72 éves korunkig fogunk dolgozni?
Egy friss OECD tanulmányból az derült ki, hogy míg 1980-ban húsz 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, ez az arány 2015-re már 40 százalékkal emelkedett, tehát 28 időskorú jutott 100 aktív korúra. A következő 35 évre vonatkozó becslés szerint pedig már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra, ami további 90%-os növekedés - írja a Portfolio.
A tanulmány a munkaerőhiány és az elöregedő társadalom összefüggéseit vizsgálta meg. Ebből többek között az is kiderült, hogy hazánkban 7 évvel kellene megemelnie a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy stabilizálódjon 2050-ig az időskori függőségi ráta. Azaz 72 éves korunkig kell dolgoznunk ahhoz, hogy a hátralévő nyugdíjas években is megélhessünk - írja a lap.
Az időskori függőségi ráta azt mutatja meg, mekkora a 65 évesek vagy a felettiek aránya a dolgozó, 20-64 közöttiekre vetítve.
Sok országban a nyugdíjkorhatár emelésével próbálják orvosolni a problémát. A tanulmány írói kiszámolták, hogy 1980 és 2015 között mennyivel kellett volna emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függési rátát annak 1980-as szintjén tartsák meg. Eszerint a vizsgált 35 évben az OECD országokban átlagban 3,4 évnyi korhatár-emelésre lett volna szükség.
A szakértők azzal számolnak, hogy a várható élettartam nem emelkedik olyan mértékben, mint az elmúlt évtizedekben. Az OECD országokban átlagosan 8,5 évnyi korhatár emelésre volna szükség ahhoz, hogy stabilizálódjon a ráta. Ez országonként eltérő, míg Magyarországon 7 év, addig Dél-Koreában 15,5, Spanyolországban és Chilében 11 évnyi nyugdíjkorhatár emelésre lenne szükség.
A tanulmány szerzői szerint a probléma a korhatár emelés mellett, a nők foglalkoztatásával, magasabb nyugdíjhozzájárulás fizetésével és adókkal lehetne orvosolni.
Fotó:Pixabay
Portfolio
Az időskori függőségi ráta azt mutatja meg, mekkora a 65 évesek vagy a felettiek aránya a dolgozó, 20-64 közöttiekre vetítve.
Sok országban a nyugdíjkorhatár emelésével próbálják orvosolni a problémát. A tanulmány írói kiszámolták, hogy 1980 és 2015 között mennyivel kellett volna emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függési rátát annak 1980-as szintjén tartsák meg. Eszerint a vizsgált 35 évben az OECD országokban átlagban 3,4 évnyi korhatár-emelésre lett volna szükség.
A szakértők azzal számolnak, hogy a várható élettartam nem emelkedik olyan mértékben, mint az elmúlt évtizedekben. Az OECD országokban átlagosan 8,5 évnyi korhatár emelésre volna szükség ahhoz, hogy stabilizálódjon a ráta. Ez országonként eltérő, míg Magyarországon 7 év, addig Dél-Koreában 15,5, Spanyolországban és Chilében 11 évnyi nyugdíjkorhatár emelésre lenne szükség.
A tanulmány szerzői szerint a probléma a korhatár emelés mellett, a nők foglalkoztatásával, magasabb nyugdíjhozzájárulás fizetésével és adókkal lehetne orvosolni.
Fotó:Pixabay
Portfolio
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
További cikkek
Nyugdíjmatek: egymillióval kevesebb adófizetővel nem lehet majd biztosítani 200 ezerrel több nyugdíjas ellátmányát
Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint különösen időszerű a kérdés, miért van szüksége mindenképp egy átfogó reformra a magyar... Teljes cikk
A 75 az új 65? - Egyre kevésbé reális, hogy valaki a hatvanas éveiben nyugdíjba vonuljon
A szakértő szerint a kényelmes, modern nyugdíjas évekhez a megoldás a fiatalabb életkorban kezdődő erőteljes befektetés és a 65 éves koron túli... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Ezért sérül a siket és nagyothalló emberek esélyegyenlősége a munka világában 2 hete
- Nyugdíjmatek: egymillióval kevesebb adófizetővel nem lehet majd biztosítani 200 ezerrel több nyugdíjas ellátmányát 3 hete
- Foglalkoztatottság, nyugdíj, keresetek - jobban teljesítünk, mint 20 éve? 3 hete
- Varga Mihály: az év eleji 6 százalékos emelés a nyugdíjak reálértékében is növekedést jelent 3 hete
- Az Egyesült Királyságban minden tizedik vállalatvezető betöltötte a 67 éves állami nyugdíjkorhatárt 3 hete
- A nyugdíjak és a keresetek értékalakulása 3 hete
- Az öregségi nyugdíj egy főre jutó átlagos összege teljes ellátás szerint járásonként 3 hete
- A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők megoszlása az ellátás típusa szerint - grafikon 4 hete
- A külföldre folyósított ellátásokban részesülők száma országonként - grafikon 4 hete
- Rehabilitációs hozzájárulás 2024-ben 4 hete
- Megérkeztek a friss adatok a magyar nyugdíjakról - 24 ezren 600 ezer forintnál is több nyugdíjat kapnak 4 hete