Huzavona az Alkotmánybíróságon: Kevesebb pénzt kapnak a kismamák, mint amennyi járna?
Érdekes kérdésben feszülnek egymásnak a Kormányhivatalok és a bíróságok, köztük az Alkotmánybíróság a CSED összegének megállapítása során. Azoknak a kismamáknak ugyanis, akik a gyerek születését megelőzően munkahelyet váltanak és magas bejelentett fizetésük van, a Kormányhivatal a nekik járó összegnél jóval kisebb CSED-et ítél meg. Teszi mindezt annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság is többször kimondta, hogy a Kormányhivatal rosszul értelmezi a jogszabályokat - véli a Niveus Consulting Group.
A csecsemőgondozási díj (CSED) a gyermek születése esetén járó családtámogatási forma. Ez az a támogatás, amelyet először kap meg a család. A szülő nő CSED jogosultsága ugyanis legkésőbb a gyermek születésének napjával nyílik meg és hat hónapig jár. A CSED előfeltétele a kismama bejelentett munkahelye. Ha ez a feltétel teljesül, akkor elvileg a fizetéssel azonos összegű CSED-et kellene kapnia a családnak.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint ez általában nem is jelent problémát. Vita akkor merül fel, ha a várandósság ideje alatt munkahelyet vált a CSED-re jogosult nő. A CSED összege ugyanis nagyban függ attól, hogy a szülést megelőzően mennyit és mikor dolgozott a kismama. Ezen múlik, hogy pontosan milyen fizetést vesznek figyelembe a CSED összegének meghatározásakor.
Főszabály szerint, ha a kismama a szülést megelőzően „folyamatos biztosítási idővel” rendelkezett és a CSED-re való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor CSED-t ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ez bonyolultan hangzik, de a lényeg az, hogy nem a legutolsó néhány hónap fizetését, hanem egy kicsit korábbi időszakot vesznek figyelembe azért, hogy ne lehessen az utolsó pillanatban, rövid időre megemelt fizetéssel mesterségesen felemelni a kismama jövedelmét csak azért, hogy a CSED összege magasabb legyen. Ez rendben is lenne, a probléma nem is ebből fakad.
De mi a helyzet akkor, ha egy kismama a szülést megelőző 120 napon belül munkahelyet vált? Bár nem mindennapos esetről van szó, nem is példa nélküli, és nagyon meg tudja keseríteni azok életét, akik munkahelyet váltottak, és a minimálbér kétszeresénél többet keresnek.
A bírósági esetekből és a Magyar Államkincstár honlapján található, a mai napig elérhető tájékoztatóból ugyanis az derül ki, hogy a Kormányhivatal a munkahelyváltást úgy tekinti, mint a folyamatos biztosítási idő megszakítását és ilyen esetben csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt veszi figyelembe a jogosultság vizsgálatakor.
A szüléshez közel (120 napnál közelebb) munkahelyet váltó nő esetén ezért a Kormányhivatal úgy veszi, hogy nem volt meg a 120 napi folyamatos biztosítási jogviszony és a CSED összegét nem a tényleges bejelentett fizetés alapján, hanem ’csak’ a minimálbér kétszerese alapján állapítja meg. Ez nyilván van, akinek még kedvezőbb is lehet, mintha a tényleges fizetése alapján kapna CSED-et, azoknak a nőknek viszont, akik akár évek, évtizedek óta dolgoznak magas bejelentett fizetésért, ez havi szinten többszázezer forint kárt okozhat.
A Niveus Consulting Group szerint a Kormányhivatal álláspontja ráadásul teljesen nyilvánvalóan téves. Az egészségbiztosítási törvény ugyanis nem tekinti a biztosítási idő megszakításának a munkahelyváltást. Egyértelmű a jogszabály, hogy attól még, hogy a kismama munkahelyet váltott, a biztosítási jogviszony folyamatos marad, feltéve, hogy a két munkaviszony között nem telik el 30 nap. Tehát annak, aki pénteken még a régi helyen dolgozott és hétfőn új helyen kezd, folyamatos marad a munkahelyváltás ellenére is a jogviszonya. A folyamatos jogviszony esetén pedig nem kérdés, hogy a tényleges bér alapján jár a CSED, nem a minimálbér kétszerese alapján.
Az Alkotmánybíróságnak a legfrissebb döntése is 2019-es, tehát több mint három évvel ezelőtti. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában is – sőt, néhány korábbi döntésében is – egyértelműen kimondta, hogy a CSED alapjának meghatározása során nem csak a szüléskor éppen meglévő munkaviszonyban eltöltött időszakot kell vizsgálni, hanem a megszakítás nélküli biztosítási jogviszonyban szerzett teljes jövedelmet. Tehát ha valaki úgy váltott munkahelyet, hogy a két munka között nem telt el 30 nap, akkor nem lehet a CSED-et arra hivatkozva a minimálbér alapján meghatározni, hogy a munkahelyváltásra a szülést megelőző 120 napon belül került sor.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk
Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk
Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk
- "A hatékony és sikeres munkavégzéshez kiegyensúlyozott magánéletre van szükség" 3 hete
- Munkaviszonyba kell venni az ételfutárt vagy a taxist? 4 hete
- A vendégmunkások nem létező jogai, avagy mire mutat rá az Autoliv-gyárban folyó sztrájk? 1 hónapja
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 1 hónapja
- Felvehetem-e titokban az üzleti tárgyaláson elhangzottakat? 1 hónapja
- Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni 2 hónapja
- A munkahelyi együttműködés 7 aranyszabálya 2 hónapja
- Hatályos a kollektív szerződésünk? - Egy probléma, amire kevés figyelem vetül 3 hónapja
- Miként szabályozható a munkahelyi öltözködés? 3 hónapja
- Kiszámolták: ennyivel jár rosszabbul egy szülő egy gyerektelenhez képest 3 hónapja
- Sok vezetőt hozhat nehéz helyzetbe az új bevándorlási törvény 3 hónapja