Külföldi munka

A magyarok számára Európában a legegyszerűbb az Európai Gazdasági Térségen belül (a 27 EU-tagállam valamint Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Svájcban munkát vállalni. Nem kell munkavállalási engedély, három hónapnál hosszabb tartózkodás esetén azonban a helyi hatóságnál regisztráció és tartózkodási engedély szükséges.

A KSH friss adatai szerint tavaly 41 300 magyar állampolgár vándorolt külföldre, ebből 22 850-en Ausztriába, 7900-an Németországba, 1850-en Hollandiába, 1650-en Svájcba, 800-an az Egyesült Királyságba, a többiek a világ többi részére. Ez 5500 fővel több mint 2023-ban és a KSH 2010 óta publikált adatai szerint a legmagasabb szám, 2020 óta pedig folyamatos a növekedés. 

Igaz, hogy van visszavándorlás is (a KSH adatai erről itt olvashatóak): tavaly 28 900 jöttek haza, ám a mérleg még így is nettó 12 400 fős veszteség a magyar munkaerőpiacon.

Egy másik KSH adat szerint 2024. december - 2025. február között 101 000 magyar dolgozott külföldön. (Ez 2300 fős csökkenés a fél évvel korábbi számokkal összevetve.) Ide azokat a magyar munkavállalókat sorolják, akik nem adták fel magyarországi háztartásukat.

Miért megyünk külföldre dolgozni?

A munkavállalók motivációja széles skálán mozog. A legtöbbeket a magasabb életszínvonal, a biztosabb megélhetés vágya visz külföldre. Akad, aki kalandvágyó és szeretné magát kipróbálni más országban. Vannak, akik egyetemi részképzés alatt maradnak kint. Olyanra is látni példát, hogy a magyarországi politikai klíma viszi külföldre embereket. Egyesek a szerelem miatt váltanak országot. Azt is látni, hogy nem egyirányú a folyamat. Aki nem találja meg a számítását, honvágy gyötri vagy családi körülményei változnak - idős szülő gondozása, családalapítás- vissza is költözik. Aki viszont több éve külföldön él és családot is ott alapít, már kis valószínűséggel települ vissza Magyarországra. Ugyan egyre több munka végezhető el csak angol nyelvtudással, a helyi közösségbe való integrációhoz meg kell tanulni legalább társalgási szinten a helyi nyelvet. Külön csoportot képeznek a határ menti ingázók - például a Vasból vagy Győr-Moson-Sopronból Ausztriába átjáró munkavállalók. Nekik életkörülményeikben nem okoz nagy változást a külföldi munkahely.

Ha az EU tagországok munkanélküliségi mutatóira vetünk pillantást, akkor látszik, hogy a 4,3 százalékos magyar adat alacsonyabb az 5,8 százalékos EU átlagnál. A magyarok célországaiban - Németország 3,5%, Ausztria 5,5% volt 2025. januárban a mutató, de például Hollandiában (3,8) is az EU-átlag alatti.

Nyugat-Európának több szakképzett munkavállalóra van szüksége. A nyugatiak számára korábban tartalékot jelentő közép- és kelet-európai forrás is kimerülőben (Csehország, Lengyelországban 2,6-2,6% a ráta, Bulgáriában 3,9, Szlovákiában 5,1 és Romániában 5,5 százalék a munkanélküliségi ráta az Eurostat adatai szerint). Nem véletlenül lazítottak a németek a bevándorlási törvényen és könnyített feltételekkel engednek be harmadik - EGT-n kívüli - országból szakképzett munkavállalókat.

Hiányszakmák

Ebben a gazdasági környezetben megfelelő képzettséggel, munkatapasztalattal és nyelvtudással lehetséges magyarként Nyugat-Európában állást találni. Persze az egyes szakterületek, iparágak között és még egy országon belül is nagyok lehetnek a különbségek. A helyi munkaadó ugyanis első körben a helyben élőket részesíti előnyben. Csak ha nincs elegendő, az elvárásoknak megfelelő jelölt, akkor nyit a külföldi forrás felé.

Jól mutatta, hogy kire van igény Nyugat-Európában a Work in Denmark állami ügynökség standja az április 9-10-i HVG Állásbörzén. A standon kilistázott több tucat állásból kiderül, hogy négy fő területre fókuszálnak: vendéglátás, informatika, élettudományok és ipar (gyártás, építőipar). Ennek megfelelően szakácsokat, szoftverfejlesztőket, hegesztőket, gyógyszeriparban projekt managereket kerestek. Ausztriában egyébként a magyarok zöme a vendéglátásban, a szállodaiparban, a gyártásban és a kereskedelemben dolgozik.

A Work in Denmark standja a HVG Állásbörzén

Hol vannak az állások?

A legtöbb álláshely, amelyekre más EU-s tagországok munkavállalóit is várják, az EU foglalkoztatási portálján, az EURES-en érhető el. Cikkünk írásának pillanatában 6,7 millió üres állás pályázható. Ebből 726 ezret Németországban, 643 ezret Franciaországban, 292 ezret Belgiumban, 87 ezret Hollandiában, 70 ezret Ausztriában, 46 ezret Spanyolországban hirdettek meg a munkaadók. Érdekesség, hogy Magyarországon mindössze 3100 állásra lehet innen jelentkezni.
Érdemes állást keresni a nagy állásportálokon is. Európában a legnagyobb szereplők az Indeed, a Monster, a Linkedin, német állásokra a Stepstone, brit munkákra a Totaljobs, elsősorban holland, belga, német, francia, brit pozíciókra az Eurojobs, dán munkákra a Jobindex.  

A Facebookon is lehet tájékozódni: minden nyugat-európai ország álláspiacára szerveződtek csoportok. Lépjünk be, nézzünk körül. Az állásokon kívül praktikus tippeket is kaphatunk például ügyintézésre, albérletkeresésre, utazásra, a gyerekek iskoláztatására.

Ajánlatos résen lenni a nyugati munkára közvetítőkkel. Nézzük meg, hogy legálisan működnek-e (van-e nyilvántartási számuk), vessünk pillantást a weboldalukra, nézzük meg a Google-n, miket írnak róluk mások. A munkaközvetítésért nem kérhető pénz a munkavállalótól, más címen - utazási költség, szállás - is csak akkor fizessünk, ha éppen igénybe vesszük a szolgáltatást, előre ne. A közvetítők fizetős ügyfele a külföldi munkaadó.

Munka pároknak?

Sok külföldi munkát kereső magyar a párjával együtt keres állást. Ennek sok előnye van: a kezdeti nehézségek könnyebb elviselése, lelki támasz, két fizetésből könnyebb a spórolás és csak egy szobát kell bérelni. Ugyanazon a munkakörben azonban nem könnyű az embernek a párjával együtt dolgozni. Nem biztos az sem, hogy ugyanakkor kapunk szabadnapot, szabadságot, mint a párunk. Jellemző munkák pároknak: takarítás, gyári, raktári, szállodai, éttermi, kertészeti munkák.

Nyelvtudás nélkül

A legtöbb külföldi munka előfeltétele a helyi nyelv kommunikációs szintű ismerete. Előfordul, hogy nyelvtudás nélkül is meg lehet csípni munkákat, például egy magyar szakmunkáscsapat részeként vagy külföldön működő magyar vállalkozásnál. Ha nincs magyar bizalmi személy, akkor könnyen veszélyeket is rejthet a nyelvtudás nélküli külföldi munka, ugyanis már a munkaszerződést sem érti a munkavállaló és a munkautasításokhoz is kell közetítő személy.

Fizetések

Bérezésben első körben nézzük meg az egyes országok minimálbérszintjét. A 27 tagországból 22-ben van minimálbér, ötben - a dánoknál, az olaszoknál, a finneknél, a svédeknél és az osztrákoknál - nincsen. A 2025. januári állapot szerint a legmagasabb a minimális fizetés Luxemburgban (2637 euró), majd Hollandia (2437), Írország (2281), Németország (2222), Belgium (2070), Franciaország (1801) következik.

Az ausztriai és a német fizetéseket év elején a Stepstone állásportál elemzése alapján mutattuk be. 55 000 euró évente a teljes munkaidős alkalmazottak mediánjövedelme Ausztriában (ebben a 13. és a 14. havi fizetés is szerepel már) Takarítóként is lehet évi 30 000 eurót (kb. évi 12 millió forintot) keresni. Különösen sok magyar dolgozik a vendéglátó- és szállodaiparban. Ebben a szektorban hotelben alkalmazottként 37 250, szakácsként 40 000, cukrászként 38 250, bárban felszolgálóként 35 750 euróra lehet számítani. Ennél sokkal magasabbak a bérek az informatikában. Egy IT ügyfélszolgálatos (IT support) 56 000, egy webfejlesztő 60 250, egy IT biztonsági tanácsadó 74 250, egy webdesigner 54 500 euróval kalkulálhat, az SAP tanácsadók pedig még többel, 78 750 euróval.

Németországban az orvosok keresnek a legjobban. Évi bruttó mediánjövedelmük 98 750 euró (40,7 millió forint). Második helyen a banki és biztosítási területen dolgozók állnak (59 500 euró - 24,5 millió forint), majd a mérnökök (58 500 euró - 24,1 millió forint) és a vezetési tanácsadók (58 250 euró - 24 millió forint) következnek. A legalacsonyabb fizetéseket a nagy- és kiskereskedelemben (37 750 euró - 15,5 millió forint) és a vendéglátóiparban (37 250 euró - 15,3 millió forint) kínálják a munkaadók.

Sokat számít, hogy egy munkaadó fizeti-e a szállást és az étkezést, ezzel havonta több százezer forintnak megfelelő eurót lehet megtakarítani. Ha valaki ilyen álláshoz jut, az még a bruttó 700-800 ezer forintnak megfelelő nyugat-európai minimálbérből is jelentős megtakarításra tehet szert.

Nyugati bér, keleti árszínvonal?

A távmunka terjedésével egyre több magyar szakember dolgozik be Magyarországról nyugat-európai, amerikai megbízóknak. Többnyire informatikusként egyéni vállalkozási formában dolgoznak munkájukról számlát állítanak ki a külföldi partnernek. Ezzel a nyugati vagy ahhoz közelítő fizetést könyvelhetnek el, miközben a magyarországi (olcsóbb) megélhetési költségeket fizetik.

8 általánossal?

Alapfokú végzettsséggel lefeljebb segéd-, betanított munkára lehet esélye az álláskeresőnek. Ilyen lehet például a takarítás vagy a gyári összeszerelő (operátor) munka.