhet a térségben 2 hónapja
- Íme néhány meglepő trend a munkahelyi étkezéssel kapcsolatban 2 hónapja