Munka- vagy segélyalapú nyugdíjrendszer?

Nyugdíjhelyzet

Magyarország az elmúlt 16 év alatt az Európai Unió tagállamai között az utolsó helyekre esett vissza az öregségi nyugdíjak összegének tekintetében.

A magyar öregségi nyugdíj átlagos összege alig több mint a negyedét éri el az uniós átlagnak, a vásárlóértéke pedig csupán a 45% - át teszi ki. A lengyel nyugdíjasok másfélszer, a románok 30%-kal magasabb vásárlóerejű nyugdíjat kapnak, mint a magyarok.

Magyarország a GDP 7%-át fordítja csupán nyugdíjakra, amit a 13. és 14. havi nyugdíj sem javít számottevően, míg az olaszok 15,5, a franciák, 14,7, az osztrákok pedig 14,2% - át, az EU átlag pedig 12,3%.

Egy 16 évvel ezelőtt megállapított nyugdíj, ma 65%-kal lenne magasabb a svájci indexálás eltörlése és a valorizáció miatt, ha ma állapítanák meg. 

2010–ben az átlag nettó bér 75-80%-a volt az átlagnyugdíj, mára ez az arány 50% alá süllyedt.

A nyugdíjasok évről évre relatíve elszegényednek az aktív dolgozókhoz képest, de az azonos feltételeket teljesítő új és régi nyugdíjasok közt is évről évre nő a szakadék a valorizációs szorzók miatt. A Fidesz kormány 2012 évben eltörölte a korrekciós emelésről szóló törvényt, ami az új valorizációs szorzók miatti, nyugdíjazás éve szerinti aránytalanságok megakadályozására lett volna hivatott. Ezt megspékelte még azzal, hogy eltörölte a járulékplafont, de a nyugdíjak összegét nem maximalizálta ezzel további aránytalanságokat, igazságtalanságokat vitt a rendszerbe. Vissza kellene állítani a járulékplafont és maximum nyugdíj összeget kellene meghatározni.

A svájci emelési indexálás eltörlésével és az inflációkövető emelés bevezetésével sokat veszítettek a nyugdíjasok. Egy 2010. évben megállapított 97 ezer forint átlagnyugdíj mára 255 ezer forintra emelkedett. Ha meghagyták volna a svájci emelési indexálást, ez az akkori átlagnyugdíj ma 420 ezer forint lenne, vagyis 165 ezer forinttal lenne magasabb. Ez csak ebben az évben közel 2 millió forint mínuszt jelent. Ha figyelembe vesszük a 13. és az idei 14. havi nyugdíjat, még úgy is 1,7 millió forint kiesést jelent. Ez 16 év alatt 12 millió forint veszteséget jelent egy átlagnyugdíj esetében! És sokan vannak, akik átlag feletti nyugdíjért dolgoztak meg, és így még nagyobb összeggel károsodtak.

Az eltelt 16 év Fidesz kormányzás alatt „formailag” az úgynevezett Idősek Tanácsa képviselte a nyugdíjasokat, aminek az elnöke a magyar miniszterelnök volt. Az Idősek Tanácsának se honlapja, se telefonszáma, se e-mail cím, semmilyen elérhetősége nem volt. A nyugdíjas szervezetek, például a NYOSZ érdekvédelmi konferenciáin a kormányzat soha nem képviseltette magát, nem volt jelen. Így semmilyen társadalmi akaratérvényesítés nem tudta befolyásolni a rendszer működését, ami nem nevezhető demokratikus működésnek. Az általunk mintaországnak tekintett Ausztriában a Seniorenrat szervezeten keresztül a nyugdíjasoknak közvetlen beleszólásuk van a saját sorsukba és nem kérnek, hanem tárgyalnak.

Mi történt eddig a választások után?

A TISZA kormány betartja választások előtt tett ígéreteit: az alacsonyabb nyugdíjakat differenciáltan emeli, Szép-kártyát vezetett be és számos más jóléti intézkedést hozott, ami tűzoltásként nagy segítséget jelent a szociálisan rászoruló érintettek számára.

Azonban ezek az intézkedések lényeges kérdést vetnek fel:

- Munkaalapú vagy szociális segély alapú nyugdíjrendszer? 
Indokolt a szociálisan rászorultak, különösen az idősek támogatása egy jóléti társadalomban. De nagyon lényeges kérdés, hogy ez a nyugdíjrendszeren belül vagy szociális támogatási rendszer keretein belül kerül megvalósításra. (A szolidáris és a segély alapú rendszer nem azonos!)

Ugyanis ugyanannyi ledolgozott év és azonos kereset után az évek múlásával megállapított nyugdíj a szorzók kompenzációjának elmaradása miatt feltűnően nagy értékaránytalanság alakult ki. Az évek múlásával minden nyugdíjas relatív és valós elszegényedést is elszenved. Például egy 16 évvel ezelőtt megállapított nyugdíjból ma több mint 100 kilóval kevesebb kenyeret lehet megvásárolni.

A fűnyíróelv szerinti kompenzáció nem igazságos, ugyanis egy magasabb nyugdíjért megdolgozó nyugdíjas nyugdíja az eltelt évtized alatt is aránytalanul elértéktelenedett egy jelenleg megállapított nyugdíjas nyugdíjához képest, aki történetesen kevesebb feltételnek felelt meg és mégis magasabb nyugdíjat kap. Értékarány káosz van a mai rendszerben, amit emeléseknél (vegyes indexálás vagy keresetalapú) a nyugdíjba vonulás évének figyelembevételével lehetne fokozatosan orvosolni függetlenül attól, hogy ma mennyi a nyugdíjas nyugdíja.

A vegyes nyugdíjemelési rendszert mindenképpen vissza kellene állítani.

Ausztria mintájára (bár vannak nyugdíjas szervezetek) szükség lenne egy Senorenrat szerű csúcsszervezetre, amely a mindenkori kormánnyal szemben aktívan képviseli a nyugdíjasok érdekeit, érvel és tárgyal és közvetlen beleszólása van a nyugdíjasok sorsába. A nyugdíjhelyzet tekintetében nyilvános társadalmi és szakértői vitákra van szükség.
Visszatérve a szociális alapú nyugdíjemelésére. Azzal van a baj, hogy az ilyen emelés növeli a nyugdíjak segélyalapúvá tételét. A rászorult nyugdíjasokat nem nyugdíjemelés címen kellene segíteni. Ugyanis a kisnyugdíjas akarva akaratlan azért a „kis nyugdíjért” dolgozott meg, amit kap. Az összes nyugdíj arányosan vesztett az értékéből az évek alatt, így attól függően, hogy ki melyik évben ment nyugdíjba annak megfelelően kellene emelni a nyugdíját, hogy a megdolgozott értékarányok a helyükre kerüljenek.

Nem minden kisnyugdíjas áldozata annak, hogy tudtán kívül nem jelentették be. Sokan vannak, akik tehetnek róla: keveset adózó vállalkozók voltak, például KATA adózók, adócsalók, és olyanok, akik direkt szürkén vagy feketén dolgoztak.

Ausztriában például nincs is minimumnyugdíj. Aki például nagyon alacsony nyugdíjért dolgozott meg, és nem rendelkezik a megélhetési minimummal, az kap úgynevezett kiegyenlítő pótlékot amit 14 alkalommal kap évente, de ez nem nyugdíj. Magyarországon se kellene a nyugdíjrendszert segélyalapúvá tenni, mert ez nem ösztönzi a munkavállalókat magasabb adók és járulékok befizetésére.

Bán András
szociálpolitikus