Miért nem érti a HR-es a középkorú jelöltet?
Vajon miért nem kell vagy finomabban fogalmazva, miért szenved hátrányt a kiválasztás során egy középkorú munkavállaló? Hiszen már csak józan paraszti ésszel végiggondolva is ez a korosztály még akár 20 évig aktív lesz a munkaerőpiacon, családi kötelezettségei már kevésbé vonják el a munkájától, hiszen a gyerekei általában már nagyobbak, már nem feltétlenül akar kipróbálni új és új állásokat, és többnyire nem is digitális analfabéta, tehát akár az egyik legelkötelezettebb munkavállalója lehetne a cégnek. Ez a korosztály mégis sokszor szembesül hátrányos megkülönböztetéssel. Például számos visszajelzés alapján többek között azért is, mert a fiatalabb HR-esek nem tudnak mit kezdeni az idősebb jelölt tapasztalatával, vagy egyszerűen nem találják meg a közös kommunikációs felületet, közös hangot.
A HR-eseket képezni, érzékenyíteni kellene az „idősebb” korosztály megértésére, kezelésére. Mint a szakember hangsúlyozta, fontos lenne, hogy mindenkit a maga minőségében mérjenek egy állásinterjún, és például ne a fiatalabb generációhoz hasonlítsák őket, ne sztereotípiákban gondolkodjanak róluk.
Gyakran maguk a fiatal HR-esek is zavarban vannak. Egyszerűen azért tartanak a tapasztaltabb jelentkezőktől, mert nem ismerik azt a kommunikációs eszközrendszert, amellyel az „idősebb” szakemberek szemében hitelesek lehetnek. A másik oldalról pedig az önbizalom hiánya jelent komoly gondot, ami miatt a korosztály tagjai gyakran nem tudják elég hatékonyan képviselni saját magukat, nincsenek tisztában piaci értékükkel, és így nehezen képesek az önérvényesítésre.
A generációra büszke munkáltatók kellenek
Azt gondolhatnánk, hogy a munkaerőhiány ezen a területen is változást hoz a munkáltatói hozzáállás tekintetében, hiszen még a nyugdíjasok újrafoglalkoztatása is elindult, ugyanakkor utóbbihoz erőteljes szabályozói és egyben anyagi támogatás is járul, míg ugyanez a nagyon is aktív korosztály esetében nem érvényes. Pethő Anikó szerint észrevehető változás még nem mutatható ki a területen, de a nyitottság már kezd látszani, mint mondta a szemléletváltozáshoz idő kell, és jó gyakorlatok, amelyekből tanulni lehet, valamint olyan munkaadókra, akik büszkék erre a generációra.
„Radikális változás 2-3 éven belül várható, amikor a munkaerőpiac telítettsége tettekre és befogadásra készteti a cégeket. Fel kell tudni vállalni nyíltan a szervezeteknek, hogy ők befogadóak. Ennek pedig látszania kell a hirdetésekben, a kommunikációban és a belső körülményekben.”
Féltékeny vezető
A korkülönbség a vezető-beosztotti viszonyban is teremthet feszültséget, különösen, ha a vezető fiatalabb, és „idősebb”, szakmailag tapasztaltabb kollégákat kell irányítania. Sőt az esetleges pozícióféltés az alkalmazást is meggátolhatja. Pedig a vizsgálatok alapján a sztereotípiák mögött ritkán vannak a foglalkoztatást valóban gátló tényezők. A surlódások pedig kiküszöbölhetők.
„Egy fiatal vezető kétféleképpen tud rosszul reagálni. Ha elnyomni próbálja a csapattagot, hatalmi pozíciójából eredően, vagy éppen ellenkezőleg, túl nagy teret enged neki, mivel nehezen húzza meg a határokat, gondolva kollégája mélyebb tapasztalatára. Egy egészséges vezetői szemlélet tanulható és ehhez az eszközrendszer nagyon könnyen elsajátítható. Mi is a foglalkozunk ezzel a Restart-Up programban, hogyan legyünk tudatos és hiteles vezetők fiatalként”- hangsúlyozza Pethő Anikó.
Pethő AnikóUgyanakkor az ilyen konfliktusok viszonylag ritkák, hiszen ha valaki már bekerül, az általában egy megfontolt kiválasztási folyamat része, amely után a beilleszkedésre is kellő figyelmet fordítanak. Ha a nyitottság és a befogadókészség megvan, és a hangsúly az emberi értékeken van, akkor az esetleges konfliktusok előfordulásának esélye is jóval kisebb.
Az sem mindegy hogyan kommunikálunk egy korosztályról
Különbséget jelent még, hogy bár régebben is több generáció dolgozott együtt, manapság a digitalizáció és a szervezeti kultúrák sokfélesége, az állandó változás más elvárásokkal állítja szembe a munkavállalókat és a cégeket, mint korábban. Ráadásul a munkaerőpiacon a kommunikáció is sokkal inkább a fiatalabb generációk (Y, Z) felé tolódott el, és kevesebb dolog szól az egyéb korosztályok értékeiről, hacsak nem teszik a munkáltatókat kifejezetten érdekeltté foglalkoztatásukban (ha már erre a munkaerőhiány nem elég motiváció).
Pedig mint a Restart-Up alapítója kiemelte: „20 évvel ezelőtt az 50 körüli emberek tényleg egy más egészségügyi állapotban voltak. De ne felejtsük el, hogy kitolódott a nyugdíjkorhatár, komoly táplálkozási és tudatossági reformon vagyunk túl, az önfejlesztések aranykorát éljük és ezt lassan figyelembe kell vennünk a kiválasztás során. Mások ülnek velünk szemben, mint 20 éve.
A korosztály nem maradt le és nem szakadt le, mert sokaknak a munkahelyükön fel kellett, hogy zárkózzanak a digitalizációhoz. A korosztály legnagyobb része ezen már évek óta túl van. Amit meg lehet tanítani, azt is meg is lehet tanulni.”
- 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
- 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába. Részletek Jegyek
A megkérdezett munkavállalók nagy része még a visszautasításnak is jobban örülne, mint annak, ha nem kap választ a jelentkezésére. Teljes cikk
Márciusról áprilisra 33 089-ről 36 166-ra nőtt a magyar weben meghirdetett álláshirdetések száma. Ez 3077-tel több az előző hónapnál, egy évvel... Teljes cikk
Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly az egy évvel korábbi 33 százalékról.... Teljes cikk
- Az X generációsok tudják: ha nem tanulsz, véged - avagy miért jó megtartani a középkorú munkavállalót? 3 hónapja
- 5 tipp, amivel jó toborzó lehetsz 4 hónapja
- Miért fukarkodnak a munkáltatók az állásinterjún adott visszajelzésekkel? 5 hónapja
- Diszkrimináció a munkahelyen: a várandósság miatti próbaidős elküldés a legjellemzőbb 5 hónapja
- A folyamatok csapdájában 5 hónapja
- A dolgozók is egyre inkább elfogadóak az LMBTQI közösségekkel 5 hónapja
- Veszély vagy potenciál a túlképzett pályázó? Így látja a fejvadász 5 hónapja
- Szülés után felhalmozódott szabadság 6 hónapja
- Így lehet sikeres a karrierváltás 40-en túl 7 hónapja
- Egy férfi elárulta, mit mondott az állásinterjún, amivel megszerezte álmai munkáját 7 hónapja
- Állásinterjú szakmai vezetővel 8 hónapja