Fiatal roma értelmiségiek a munkaerőpiacon: a sajátjukban már, a többségi társadalomban még nincsenek otthon

Már több mint egy évtizede indult az Integrom program, olyan 18 és 35 év közötti roma fiatalok számára, akik legalább érettségivel, vagy ennél magasabb végzettséggel (diploma, phd) rendelkeznek. A BCG által indított önkéntes, céges támogatásokból és vállalati partnerkapcsolati alapon működő, a fiatalok számára teljesen ingyenes programjában az évek során már több mint 300-an vettek részt, és az elhelyezkedés sikeressége körükben 80%-os volt. Szoros kapcsolatot ápolnak a roma szakkollégiumi hálózattal, melyek közül van, ahol kötelezővé tették a képzésen a részvételt, de országos szinten toboroznak, bárki jelentkezhet, aki a célcsoporthoz tartozik.

Az Integrom gazdája és koordinátora a Boston Consulting Group részéről már nyolc éve Boldizsár Iván Katalin, aki szerint elfogadhatatlan, hogy ezek a fiatalok még mindig hátrányból indulnak a munkaerőpiacon. Ugyanakkor, mint mondta ennek hátterében a munkáltatói oldalon többnyire nem szervezeti okok állnak. A felvételi folyamat elakadása egyes esetekben esetleg személyes tényezőkre vezethető vissza, de sokkal gyakrabban szocializációs hátrány következménye, ami például olyasmiben nyilvánul meg, hogy hiányzik annak a tudása, hogy hogyan kell jól megírni egy önéletrajzot vagy a LinkedIn-t használni – sorolta Iván Katalin. Így a négynapos program során többek között ezekre is tréningezik a fiatalokat. Emellett a képzés része kommunikációs tréning, amely kifejezetten az állásinterjúra készít fel, szimulálják ezeket a helyzeteket, és azt is gyakorolják, hogy hogyan érdemes lefolytatni egy béralkut, valamint tesztelik a résztvevők nyelvtudását is. Vagyis „minden olyan dolgot igyekszünk hozzájuk tenni, aminek hasznát veszik az elhelyezkedési folyamatban, hogy aztán a végén sikerrel járjanak.” 

Boldizsár Iván Katalin

Folyamatosan kapnak visszajelzést, hogy mit csináltak jól, miben kell még fejlődniük, hol tartanak, ami számukra azért is rendkívül értékes, mert máshonnan ezt a nem igazán kapják meg. Mindeközben pedig folyamatosan lehetőséget kapnak kapcsolati hálójuk bővítésére is. 

Első generációs értelmiségiek: kapcsolatok hiánya

A képzésen minden este egy vacsorával zárul, ezek közül az egyik alkalommal megismerkedhetnek a partner cégek képviselőivel. „Olyan vezetőkkel van alkalmuk egy asztalhoz ülni, akiknek „egyszerű halandóként” az ajtajáig sem igen lehet eljutni. Szemtől szemben beszélgethetnek nagyvállalati emberekkel, akiknek feltehetik azokat a kérdéseket, amikre még soha senki nem adott nekik választ. Megtudhatják, a készségeik mennyit érnek ezen a piacon, és milyen lehetőségek lehetnek nyitva előttük. Esetleg mi hiányzik még, vagy mit kell tenniük annak érdekében, hogy alkalmasak legyenek arra, amire vágynak. Ez egyben segít nekik hinni is abban, hogy erre alkalmasak.

Az önbecsülés, az önértékelés hiánya nagyon sok esetben komoly probléma. Nincs önbizalmuk. Általában nagyon sok minden van már a hátuk mögött, mire hozzánk eljutnak, és az, hogy egy szakember azt mondja, hogy "de te jó vagy, elég jó vagy, sőt...", az nagyon sokat tud segíteni abban, hogy egyáltalán elinduljanak az úton, és küzdjenek érte.

Van alumni vacsoránk, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy az értelmiségi roma fiatalok ismerjék meg egymást és kapcsolódjanak egymáshoz. Hiszen általában elsőgenerációs értelmiségiekről van szó, akiknek gyakran hiányzik a kapcsolati tőkéjük. Akik így többszörösen magányosak. Egyrészt a saját környezetüket már meghaladják, ott egy kicsit ezért vannak elmagányosodva. Másrészt a többségi társadalomban meg még nincsenek otthon.

Ezért fontos, hogy minél szélesebb körben tudjanak egymással kapcsolódni, olyan fiatalokkal, akik ugyanazt élik meg, mint ők, ezért tudják egymást segíteni. Emellett fontos a pozitív minta, hiszen ezen alkalmakon eljönnek azok, akik már elhelyezkedtek, sikeresek, tartanak valahol, és elmesélik a történetüket, beszélnek a nehézségeikről, hogy mivel kellett megküzdeniük, és hogy ezen tapasztalatok birtokában valamit másképp csinálnának-e. Így a tanulási folyamatokat is hozzák magukkal, ami nagyon nagy segítség a többieknek, akik még az út elején vannak.” – sorolja a részleteket Boldizsár Iván Katalin. 

A Groupama Biztosító nyolc éve partner a programban. Házigazdaként is részt vesznek, vagyis a cég biztosítja a helyszínt és a cateringet évente egy négynapos képzésre, továbbá anyagilag is támogatják a programot, valamint a kollégáik önkéntesként és a vezetők mentorként is jelen vannak.  Marton Klaudia, a biztosítótársaság HR igazgatója számára személyesen is fontos az Integrom program. Úgy gondolja, hogy a romák közül jelenleg nagyon sok tehetség nem jut el a magasabb kvalifikációjú pozíciókba, ami olyan luxus, amit nem engedhet meg magának sem az ország, sem a munkáltatói oldal, arról nem is beszélve, hogy ez jelenti a legnagyobb lehetőséget a romák számára a társadalmi integrációra. 

A HR vezető kulcskérdésnek tartja a romák társadalmi integrációja kapcsán a gazdasági szereplők bevonását.  Hangsúlyozta, hogy a kulturális közeg és a család húzóereje is nagyon más ezeknek a fiataloknak az esetében, amiből nem mindig könnyű kitörni, ha valaki például tanulni szeretne, nem pedig  a régi, elvárt mintáknak megfelelni. Marton Klaudia éppen ezért megerősítette a külső támogatás szükségességét, a kapcsolati tőke hiánya következtében a kapcsolatépítés fontosságát – amire a programban közvetlenül van lehetőség. 

Marton Klaudia

A program ugyanis nem zárul le a negyedik nap végén, a fiatalok utána fél évre egy önkéntes mentort kapnak, aki tovább kíséri őket az elhelyezkedés gyakran rögös útján. A mentor heti rendszerességgel foglalkozik a mentoráltjával, és támogatja a folyamatban, a kapcsolat hosszú távon is nagyon sokat adhat a résztvevőknek, ha megtanulnak jól élni vele.
A mindennapi együttműködés a munkahelyen lebontja a sztereotípiákat

„Aki egyszer integromos volt, az mindig integromos is marad” - mondja Boldizsár Iván Katalin, vannak résztvevők, akik más-más élethelyzetekben újra és újra a szervezethez fordultak tanácsért, volt akit az érettségitől kísértek az egyetemi diploma megszerzésén át addig, amíg állást talált. Mint mondta arra is biztatják a fiatalokat, hogy ne várják meg az egyetem végét a munkakereséssel, hanem igyekezzenek már a tanulmányok ideje alatt elhelyezkedni, ami több szempontból is hasznos, a munkaviszony segít megragadni az új környezetben, a bevétel pedig az albérlet fizetésében. Ez mind fontos része annak, hogy ne kerüljenek vissza a régi közegükbe, esetleg a cigánytelepre, ahonnan újra kiszakadni még diplomával sem könnyű. 

Mindezen tényezők mellett a program során bátorítják az identitás megőrzését: hogy hogyan tudják megélni, és nem elengedni roma identitásukat egy nagyvállalati közegben. Boldizsár Iván Katalin hangsúlyozta: „az integráció nem azt jelenti, hogy az identitást el kell venni vagy le kell mondani róla, vagy asszimilálódni kell. Meg lehet tartani azokat az értékeket, amit a kultúrájuk és identitásuk hordoz, és ezzel együtt tudnak ők igazán értékes részei lenni a nagyvállalati munkaerőpiacnak” – mondta a programvezető.

A sztereotípiák a negatív tapasztalatokból építkeznek. Minél elterjedtebbé és természetesebbé válik, hogy vállalati környezetben roma kollégákkal dolgozunk együtt, az együttműködés, a hétköznapi közvetlen pozitív tapasztalatok elfogadást indítanak el, és képesek lebontani az előítéleteket és a diszkriminációt. 

A pozitív diszkrimináció is diszkrimináció

„Az Integrom nem titkoltan egy rekrutációs lehetőség is a partner vállalatok számára. Ha van egy jó beszélgetés, és tudják, hogy pont van egy nyitott pozíció, amire a résztvevő alkalmas lehet, akkor ezt nem fogják a véka alá rejteni. Tehát nyugodtan meríthetnek abból a munkaerőből, ami nálunk megfordul. Viszont soha nem kérünk pozitív diszkriminációt, ez nagyon fontos számunkra. Mert az is diszkrimináció. Azért veszik fel a vállalatok ezeket a fiatalokat, mert alkalmasak, mert megfelelnek. Ugyanakkor a negatív megkülönböztetés biztosan ki van szűrve. Ezért is kiemelten fontos ezekben az esetekben a pontos visszajelzés, amit ilyenkor megkapnak, hogy azért nem vettünk fel, mert a nyelv- vagy az excel tudásod még nem elég jó, itt vagy ott van még fejlődésre szükség. Ezek a fiatalok korábban gyakran azzal találkoztak, hogy azért nem vették fel, mert cigány, ha nem is volt így kimondva, ez párosult a negatív élménnyel."

Interjú szimuláció, Integrom

A Groupamánál is dolgoznak integromos kollégák, erősítette meg Marton Klaudia. A francia hátterű multinacionális vállalat kultúrája befogadó minden tekintetben, így mint mondta: Nem csinálunk kérdést abból, hogy valaki roma vagy nem roma, ahogy más jellemző alapján sem teszünk különbséget emberek között. Nálunk a sokszínűség érték, a kérdés csak az, hogy tudunk-e az illetővel együtt dolgozni vagy sem.” Éppen ezért nem is érzékenyítenek szervezeti szinten, hanem ha valahol esetleg probléma merül fel, akkor azt egyénileg oldják meg. 

A HR vezető fontosnak tartja az alumni által képviselt pozitív példákat, akik megmutatják, hogy jelentős hátrányból elindulva is hova lehet eljutni. 

A munkaerőpiaci integráció kapcsán pedig kiemelte, hogy fontos lenne állami szinten kedvezményekkel támogatni a foglalkoztatást. Ugyanakkor hozzátette, hogy lát elmozdulást az elmúlt években, sok olyan Integromossal találkozott a program során, akik már szereztek munkatapasztalatot nem csak cégeknél, hanem a közigazgatásban, önkormányzatoknál, és sokkal tudatosabban állnak a folyamathoz. Kiemelte a tanodák, sőt a minél korábbi fejlesztési lehetőségek szerepét is, valamint bízik abban, hogy a jövőben minél több cég, illetve egyéb gazdasági szereplő vállal felelősséget a romák üzleti életbe történő integrációjáért.