CSR: PR-fogás vagy felelős működés?
Lassan eloszlani látszik az a magyar vállalatok gondolkodásmódját eddig meghatározó félreértés, hogy a CSR, a felelős működés egyenlő a jótékony célú pénzosztogatással. A cégek tudatára ébrednek globális felelősségüknek, és a multinacionális vállalatok jó példáit követve lassan a kkv-szektor, majd remélhetőleg a fogyasztók is felismerik: a fenntartható működés és társadalmi felelősségvállalás nem kármentés, nem is egyfajta PR fogás, hanem új, a működés minden területét átható megközelítésmód.
A CSR intézményesüléséhez viszont komoly rendszerfejlesztés, egy ennek megfelelő menedzsmentrendszer kell. Hackl Mónika, a Tesco Global Áruházak kommunikációs igazgatója szerint az elmúlt időszakban a CSR intézményesülése megtörtént Magyarországon: a vállalatokon belül létrejöttek az ezzel foglalkozó szervezeti egységek, pontosan meghatározott feladatokkal és hatáskörökkel, és létrejött egy CSR-szakmai közösség. Ezek a tendenciák is erősítették a CSR-hez kapcsolódó többé-kevésbé egységes fogalomrendszer kialakulását. A CSR attól a kezdeti állapottól, amikor a jótékonykodás és szponzorálás szinonimája volt, a környezettudatosság és munkavállalók egyenlő kezelését követően, mára eljutott oda, hogy a cégek átfogó felelős és etikus viselkedését jelenti, a felelős marketingtől, a partnerkapcsolatok kezelésén át a szociális érzékenységig, s természetesen a klímavédelemig - fogalmazza meg a pozitív összegzést Nagy Bálint, az IBS marketingtanszékének vezetője (a konferencia idején a Vodafone kommunikációs igazgatója).
A jó példa ragadós
A vállalatoknak a gazdasági és társadalmi súlyuknak megfelelően egyértelműen részt kell venniük a társadalmi tudat formálásában - hangsúlyozza Hackl Mónika, ez azonban korántsem PR-akciók megszervezésével, sokkal inkább példamutató magatartással érhető el. Mint Mayer Zsolt, a Mars vállalati kapcsolatokért felelős vezetője mondja, alapvetően hibás elgondolás, ha valaki akár a fenntarthatóságot, akár a CSR-t PR-céloktól vezérelve végzi. Természetesen egy vállalat fennmaradásához nyereségre van szükség, mára azonban korántsem mindegy, hogy azt milyen módon éri el egy cég. A stratégiának kikerülhetetlen eleme a fenntartható működés és tágabb értelemben a CSR. Nagy Bálint szerint viszont a CSR ma még nagyobbrészt a cégek imázsépítésének része, ám véleménye szerint ez nem baj. Mert a szavak mögött ugyanis tettek is vannak, és minél több vállalat teszi majd ezt, annál kevésbé lesz hírértéke a felelős lépéseknek, azaz fokozatosan lekopik a PR-máz, és marad a társadalmilag hasznos tevékenység.
Bár a szakértők egyetértenek abban, hogy a felelős gondolkodásmód terjesztésében fontos példamutató szerepe van a vállalatoknak, hangsúlyozzák, a felelősség közös. A felelős működés sok szereplőn múlik. Mayer Zsolt szerint nem lehet kizárólag a vállalatoktól várni a megoldást, bár elismeri, hogy a folyamatban a vállalatoknak is részt kell vállalniuk. Takács János úgy látja, a cégek mellett az állam feladata olyan gazdasági és jogi környezetet kialakítani, amelyben senki nem bújhat ki a felelősség alól. Nagy Bálint azt hangsúlyozza, hogy a vállalatok gazdasági erejüknél, trenddiktáló mivoltunknál fogva és munkáltató szerepükből adódóan is rengeteget tehetnek a gondolkodás megváltoztatásáért. Ha a munkahelyen szelektív hulladékgyűjtés folyik, előbb-utóbb vérünkké válik, ha a cég nyitott a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, és ilyen emberekkel is együtt dolgozunk, a lakókörnyezetünkben is tudunk velük majd mit kezdeni. Ha a munkáltatónk rendszeresen adományoz nemes célokra, nekünk is könnyebben nyílik majd ki a pénztárcánk, és így tovább. Akár munkáltatóként, akár termékek és szolgáltatások előállítóiként a vállalatok nap mint nap kapcsolatba kerülnek a munkavállalókkal, fogyasztókkal, ügyfelekkel - azaz a társadalom tagjaival. Minden ilyen kapcsolódás egyben lehetőség is a társadalmilag fontos üzenetek kommunikálására és az egyéni felelősségvállalás fontosságának a hangsúlyozására.
Jótékonyság helyett felelősség
A gazdasági válság kevés mondhatni pozitív hatása között emlegetik, hogy a fenntartható működés a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap, és a cégek nyitottabbá váltak a jótékonykodás helyett a valódi felelősségvállalásra. A Magyar PR Szövetség elnöke, Szeles Péter egy nemzetközi felméréssel szemléltette ezt a tendenciát: a vállalatok prioritási listáján első helyen áll a közösséghez fűződő felelősség, másodikként szerepelnek az alkalmazottak, majd a környezeti szempontok figyelembevétele, ezt követi a minőség iránti elkötelezettség, és csak utolsóként szerepel a jótékony célú adakozás. Ezek közül a cégek saját munkavállalóihoz fűződő kapcsolata értékelődött fel az elmúlt néhány évben, aminek különös jelentősége lehet a válság alatt. A nemzetközi, nagy vállalatcsoportok a felelős gondolkodásmódot hozzák magukkal, és követik az anyavállalat által meghatározott irányvonalakat, legfeljebb csak lokalizálják", tehát az adott ország körülményeire tekintettel alakítják azt, de alapirányaiban, stratégiában változatlanok az anyavállalatéhoz képest. A kkv-szektorban azonban kicsi az ilyen irányú elkötelezettség - magyarázza Mayer Zsolt. Az üzleti élet súlyosabb szereplőinek értelemszerűen nagyobb a felelőssége a tekintetben is, mint a kisebbeknek - teszi hozzá Nagy Bálint -, hogy náluk a befolyás, náluk a nagyobb tőkeerő, ők a nagy foglalkoztatók, és a hangjuk is messzebb hallatszik. A nagyvállalatok felelőssége tehát, hogy jó példával szolgáljanak nemcsak a társadalom, de a kkv-k számára is. Ezért fontos, hogy legyen olyan szakmai fórumok, ahol közkinccsé válhatnak a tapasztalatok, jó gyakorlatok. A szakmai érdekképviseleteknek is erkölcsi kötelessége", hogy az ilyen jó gyakorlatok bemutatására lehetőséget adjanak.
Tudatosabbá tett fogyasztók
Fogyasztói kutatások azt mutatják, hogy Magyarországon szűk az a vásárlói réteg, amely számára a vállalatok felelős működése fontos szempont a vásárlási döntéseik meghozatalakor, egyelőre az ár a legfontosabb döntési faktor. Ám látva a nyugat-európai társadalmak fejlettebb fogyasztói kultúráját, nagyobb vásárlói tudatosságát, ez a réteg várhatóan itthon is növekedni fog. Hackl Mónika ezért üzleti szempontból is szükségesnek tartja, hogy felelősen működve felkészüljenek a fogyasztói tudatosság növekedésére. A tudatos fogyasztó azonban nem teremtődik meg magától, hangsúlyozza Radácsi László. A fogyasztói kultúra változásához tényleges céges aktivitásra van szükség, de kommunikálni csak a valóban felelős működést érdemes, hiszen a kétarcúság könnyen visszaüt. A valóban felelős működésért Radácsi szerint jogosan várnak versenyelőnyt a cégek. Így teremthető meg a fogyasztói bizalom, amely megteremti a hűséges vásárlókat, akiknek megtartása viszont folyamatosan felelős működést igényel. A folyamat így nem egyoldalú, hanem önmagát erősítve válik biztos alappá a társadalom működésében.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Hat magyarországi konferencia és wellness szálloda, valamint rendezvényhelyszín kapott Aranynap-díjat kiemelkedő színvonalú szolgáltatásaiért 2023.... Teljes cikk
Csütörtöktől elérhető a 30 évesnél idősebb álláskeresőknek szóló, 150 milliárd forintos támogatási rendszer - mondta a Czomba Sándor... Teljes cikk
A 2021-2027-es időszakra szóló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) 2500 milliárd forint keretéből az idén... Teljes cikk
- A britek a megpályázott állások több mint felére nem kapnak visszajelzést 5 napja
- A brit dolgozók 78 százaléka a munkahelyi stressz miatt mondana fel 4 hete
- Nagy Márton: jövőre újraindul a gazdasági növekedés, a munkaerőpiac is megmozdult 1 hónapja
- Új vállalkozásfejlesztési központot hoztak létre a romák elhelyezkedésének támogatására 1 hónapja
- Nagy Márton: a munkanélküliség emelkedése átmeneti 1 hónapja
- Nagy Márton: a külföldi irányítású vállalatok 2,5-szer hatékonyabban működnek 1 hónapja
- Innentől nehezebb lesz megszerezni a a brit munkavállalói vízumot 2 hónapja
- Felmérés: túlhajszoltak és alulfizetettek a brit munkavállalók 2 hónapja
- Óriási szakadék tátong a nyugdíjas álmok és a reális kilátások között 2 hónapja
- Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon? 2 hónapja
- A hibrid munkarend növeli a nemek és társadalmi csoportok közötti egyenlőséget 2 hónapja