kapubanner for mobile
Megjelent: 2 hete

"Hősök adója", avagy miért lehet jobban kihasználni a segítő szakmák munkavállalóit?

Egyes szakmák "heroizálása", azaz hősként való beállítása paradox módon hat ki a munkavállalók kereseti lehetőségeire - mutatnak rá kutatásokon alapuló tanulmányok a bbc.com cikke szerint. Kiderült, hogy kevésbé aggódunk a rossz bánásmód miatt, ha a kizsákmányolt emberek "hősök".

A hősök adója: miért lehet jobban kihasználni az önzetlen munkavállalókat?-

Tagadhatatlan, hogy vannak tisztelet övezte szakmák. A katonák, a tűzoltók, az egészségügyi dolgozók és a tanárok azért dolgoznak, hogy biztonságban legyünk, hogy megmentsék az életünket, ha kell, és neveljék a jövő nemzedékeit. A köznyelv jó esetben "hősként" aposztrofálja őket - ez a szó arra az erőre és önzetlenségre utal, amely az ilyen foglalkozású emberek mindennapi munkavégzéséhez hozzá tartozik.

Viszont a legújabb kutatások szerint a hős címke magasztos voltához társul egy olyan feltételezés is, amely szerint a hősöket egyszerűen nem érdeklik annyira az olyan dolgok, mint például a munkájukért járó méltányos díjazás. "Ez egy egyértelműen téves következtetés" - magyarázza Matthew Stanley, az amerikai Duke Egyetem Fuqua School of Business tudományos munkatársa.

Ezen dolgozók ideálizálásának súlyos gyakorlati következményei lehetnek. Stanley kutatásai szerint a "heroizálás" rosszabb bérezéshez vezethet, és arra késztethet mindenkit, hogy szemet hunyjon a rossz munkakörülmények felett.

"Kevésbé aggódunk a rossz bánásmód miatt" - mondja Stanley - "ha a kizsákmányolt emberek "hősök".

Kétélű kardok

Stanley-t az egészségügyi dolgozók tapasztalatai vezették rá erre a tényre a Covid-19 világjárvány korai szakaszában. Környezetében sokan - köztük a felesége is - küzdöttek az iszonyatos munkaterheléssel, és úgy érezték, hogy nem kapták meg a szükséges támogatást. "A politikusok a "hős címkét" dicséretnek és elismerésnek szánták, viszont ebből nem lett más, csak üres szavak" - mondja.

Pszichológusként Stanley azon kezdett el gondolkodni, hogy vajon maga az önzetlen hős eszméje hozzájárulhat-e ahhoz, hogy az ő szükségleteiket figyelmen kívül hagyják. Ha igen, akkor ez az orvosláson kívül számos szakmában befolyásolná a körülményeket. Aaron C Kayjel, a Fuqua School of Business professzorával együttműködve azóta több kutatást is elindított, hogy megvizsgálja az emberek feltételezéseit a "hősies" szakmákról. Az eredmény néhány rendkívül érdekes tanulmány lett, amelyek közül az elsőt tavaly publikálták.

Az első két felmérésükben Stanley és Kay megerősítette, hogy az emberek sokkal hősiesebbnek tartják a veterán katonákat, mint az amerikai átlagpolgárokat. Az önzetlenség és az önfeláldozás szobraként tekintenek rájuk.

"Az emberek hihetetlenül pozitívan gondolnak rájuk: barátként, munkatársként és szomszédként" - mondja Stanley. "Ők a hősök kvintesszenciája."

A pszichológusok ezután azt vizsgálták, hogy az emberek hogyan vélekednek arról, hogy a veteránoknak milyen állásokat kellene keresniük a hadseregből való kilépés után. A különböző kérdőívekben a résztvevők azt feltételezték, hogy a veteránok jobbak lennének olyan munkakörökben, amelyek mások szolgálatával járnak - mint például az adománygyűjtő, mentős vagy házi beteggondozó -, mint a jobban fizető, nagyobb önérdekkel járó állásokban, mint például a magánbankár vagy a biztosítási ügynök.

Stanley és Kay nagyon hasonló válaszokat kapott, amikor a résztvevőket arra kérték, hogy mérlegeljék, mennyire illenének a veteránokhoz bizonyos munkakörök. Az eredmények szerint a kutatás résztvevői azt feltételezték, hogy egy hadseregtől leszerelt katonához jobban illene egy olyan jótékonysági szervezetnél végzett munka, amely alacsony jövedelmű családok otthonainak építésében segít -, mint egy multi befektetési banknál betöltött pozíció. A kutatók azt találták, hogy a hős-sztereotípia megerősítése növeli a hatás nagyságát. Amikor a résztvevők például a kérdőívek mellett egy "alkalmazzuk hőseinket" feliratú logót láttak, még nagyobb valószínűséggel támogatták a veteránok jótékonysági munkáját.

Egyes veteránok természetesen valóban jobban kedvelhetik az olyan, alacsonyabb fizetésű munkát, amely mások szolgálatával jár - de összességében ez egy általánosítás. Stanley gyanítja, hogy ezek a mögöttes feltételezések indokolatlanul az önzetlen sztereotípiának megfelelő szakmák felé terelhetik az egyes munkavállalókat. Könnyen elképzelhető, hogy a hős sztereotípia befolyásolhatja például a karrier-tanácsadást, amit kapnak, vagy a munkáltatók felvételi döntéseit, így nagyobb eséllyel indulnak el ezekben a szakmákban, mint más iparágakban.

Nyitott a kizsákmányolásra

Stanley és Kay második tanulmánya azt vizsgálta, hogy a heroizálás milyen módon járulhat hozzá a munkahelyi kizsákmányoláshoz számos különböző területen, például a tanítás, az ápolás, a szociális munka és a rendőri munka területén.

A kutatásban résztvevőket először arra kérték, hogy egy egytől (határozottan nem) hétig (határozottan igen) terjedő skálán értékeljék, hogy az egyes szakmákban a tipikus dolgozó hős-e. Ezután azt kellett megítélniük, hogy az adott személy mennyire valószínű, hogy önkéntesen, jutalom nélkül dolgozna egy plusz napot. A várakozásoknak megfelelően a résztvevők válaszai összefüggést mutattak.

Amikor a résztvevők hősiesnek tartottak egy munkát, sokkal nagyobb elvárásaik voltak azzal kapcsolatban, hogy a dolgozók ingyen feláldoznák a szabadnapjukat.

A kutatók utolsó kísérleteikben azt vizsgálták, hogy a résztvevők hogyan fogadják a munkavállalók jogait sértő intézkedéseket. Vajon a hős címke befolyásolja, hogy a közvélemény mennyire háborodik fel például a tanárok bércsökkentéséről szóló hírek miatt? Hogy ezt kiderítsék, a pszichológusok olyan szöveget tettek a résztvevők elé, amely részletesen ismertette az iskolák költségvetésének csökkentését célzó intézkedéseket, majd arra kérték őket, hogy egy egytől (határozottan ellenzik) hétig (határozottan támogatják) terjedő skálán nyilatkozzanak róla, hogyan viszonyulnak a kérdéshez. Egyes esetekben a szöveget egy szuperhősjelmezbe öltözött tanárokat ábrázoló karikatúrás kép kísérte, más esetekben egyszerűen csak a sima szöveget látták.

Azt várhatnánk, hogy a hősök iránt érzett tiszteletnek köszönhetően felháborodást vált ki egy fizetéscsökkentéssel járó intézkedés - de nem ez volt a helyzet. Úgy tűnik, az önzetlenséggel kapcsolatos asszociációknak köszönhetően a résztvevők kevésbé mutattak ellenállást a szakmát érintő megszorításokkal szemben, amikor meglátták a köpenyes tanárok képét. "Ez brutálisan ironikus" - mondja Stanley. "A hozzájuk társított önfeláldozó asszociációk miatt toleránsabbak vagyunk azzal szemben, ha rosszul bánnak velük".

Üres szavak

Stanley megállapításai egybecsengenek Nicki Credland, a brit Hull Egyetem intenzív ápolással foglalkozó olvasójának véleményével. Szerinte a hősnarratíva alááshatja a kollégák készségét és képzettségét. "Azt sugallja, hogy azért végezzük a munkánkat, mert hivatásunk és veleszületett vágyunk, hogy segítsünk az embereken - de ez az ápolásra éppúgy nem igaz, mint sok más szakmára" - mondja. "És ez negatívan hat, amikor azt akarjuk, hogy méltányosan számoljanak el velünk a képességeink és szakértelmünk miatt."

Az új tanulmányról más pszichológusok is elismerően nyilatkoztak. Sapna Cheryan, a seattle-i Washingtoni Egyetem professzora szerint az eredmények jól illeszkednek a "pozitív sztereotípiákról" szóló tudományos szakirodalomba. Ezt a "szegény, de boldog" gondolathoz hasonlítja - ahhoz az elképzeléshez, hogy az alacsonyabb jövedelmű emberek valahogy egyszerűbb és boldogabb életet élnek -, ami csökkentheti az emberek aggályait az egyenlőtlenség okaival kapcsolatban.

Stanley úgy véli, hogy a megoldás talán abban rejlik, ha jobban tudatosítjuk, hogy milyen sokféle okból választhat valaki "hős" szakmát - azon kívül, hogy általában segíteni akar másokon. Valaki például a katonasághoz a munkával járó speciális képzés és oktatás miatt csatlakozhat. Stanley kutatásai szerint ezeknek az indítékoknak a leírása megakadályozhatja, hogy az emberek alaptalan feltételezésekkel éljenek, hogy kevésbé hagyatkozzanak a "karikatúrákra" és a sztereotípiákra" - mondja.

Végül is mindannyian sokoldalú individuumok vagyunk, sok egymással versengő vággyal és ambícióval - és ennek a ténynek a felismerése nem kell, hogy aláássa a tiszteletünket és csodálatunkat azok iránt az emberek iránt, akik gondoskodnak a biztonságunkról, a biztonságunkról és az egészségünkről.

bbc.com

Több fizetés az érzelmi munkáért - miért ne valósulhatna meg?

  • 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kik lesznek az új ipari forradalom sztárvállalatai? 8 trend, amire a cégvezetőknek figyelniük kell

Nyolc trendre kell figyelniük a cégvezetőknek, ha sikereket akarnak elérni az évtized végéig. A Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem kutatói szerint... Teljes cikk

Nincs szükség HR-re - állítja a korábbi Facebook-alelnök

A cégeimben nincs HR osztály, egyetlen HR-es sem dolgozik nálam - jelentette ki Chamath Palihapitiya, a Social Capital alapítója, a Facebook egykori... Teljes cikk

Itt a titkos munkaerő-tartalék: mit tudnak a nyugdíjasok?

2022-ben 110 ezer nyugdíjas dolgozott, ám ennél sokkal többet be lehetne vonni a munkaerőpiacra. Milyen munkákra jönnek? Milyen speciális igényeik... Teljes cikk