A jövő kihívása: az adatvezérelt szervezetfejlesztés
Az adatok és ezek elemzése, a belőlük levont következtetések egyre nagyobb szerepet játszanak a szervezetek életében, mert befolyásolják a céges kultúrát is. De mit jelent mindez a vállalatok jövője, az őket irányító vezetők szempontjából? Erről kérdeztük A szervezetfejlesztés és a coaching jövője ICF-Hogan budapesti konferenciájának egyik előadóját, Michael Siller coach, szervezetfejlesztőt.
Hogyan hat a vállalatok jövőjére, hogy a szervezeti kultúra is egyre inkább adatvezéreltté válik?
A technológiának köszönhetően remek helyzetben vagyunk, hiszen pillanatok alatt gyűjthetünk és elemezhetünk adatokat, vonhatunk le következtetéseket. Ez tíz évvel ezelőtt hetekbe telt volna. Így gyorsan és könnyen kaphatunk tiszta képet a szervezeti kultúráról. Ugyanakkor a kérdőívekből származó adatok használhatóságának korlátaival is tisztában kell lennünk, hiszen azok hasznossága attól függ, hogy a megfelelő kérdést tettük-e fel.
Mivel a vezető kutatók sem tudtak megegyezni egy közös definícióban arról, hogy mit is jelent a szervezeti kultúra, ezért nagyon sokféle modellre találunk példát a piacon, amelyeknek az értékelési módjai, lehetőségei is különböznek, ugyanakkor mind érvényes lehet.
A kérdés az, hogy azok a válaszok, amelyeket ezen elemzések segítségével megkapunk, segítik-e céget, hogy megoldja a kihívásokat, amelyekkel szembekerül. A céges kultúra az egyik legösztetettebb tényezője egy szervezetnek. Egy érvényes modell szerepe, hogy leegyszerűsítse ezt a komplex képet, és olyan módon írja le, amely eredményes párbeszédet tesz lehetővé a kihívásokról, amikkel szembe kell néznünk. Némelyik modell túlzottan kevés rétegét mutatja meg ennek a bonyolult rendszernek, így nagyon korlátozott képet kapunk csak a nagy egészről.
Míg mások túl komplikáltak maradnak, így a megszerzett információt nagyon nehéz a vezetésben eszközként használni. A modell, amit én használok egy többfókuszú modell, amit Geert Hofstede professzor dolgozott ki. Ez az eszköz segít elkülöníteni azokat a szempontokat a szervezeti kultúrában, amelyek jól működnek, azoktól, amelyek nem, valamint a szükséges változás bevezetését is segíti. Míg a cégek manapság a jövő év sikerét az elmúlt év sikerei alapján próbálják előre jelezni, addig a jövőben az adatvezérelt elemzéseknek köszönhetően a sikert a szervezeti kultúra működőképessége alapján lehet majd megjósolni.
Michael Siller: ...a szervezeti kultúrát olyan módon formálni, ami támogatja az együttműködést, az azonosulást a céggel.Hogyan kell változni a vezetésnek ezek mellett az elvárások mellett?
A kihívás, amivel a mai vezetők szembenéznek leginkább az, hogy hogyan segítsék az együttműködést a sokszínű munkaerő körében, hogyan szerezzék és tartsák meg a lehető legjobb embereket. Ez a jövőben egyre nagyobb kihívást jelent. Nem lesz elég tudni, hogy hogyan kell menedzselni és irányítani az embereket, hanem az is elengedhetetlen lesz, hogy a munkakörülményeket, a környezetet, amelyben dolgoznak befolyásolni tudjuk, a szervezeti kultúrát olyan módon formálni, ami támogatja az együttműködést, az azonosulást a céggel. A vezetők egyre inkább az adatvezérelt érékelő rendszerekhez fognak fordulni ennek érdekében.
Hogyan tudnak a vezetők alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz?
A változáskezelés legjobb módja a kíváncsiság. Szerintem a kíváncsiság a kulcs azokban a szituációkban, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni, de szembe kell velük néznünk holnap. Mert míg a félelem a legjobb részünket blokkolja, addig a kíváncsiság kinyitja és ösztönzi a gondolkodást. Így ebből a nézőpontból érdemes leginkább az új kihívásokra reagálni.
A másik lehetőség, hogy a vezetők megismerkednek azokkal az elemző eszközökkel, amelyeket a cégük használ. Tudniuk kell, hogy hogyan olvassák az adatokat, hogyan hasznosíthatják azokat a siker érdekében.
Harmadrészt a vezetőknek rendszerben kell gondolkodniuk, használni a szervezeti coaching eszközöket, hogy a szükséges változtatásokat végre tudják hajtani.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A jövő kihívása: az adatvezérelt szervezetfejlesztés
2. oldal - A jó vezető így csinálja
A technológiának köszönhetően remek helyzetben vagyunk, hiszen pillanatok alatt gyűjthetünk és elemezhetünk adatokat, vonhatunk le következtetéseket. Ez tíz évvel ezelőtt hetekbe telt volna. Így gyorsan és könnyen kaphatunk tiszta képet a szervezeti kultúráról. Ugyanakkor a kérdőívekből származó adatok használhatóságának korlátaival is tisztában kell lennünk, hiszen azok hasznossága attól függ, hogy a megfelelő kérdést tettük-e fel.
Mivel a vezető kutatók sem tudtak megegyezni egy közös definícióban arról, hogy mit is jelent a szervezeti kultúra, ezért nagyon sokféle modellre találunk példát a piacon, amelyeknek az értékelési módjai, lehetőségei is különböznek, ugyanakkor mind érvényes lehet.
A kérdés az, hogy azok a válaszok, amelyeket ezen elemzések segítségével megkapunk, segítik-e céget, hogy megoldja a kihívásokat, amelyekkel szembekerül. A céges kultúra az egyik legösztetettebb tényezője egy szervezetnek. Egy érvényes modell szerepe, hogy leegyszerűsítse ezt a komplex képet, és olyan módon írja le, amely eredményes párbeszédet tesz lehetővé a kihívásokról, amikkel szembe kell néznünk. Némelyik modell túlzottan kevés rétegét mutatja meg ennek a bonyolult rendszernek, így nagyon korlátozott képet kapunk csak a nagy egészről.
Míg mások túl komplikáltak maradnak, így a megszerzett információt nagyon nehéz a vezetésben eszközként használni. A modell, amit én használok egy többfókuszú modell, amit Geert Hofstede professzor dolgozott ki. Ez az eszköz segít elkülöníteni azokat a szempontokat a szervezeti kultúrában, amelyek jól működnek, azoktól, amelyek nem, valamint a szükséges változás bevezetését is segíti. Míg a cégek manapság a jövő év sikerét az elmúlt év sikerei alapján próbálják előre jelezni, addig a jövőben az adatvezérelt elemzéseknek köszönhetően a sikert a szervezeti kultúra működőképessége alapján lehet majd megjósolni.
Michael Siller: ...a szervezeti kultúrát olyan módon formálni, ami támogatja az együttműködést, az azonosulást a céggel.Hogyan kell változni a vezetésnek ezek mellett az elvárások mellett? A kihívás, amivel a mai vezetők szembenéznek leginkább az, hogy hogyan segítsék az együttműködést a sokszínű munkaerő körében, hogyan szerezzék és tartsák meg a lehető legjobb embereket. Ez a jövőben egyre nagyobb kihívást jelent. Nem lesz elég tudni, hogy hogyan kell menedzselni és irányítani az embereket, hanem az is elengedhetetlen lesz, hogy a munkakörülményeket, a környezetet, amelyben dolgoznak befolyásolni tudjuk, a szervezeti kultúrát olyan módon formálni, ami támogatja az együttműködést, az azonosulást a céggel. A vezetők egyre inkább az adatvezérelt érékelő rendszerekhez fognak fordulni ennek érdekében.
Hogyan tudnak a vezetők alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz?
A változáskezelés legjobb módja a kíváncsiság. Szerintem a kíváncsiság a kulcs azokban a szituációkban, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni, de szembe kell velük néznünk holnap. Mert míg a félelem a legjobb részünket blokkolja, addig a kíváncsiság kinyitja és ösztönzi a gondolkodást. Így ebből a nézőpontból érdemes leginkább az új kihívásokra reagálni.
A másik lehetőség, hogy a vezetők megismerkednek azokkal az elemző eszközökkel, amelyeket a cégük használ. Tudniuk kell, hogy hogyan olvassák az adatokat, hogyan hasznosíthatják azokat a siker érdekében.
Harmadrészt a vezetőknek rendszerben kell gondolkodniuk, használni a szervezeti coaching eszközöket, hogy a szükséges változtatásokat végre tudják hajtani.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A jövő kihívása: az adatvezérelt szervezetfejlesztés
2. oldal - A jó vezető így csinálja
Balogh Levente: általában a kitűnő tanulókból lesznek a menedzserek, a 3-as 4-es tanulókból a vállalkozók