Mire számíthatnak a nyugdíjasok 2026-ban? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Korhatár

Az online térben futótűzszerűen elterjedt (ál)hírek ellenére a nyugdíjkorhatár nem változik, 2026-ban is marad 65 év.

Így jövőre az 1961. január 1. és december 31. között született személyek töltik be a nyugdíjkorhatárukat.

2026-ban természetesen bármikor igényelheti a nyugdíját az is, aki már korábban teljesítette annak feltételeit, de még nem vette igénybe a nyugellátását.

A korbetöltött öregségi nyugdíjat nem kötelező azonnal igényelni, amint valaki betölti a nyugdíjkorhatárát.

Ha valaki a nyugdíj igénylése nélkül a 65 éves életkora betöltése után is tovább dolgozik, és így szolgálati időt szerez, akkor a korhatár betöltése napjától a nyugdíj elhalasztott megállapítása napjáig szerzett minden 30 nap szolgálati idő után 0,5%-os nyugdíjnövelésre (nyugdíjbónuszra) szerez jogosultságot jövőre is, feltéve, hogy a nyugdíjmegállapítás napján legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. A nyugdíjbónusszal a nyugdíj összege meghaladhatja a számított nettó havi életpálya átlagkereset összegét is.

Nők kedvezményes nyugdíja

A nők kedvezményes nyugdíja feltételei nem változnak 2026-ban sem.

Eszerint egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatára előtt jövőre is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt. Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt vagy több gyermekes édesanyák az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb 7 évvel csökkenthetik a 32 év munkával szerzett szolgálati időre vonatkozó feltételt.

Sok félreértés forrása e kettős időfeltétel, mert sokan változatlanul azt hiszik, elegendő a 32 évi munkaviszonyt felmutatni a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz. Ez azonban önmagában nem elegendő, a jogosító időnek minden esetben legalább 40 évnek kell lennie, és ebből a 40 évből lehet főszabály szerint legfeljebb 8 év a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások (pl. csed, gyes, gyed, gyet) folyósítási idejével szerzett szolgálati idő. Ha egy nőnek nincs gyermeke, akkor a teljes 40 évi jogosító időt munkával szerzett szolgálati időnek kitennie.

Tekintettel arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíja bevezetésének évében, 2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt - és ehhez igazították az előírt jogosító idő legalább 40 éves hosszát -, amely azóta 65 évre emelkedett, továbbra sem zárható ki az a kockázat, hogy a későbbi években a 40 éves feltételt e 3 évi korhatár emelkedést tükrözve (legfeljebb) 43 évre emeljék. Erre azonban 2026-ban, a parlamenti választás évében biztosan nem kerül sor. 2027-től persze változhat a helyzet, de ennek valószínűsége sem túl magas.

A nők kedvezményes nyugdíjára

• 2025-ben 490,6 milliárd forintot (a 2025-ös teljes 6554,7 milliárd forintos nyugdíjkassza 7,48%-át),
• 2026-ban 9,8%-kal magasabb összeget, 538,6 milliárd forintot (a 2026-os teljes 6996,039 milliárd forintos nyugdíjkassza 7,7%-át)

kell fordítani.

Nyugdíjmegállapítás

A 2026. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2026. márciusában (legkésőbb április elején) jelenik majd meg kormányrendelet.

E 2026-ban alkalmazandó szorzók a KSH legutóbbi kereseti gyorstájékoztatója alapján várhatóan 10%-kal lesznek magasabbak, mint a 2025-ben alkalmazott valorizációs szorzók voltak.

Nyugdíjemelés

2026. január 1-jétől a nyugdíjakat (és két tucatnyi egyéb ellátást) 3,6%-os mértékben emelik, mert a jövő évi költségvetési törvényben jelenleg 3,6%-os inflációs előrejelzés szerepel.

A 3,6%-os emelés cca. 216 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek, vagyis ennyivel több pénzből gazdálkodhatnak jövőre a nyugdíjasok. Az államnak persze közel sem kerül ennyibe a nyugdíjemelés, hiszen annak jelentős részét a nyugdíjasok kénytelenek azonnal fogyasztásra (élelmiszer, energia, gyógyszer) költeni, ennek következtében viszont az emelés több mint egyharmada vissza is áramlik adóbevételként (áfa, kiskereskedelmi különadó, jövedéki adó, és így tovább) az államkasszába.

Ha jövőre a 2026. január-augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladná a 2026. januári emelés 3,6%-os mértékét, akkor 2026. novemberében kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.

Sajnos annak továbbra sincs semmi jele, hogy a választások után felálló bármely kormányzat jövőre átalakítaná a nyugdíjemelési eljárást, és figyelembe venné az infláció mellett a nettó nemzetgazdasági átlagkereset reálnövekedését is, továbbá valorizációs és szolidaritási korrekciós tényezőket alkalmazna a nyugdíjas társadalom relatív elszegényedésének lassítása érdekében, mint ahogyan tágabb értelemben a jelenlegi kormányzat által eredetileg 2025. március 31-i határidővel bevezetni vállalt nyugdíjreformra sem kerül jövőre sor.

Sem a kormánypárt, sem a legerősebb ellenzéki párt nyugdíjjavaslatai között nem szerepel a nyugdíjemelési eljárás érdemi és átfogó átalakítása - persze ez is változhat a választások után.

13. havi nyugdíj PLUSZ 14. havi nyugdíj első részlete

A 2026. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2026. februári nyugdíj (vagy egyéb jogosító ellátás) 100%-ával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként, továbbá a 2026. februári nyugdíj 25%-ával megegyező összegű plusz juttatást a 14. havi nyugdíj első részleteként. (Persze láttuk 2022-ben is, hogy a részletes bevezetéstől a regnáló kormányzat választási okokból bármikor eltérhet és odaadhat a jogosultaknak egy egész havi plusz nyugdíjat is 14. havi juttatásként...)

A 13. havi nyugdíj költségvetési vonzata - csak a nyugdíjak tekintetében - az idei 487 milliárd forint helyett 2026-ban 9,2%-kal magasabb összeg, 531,7 milliárd forint lesz.

A 14. havi nyugdíj egyheti részlete (csak a nyugdíjak vonatkozásában) ennek megfelelően 133 milliárd forint lesz - de ha egy egész havi plusz nyugdíjat fizetnének 14. havi nyugdíjként, akkor ennek költsége is 531,7 milliárd forint lenne.

Persze ezeknek az összege több mint az egyharmada gyorsan vissza is áramlana fogyasztási típusú adókból származó bevételként az államkasszába.

2026-ban a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első részlete a nyugdíjtörvény módosítása alapján annak jár, aki 2025 legalább egy napján már nyugdíjban részesült, és 2026. februárjában is nyugdíjban részesül.

Akinek a nyugdíját jövőre állapítják meg (2026. január 1. és december 31. közé eső kezdőnappal), az csak 2027-től lesz jogosult a 13. és a 14. havi nyugdíjra, jövőre még nem.

Ha a nyugdíjas 2026. januárjában hal meg, akkor a hozzátartozója, örököse nem kérheti a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első részletének a kifizetését (hiszen a nyugdíjas nem teljesítette a plusz juttatások kifizetésének azt a feltételét, hogy 2026. februárjában is nyugdíjasnak kell lennie). Akkor azonban kérheti a hozzátartozó vagy örökös ezeknek az ellátásoknak a kifizetését, ha a nyugdíjas 2026. februárjában, a nyugdíja kifizetése előtt hal meg.

A nyugdíj a nyugdíjas elhalálozása hónapjának utolsó napjáig jár jövőre is.

Nyugdíjprémium

Ha a 2026. évi várható GDP-növekedés meghaladná a 3,5%-ot (amire a költségvetési törvény előrejelzése alapján nem látszik reális esély), akkor 2026. novemberében nyugdíjprémiumra is megnyílhatna a jogosultság.

A nyugdíjprémium a ténylegesen várható GDP-növekedés 3,5%-ot meghaladó mértékének (mint szorzószámnak, ami legfeljebb 4 lehet) és a 2025. novemberi nyugdíj egynegyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak a szorzata lehetne.

Annak nem látszik semmi jele, hogy a kormányzat a nyugdíjprémiumra a költségvetési törvényben 2026-ra félretett 24,3 milliárd forintos összeget inkább szolidaritási nyugdíjemelési célokra fordítaná és a mélyszegénységbe zuhant 300 ezer nyugdíjas ellátását növelné belőle. Pedig a nyugdíjprémium a 13. havi nyugdíj teljes visszavezetésével már 2022-ben okafogyottá vált.

Nyugdíj melletti munkavégzés

A nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset 2026-ban is járulékmentes (nem kell fizetni a nyugdíjasnak a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot), viszont így a nyugdíj melletti munkavégzés jövőre sem jogosít nyugdíjnövelésre.

A nyugdíjas munkavállaló keresete mentes az egyelőre változatlanul 13%-os (bár jövőre a tervezett béremelések végrehajthatóságának megkönnyítése érdekében feltehetően 12%-osra mérséklődő) szociális hozzájárulási adó alól is, ezért jövőre is a munkáltatók, foglalkoztatók érdekében áll a nyugdíjas munkaerő alkalmazása.

A nyugdíj - a korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja - mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2026-ban sem korlátozza semmi.

Viszont a nyugdíj mellett közalkalmazotti és hasonló közszférás jogviszonyokban folytatott keresőtevékenység esetén 2026-ban is főszabályként változatlanul szünetel a nyugdíj az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, kivéve azon közalkalmazottak, kormánytisztviselők és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonyban állók (ideértve a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat és 2026. január 1-jétől az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókat is) nyugdíját, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési vagy egészségügyi területen dolgoznak a nyugdíjuk mellett. Az ő esetükben a kormányzat mentesítő rendelkezése alapján az illetményük mellett a nyugdíj is szabadon fölvehető.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvosok, ápolók esetén tehát 2026. január 1-jétől megszűnik a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés fából vaskarika rendszere, amely 2025. december 31-éig a szünetelő nyugdíjuk miatt kárpótolta a nyugdíjas egészségügyi dolgozókat (nehogy otthagyják az egészségügyet). A korlátozást feloldó rendelet megoldja a 13. havi és a 14. havi nyugdíj problémáját is, mivel a rendelet a 2025-ben kifizetett jövedelemkiegészítést e tekintetben nyugdíjnak minősíti, vagyis a 2026. februárjában már nyugdíjban részesülő, de 2025-ben még jövedelemkiegészítésben részesült egészségügyi dolgozókat is minden további engedély nélkül megilleti a 13. és a 14. havi nyugdíj 2026. februárjában.

Egyéb ellátások melletti munkavégzés

A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzésnek 2026-ban sincs semmilyen - sem időbeni, sem kereseti - korlátozása, sem a versenyszférában, sem a közszférában.

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkával szerzett keresetre azonban továbbra is vonatkozik a minimálbér 18-szorosával egyező összegű éves keretösszeg korlátozása.

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2026-ban változatlanul szünetelnek ezek az ellátások az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, kivéve azon közalkalmazottak fenti ellátását, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési vagy egészségügyi területen dolgoznak az ellátásuk mellett.

A bányászok felmentést kérhetnek a fenti korlátozások alól.

A fenti szabályozások és bővülő kivételek kuszasága jelzi, hogy ideje lenne teljesen megszüntetni a nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban és bármilyen szférában dolgozó nyugdíjasokra és hasonló ellátottakra vonatkozó összes korlátozást.

Korkedvezmény

A legkésőbb 2014. december 31-éig szerzett korkedvezmény 2026-ban is érvényesíthető (korhatár előtti ellátás igényelhető).

Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege

Egyelőre 2026-ban sem változik a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, amely jövőre 19. éve változatlanul 28.500 forint lesz, hacsak nem kerül sor az összeg érdemi emelésére. Erre az emelésre lehetőséget ad a szociális törvény azon 2024-es módosítása, amely leválasztotta a nyugdíjminimumról számtalan szociális ellátás összegének meghatározását, bevezetve e célra a szociális vetítési alapot (amely továbbra is szintén a fájdalmasan alacsony 28.500 forint).

A minimális nyugdíj 120 ezer forintra emelése a Tisza-párt nyugdíjjavaslatai között az első helyen szerepel.

Az árvaellátás minimális összege 2026-ban (négy éve változatlanul) 50.000 forint marad.

Mind a nyugdíjminimum, mind a minimális árvaellátás összegét legalább a nyugdíjak rendszeres éves emelése mértékében emelni lenne szükséges minden évben.

Méltányossági lehetőségek

2026. január 1-jétől egyelőre változatlanul 120 ezer forint marad a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja.

Az egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja is marad változatlan

• egyedülálló kérelmező esetén 120 ezer forint,
• a közeli hozzátartozójával közös háztartásban élő kérelmező esetén 100 ezer forint,
• rendkívül indokolt esetben (csak a MÁK Központ engedélyezheti) 140 ezer forint.

Egyrészt ezeket a korátokat is emelni lenne szükséges (már 700 ezer nyugdíjas él a jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatával), másrészt a méltányossági ellátásokra (a kivételes nyudíjemelésre és az egyszeri segélyre) fordítható összegek érdemi növelésére is szükség lenne jövőre.

2026-ban

• az egyszeri segélyre változatlanul csak 600 millió forint (évek óta nulla százalékos emelés),
• a méltányossági nyugdíjemelésre 1 milliárd forint (nulla százalékos emelés) fordítható,

miközben még a jelenlegi feltételek mellett is legalább 300 ezer nyugdíjas lehetne jogosult méltányossági emelésre vagy segélyre.

Ha az érintetteknek csak a minimális összegű kivételes nyugdíjemelést biztosítaná a rendszer, akkor 300 ezer potenciális jogosult x 39 ezer Ft (13 x 3 ezer Ft a méltányossági nyugdíjemelés éves minimális mértéke) = 11,7 milliárd forint előirányzatra lenne szükség a nyugdíjkasszában, pontosan 10,7 milliárd forinttal többre, mint amennyit a költségvetési tervezők be mertek vállalni. A 14. havi nyugdíj bevezetése ezt az összeget persze tovább növelheti.

Összességében 2026-ban európai összehasonlításban Magyarország továbbra is az öregségi nyugdíjakra legkevesebbet költő tagállamok egyike marad: a teljes nyugdíjkasssza a jövő évre tervezett GDP mindössze 7,32%-át teszi ki, ami fájdalmas mértékben elmarad az Európai Unió 10,9%-os átlagától.

Dr.Farkas András
www.nyugdijguru.hu

kép: freepik