Szakmát váltana? Csak óvatosan!

Szakértők szerint egy munkavállaló karrierútjában az első munkahely megtalálásánál sokkal fontosabb a második állomás. Míg a startvonalon állva szinte bármilyen szakmába vágó vagy az érdeklődési körnek megfelelő munkalehetőség előrébb visz, a második állomás meghatározóbb, árulkodik ambícióról, szakmai fejlődésről.

Sokan megunják munkájukat, valami újba szeretnének kezdeni, ám a legtöbben csak a váltás gondolatáig jutnak el, az áhított szakma- vagy munkahelyváltás általában még azelőtt meghiúsul mielőtt egyáltalán lett volna belőle valami. A Herminia Ibarra, a Harvard Egyetem szervezeti magatartás tanszékének professzora, a Work Identity könyv szerzője szerint a váltani kívánóknak "flörtölniük" kell önmagukkal, időt és esélyt kell adni saját elképzeléseinknek.

Herminia Ibarra szerint a szakmaváltás legfőbb oka abban keresendő, hogy a mai munkavállalók mindenképpen valamilyen értelmet keresnek a munkájukban, és ha nem találják meg, unatkoznak és frusztráltak lesznek. A Figyelőnet korábbi cikkében ismertetett nem konvencionális karrierváltási stratégiákkal foglalkozó könyv a szakértők szerint forradalmasította a karrier tanácsadást. A professzor egyszerű tanácsai segítenek kilépni a szokásos gondolkodásmódból. Ezeket az alapgondolatokat már a karrier tanácsadók is, ahogy Gerlei Béla, a Karrier Intézet igazgatója is ismeri.

Ne döntsünk elhamarkodottan!

Gerlei Béla felhívta a figyelmet a gazdasági válság munkaerőpiacra tett hatásaira, amit a szakmaváltás során elengedhetetlen figyelembe venni. - El kell fogadni, hogy most a munkáltatók felé billen a munkaerőpiac mérlege, ők diktálnak - jelentette ki a karrier tanácsadó. A cégek eleve nem szorgalmazzák a pályakezdők alkalmazását, 1-2 éves szakmai tapasztalat nélkül nem sok esély van az elhelyezkedésre. És most itt van a válság is, ami miatt még inkább a biztosra mennek a foglalkoztatók az új dolgozó felvételekor. - A munkáltatók általában gyanakvással fogadják a szakmát váltókat - figyelmeztet Gerlei Béla, aki szerint a cégek nem szeretik a "bonyodalmat": ugyanolyan legyen, mint az elődje, ismerje az adott szakterületet, a piaci szereplőket stb. Minél később váltunk szakmát, annál nehezebb. A cégek nehezen fogadják be a pályamódosítókat. A szakember tehát óva int az elhamarkodott szakmaváltástól, hiszen a válság szinte minden területet érint, óvatosan szabad csak mozogni, nehogy a végén mi maradjunk hoppon. Egy nem túl jó munkahely még mindig jobb a semminél.

A szakmaváltáskor azonban azokra a dolgozókra is gondolni kell, akik munkanélkülivé váltak és már elavult szakmájuk, számukra a szakmaváltás kötelező! - vallják a munkavállalási tanácsadók. Hiszen egy új piacképes szakmával a kézben, tele önbizalommal, új tervekkel sokkal nagyobb esély van az elhelyezkedésre. Amennyiben tehát úgy döntünk, hogy ha törik, ha szakad, szakmát váltunk, akkor érdemes megfogadni a karrier tanácsadó tanácsait.

A sikeres stratégia alappillérei: a gyakorlati próba, az ismeretszerzés és az értelemkeresés - véli Herminia Ibarra. Hasonló kritériumokat osztott meg velünk Gerlei Béla is, aki tapasztalatai, szaktudása szerint kiegészítette a professzor alapgondolatait.

1. Mesterségem címere...

Először is tisztáznunk kell céljainkat, vágyainkat és azok reális értékét a munkapiacon. Olyan kérdéseket kell megválaszolnunk, mint Ki vagyok? Milyen tevékenységet kell csinálnom? Mire van szükségem? - javasolja Gerlei Béla. Az eleve rossz kérdés, hogy marketinges, pénzügyes vagy postás szeretnék-e lenni - hangsúlyozza a karrier tanácsadó. Hiszen a pozíció vagy munkakör megnevezése és az ehhez tartozó konkrét feladatok cégenként változhatnak (például a marketinges).

2. A munkapiac feltérképezése, informálódás

Nagyon lényeges, hogy a választott szakmánk mennyire piacképes. Arra a kérdésre, hogy mi a teendő akkor, ha azzal szembesül az ember, hogy az áhított foglalkozás nem kelendő a piacon, Gerlei Béla úgy válaszolt, hogy tisztázni kell, miért pont arra a munkára vágyom. A lehetőségek száma ugyanis óriási: Magyarországon jelenleg több mint 20 ezer szakmát lehet tanulni. Vagyis össze kell egyeztetni a munkaerőpiac igényeit a saját igényünkkel - javasolja a karrier tanácsadó, aki szerint a lehető legtöbb információt kell begyűjteni az adott tevékenységről. - Figyeljük a szaksajtót, járjunk konferenciákra, értekezzünk szakemberekkel, akik ennek a szakmának a neves képviselői - nyomatékosítja Gerlei, hozzátéve: mindent tudnunk kell a választott szakmáról. És ha ezek után is meg vagyunk győződve arról, hogy ez a mi utunk, akkor érdemes belevágni. Tehát mielőtt új területre evezne valaki, érdemes több fronton, kapcsolatokon keresztül tudakozódnia a témáról. Egyetemi, iskolai barátságok felelevenítését ajánlja Ibarra is könyvében.

3. A puding próbája az evés

Az adott foglalkozás gyakorlati kipróbálására hívja fel a figyelmet Herminia Ibarra. A könyvének alapgondolata pofonegyszerű: ne gondolkodjunk, inkább cselekedjünk! Ibarra azt tanácsolja, ha vonzódunk valamilyen szakmához vagy hobbihoz, egész egyszerűen kezdjük el csinálni. Aki asztalos szeretne lenni, kezdjen el fúrni-faragni, aki tanár szeretne lenni, adjon órákat, ha csak magántanítványoknak is. Gerlei Béla is egyetért ezen felvetéssel.

Fontos azonban, hogy a korábbi munkáját megtartva próbálja ki magát a váltásra készülő, például munka után vagy egy rövid szabadság alatt, mert nem biztos, hogy tetszeni fog az új szakma. A legtöbben ugyanis nincsenek tisztában azzal, hogy bizonyos foglalkozások mivel járnak, milyen munkakörülményekre számíthatnak. Aki nem teszteli magát, sosem fogja megtudni, bírná-e az adott munkát, és az ki tudná-e elégíteni, így nem árt azt előtte kipróbálni - vélik a szakemberek.

4. A kapcsolati háló a sikeres szakmaváltás titka

Herminia Ibarra könyvében szereplő lépések megegyeznek a magyar karrier tanácsadó tapasztalataival, javaslataival. Mindkét szakember azt állítja, hogy a kapcsolati háló kiépítésén áll vagy bukik minden. A kapcsolatrendszer kialakítása a sikeres szakmaváltás titka, hiszen ezen emberek csoportjából kerülhet ki a munkaadónk, segítőnk.

És ha az előző tanácsokat megfogadva folyamatosan tájékozódunk, tudjuk, hogy kik azok az emberek, akikkel mindenképpen érdemes megismerkednünk, melyek az adott szakterület legjobb vállalatai, és olyan eseményeken tűnünk fel, ahol az új szakmánk képviselőivel találkozhatunk, akkor könnyen eleget tudnunk tenni ezen kritériumnak. De azzal is tisztában kell lennie az embernek, hogyan kell megcélozni az adott munkakört, szakmát. Másként működik egy multinacionális vállalatnál a toborzás és megint másként egy kkv-nál, vagy egy mikrovállalkozásnál - jegyzi meg a karrier tanácsadó.

Lehull a lepel az internetes álláshirdetésekről

Köztudott, hogy az állásajánlatok mintegy 80 százalékát nem hirdetik meg. Így nem csoda, ha rengeteg kudarc ér minket az internetes álláskeresés során is. Gerlei Béla végigvette a netes munkakeresés rizikófaktorait. - Tudatosítani kellene az álláskeresőkben, hogy nem azért nem járnak sikerrel több ezer állás megpályázásával, mert nincs szükség rájuk, hanem azért, mert az internetes álláshirdetések egy része nem valós - vélik a munkavállalási tanácsadók. - Így nem csoda, ha egy aznapi hirdetésre rákattintva azt tapasztaljuk, hogy elavult, vagy egyáltalán nem kapunk visszajelzést a cégtől. Ugyanis sokszor az álláshirdetés csupán egy piacfelmérés a cégek, illetve az álláskereső portálok részéről. A fals állásajánlatok mögött gyakran az adatbázis frissítése áll, de az sem ritka, hogy a versenytárs szakembereit célozzák be informálódás céljából, pedig nincs is üres pozíció - árul el kulisszatitkokat az internetes álláskeresésről a szakember.

Azt gondolná az ember, hogy a cég honlapján fellelhető álláshirdetések valósak, de Gerlei erről is lerántja a leplet, mivel szerinte ezeket sem kell mindig elhinni. A karrier tanácsadó a kapcsolati hálóban és a tájékozódásban hisz, bár más módszerek is működhetnek, csak nem annyira hatékonyan - teszi hozzá.

- Egy munkaerőpiachoz értő szakember könnyen átláthatja ezt az ellentmondást, hiszen tisztában van vele, hogy nincs ennyi állás - érvel Gerlei Béla. Tehát a szakmaváltáshoz szükséges információk birtokában már csak arra a bizonyos szerencsére van szükségünk, vagyis a megfelelő helyen és időben kell lenni: a megfelelő embert kell ismerni.

5. Az önmarketing az élet minden területén jövedelmező

Az önmarketing csak akkor nyer értelmet, ha az eddig felsorolt lépéseken már túl vagyunk - véli Gerlei Béla, aki szerint a leglényegesebb, hogy ismerjünk magunkat, a cégeket, a megfelelő embereket és akkor tudni fogjuk, belevágjunk-e az adott szakmába, avagy sem.

Az álláshirdetésre jelentkezés, motivációs levél és az interjún való szereplés mind a marketingstratégiánk része kell, hogy legyen. Ennél egy dolgot kell szem előtt tartani: a munkáltató szemszögéből kell néznünk önmagunkat, azt kell mondanunk, írnunk, amit hallani szeretne. Természetesen fontos az is, hogy ezen gondolatokkal mi is tudjunk azonosulni.

Az önéletrajzban igyekezzünk az új szakmánkhoz kapcsolódó dolgokat kiemelni, de az addigi, lehetőleg releváns munkáinkat is ajánlott feltüntetni. Az úgynevezett átvihető készségek segíthetnek bizonyítani a munkáltatónak a rátermettségünket. Ha például projektvezetői állást pályázunk meg, de nincs szakmai gyakorlatunk, képességeink bemutatására esetleg elmondhatjuk, hogy megszerveztük a saját 500 vengéges esküvőnket. A pályázás során ugyanis előnyt jelenthet, hogy az illetőnek már van céges tapasztalata, ismeri a munkahelyi lét írott és íratlan szabályait - ami például egy pályakezdőről nem mondható el. A CV-ben nem, a kísérőlevélben viszont tanácsos kifejteni, miért döntött a váltás mellett, miért épp azt a szakmát választotta, és milyen céljai vannak a jövőben. Az interjún pedig lehetősége lesz még bővebb magyarázatot adni, ott ugyanis bizonyosan rákérdeznek majd a pályamódosítás miértjeire. Ebben az esetben egyébként ajánlott teljesen őszintén beszámolni a váltás hátteréről - tanácsolják a szakemberek.

6. A munka értelmének keresése

A professzor modelljének harmadik alapköve az értelemkeresés. Szerinte csak akkor elégíthet ki valakit hosszú távon a munkája, ha úgy érzi, hasznosat tesz. Emiatt szükség van olyan fázisok beiktatására a keresési folyamatba, amikor a váltani kívánó visszahúzódik, és átgondolja a vele történteket. Ibarra véleménye szerint meg kell becsülni azokat a pillanatokat vagy élethelyzeteket, amikor az ember akar és tud váltani. Ha ki is próbáltuk a munkát, kapcsolataink is vannak az új területen, és értelmét is látjuk, hogy napi nyolc órát töltsünk valamely tevékenységgel, az ilyen lehetőséget semmiképp sem szabad elszalasztani.

Gerlei Béla pedig azt javasolja, legyünk öntudatosak, legyünk tisztában értékeinkkel, valamint azzal, hogy kik vagyunk, merre tartunk, mennyit érünk. Hiába áll ugyanis most a munkáltatóknak a zászló, ha a gazdaság újra beindul, harc lesz majd a lojális, elkötelezett, képzett munkaerőért. "Cégek pedig nincsenek, csak emberek, akik alkotják azt" - adja meg a téma zárszavát Gerlei Béla.