Aki csak jó, az veszélyben van - Amerikából indul az új HR-trend

Az amerikai munkaerőpiacon látványos fordulat zajlik: a vállalatok egyszerre emelik a teljesítményelvárásokat, csökkentik a juttatásokat, és egyre gyakrabban nem bővítik, hanem lecserélik a munkaerőt. A változásról a Business Insider két friss elemzése számol be, amelyek együtt egy új munkapiaci korszak körvonalait rajzolják ki.

Vége a „gondoskodó munkahely” korszakának

A pandémia idején a munkáltatók sok helyen wellbeing-programokkal, mentális egészséget támogató szolgáltatásokkal és extra juttatásokkal próbálták megtartani a dolgozókat.

T. Tara Turk-Haynes HR-tanácsadó szerint azonban ez a korszak lezárult. A Business Insider januári cikke szerint ma már a tehetségek megszerzése és megtartása sok vállalatnál nem számít kritikus üzleti problémának.

A háttérben egy mélyebb gazdasági fordulat áll:

• eltűnnek a korábbi juttatások,
• nő az irodai jelenlét elvárása,
• folytatódnak a leépítések még stabil vállalati profitok mellett is.

A szakértők szerint a pandémia alatt a dolgozók felé billent erőviszony — az úgynevezett Great Resignation (Nagy Felmondási Hullám) — most visszalendült a munkáltatók irányába.

Jessica Kriegel munkahelyi stratéga szerint

az inga túl messzire lendült a munkavállalók felé, most pedig visszatér.

Mit jelent a „sink-or-swim” munka világa?

Az új helyzet „sink-or-swim era” néven írható le:

• A kifejezés szó szerint: „úszol vagy elsüllyedsz”.
• HR-értelemben: a munkavállalóknak folyamatosan bizonyítaniuk kell értéküket, miközben a szervezeti lojalitás jelentősége csökken.

A változás több konkrét vállalati döntésben is megjelent:

• a Meta Platforms új értékelési rendszert vezetett be, amely a karrierelőrelépést mérhető üzleti hatáshoz köti,
• a Citigroup vezérigazgatója, Jane Fraser magasabb teljesítményszintet vár el a dolgozóktól,
• az AT&T szakított a szolgálati időre épülő foglalkoztatási modellel, és a képesség-, hozzájárulás- és elkötelezettségalapú jutalmazás felé fordult.

A hangsúly tehát egyre inkább a mérhető teljesítményen van.

AI és költségnyomás

A változás mögött több, egymást erősítő tényező áll.

1. Mesterséges intelligencia mint új mérce

A mesterséges intelligencia nemcsak eszköz, hanem új benchmark lett.
A Shopify vezérigazgatója, Tobi Lütke belső üzenetben azt írta: a csapatoknak először azt kell bizonyítaniuk, miért nem tudják AI segítségével megoldani a feladataikat, mielőtt új munkaerő-felvételt kérnének.

Ez gyakorlatilag új HR-logikát hoz létre:

• az AI alternatívává válik az új munkaerő helyett,
• a dolgozók értéke a technológiai hatékonysághoz mérődik.

2. Növekvő vállalati költségek

A Business Insider szerint:

• az amerikai cégek egészségbiztosítási költségei átlagosan 6,7%-kal nőnek,
• az amerikai vállalatok mintegy 320 milliárd dollárt költenek AI-hardverre, szoftverre és szolgáltatásokra.

Mivel a munkaerő továbbra is a legnagyobb kiadás, a nyomás végül a dolgozókon jelenik meg.

„Low-hire, low-fire” – furcsa munkaerőpiac alakult ki

Az amerikai piac jelenleg egy ellentmondásos állapotban van:

• kevés az új felvétel,
• de a leépítések sem extrém magasak.

Ezt nevezik „low-hire, low-fire” környezetnek.

Jellemző adatok:

• a munkanélküliségi ráta 4,4% körül maradt,
• a CEO-k közel kétharmada 2026-ban nem tervezi a létszám növelését,
• a béremelések várhatóan stagnálnak az infláció ellenére.

Ennek pszichológiai következménye is van: a dolgozók kevésbé mernek felmondani, mert nem látják előre, mennyi idő alatt találnának új állást.

Megjelent a „bullseye hiring” – amikor nem felvesznek, hanem lecserélnek

A Business Insider áprilisi cikke egy új HR-gyakorlatot mutat be: a „bullseye hiring” jelenséget.

A kifejezés jelentése: céltábla-szerű toborzás.A logika: minden pozíció kritikus, ezért a vállalat a lehető legjobb embert akarja az adott „székbe”.

Brent Orsuga recruiter szerint a cégek ma inkább:

• azonosítják a gyengébben teljesítő dolgozókat,
• majd jobb képességű emberekkel váltják őket,
• miközben a teljes létszám nem nő.

Ez különösen akkor vonzó stratégia, amikor a hiring-büdzsé szűkül.

Titkos cserék és folyamatos verseny a munkahelyeken

A toborzók szerint a lecserélések sokszor rejtve zajlanak:

• felsővezetői pozícióknál fejvadászokkal, bizalmas keresésekkel,
• középszinten nyilvános álláshirdetések mögé rejtve,
• egyes cégeknél „always hiring” modellben — folyamatos jelöltszerzéssel.

Ez azt is jelenti, hogy a pályakezdők ma sokkal szűkebb és keményebb versenyben találják magukat.

Egyrészt nem csak egymással kell megküzdeniük a belépő szintű állásokért, hanem olyan tapasztalt munkavállalókkal is, akik korábban magasabb pozíciókban dolgoztak, de leépítés vagy váltás miatt ugyanazokra a juniorabb feladatokra pályáznak. Ők gyakran erősebb szakmai háttérrel, készségekkel és referenciákkal érkeznek.

Másrészt minden évben újabb friss diplomás generáció lép be a piacra, akik ugyanazokra az induló pozíciókra jelentkeznek, így a belépő szint „túlzsúfolttá” válik.

A végeredmény:

a pályakezdőknek nemcsak a tapasztalat hiányát kell kompenzálniuk, hanem egy olyan piacon kell kitűnniük, ahol a belépő állásokra is egyre „túlképzett” jelöltek érkeznek.

Már a vezérigazgatók sincsenek biztonságban

A tendencia nem áll meg a dolgozói szinten.

Egy executive search elemzés szerint a legnagyobb tőzsdei cégek körében:

• a CEO-k 11%-át lecserélték egyetlen év alatt,
• ez a legmagasabb arány 2010 óta.

Az okok:

• piaci bizonytalanság,
• AI-átállás,
• befektetői türelmetlenség a lassú átalakulással szemben.

A vezetőkkel szembeni elvárás ugyanaz lett, mint a munkavállalóknál: folyamatos teljesítmény és gyors alkalmazkodás.

A „jó teljesítmény” már nem elég

A toborzási szakértők szerint ma már nem elég stabilan hozni az elvárt szintet.

Az új norma:

• nem „good job”, hanem „great job”,
• folyamatos készségfejlesztés,
• AI-kompetencia mint alapelvárás.

Sőt, egyes esetekben még jól teljesítő, de magas fizetésű dolgozókat is lecserélnek olcsóbb vagy stratégiailag jobban illeszkedő munkaerőre.

Hogyan reagálnak a munkavállalók?

A Business Insider beszámolói szerint a dolgozók több túlélési stratégiát alkalmaznak:

• mellékállások és freelance projektek indítása,
• AI-készségek fejlesztése,
• vállalkozásindítás alacsony belépési költséggel,
• „job hugging”

HR-szakértők szerint egyelőre nem látszik annak jele, hogy a munkavállalók tömegesen fellépnének a változásokkal szemben, mert a bizonytalan piac visszafogja az ellenállást.

Mit jelent mindez HR-szemmel?

Egy új munkapiaci modell rajzolódik ki:

• a lojalitás helyett teljesítménydominancia
•  juttatások helyett hatékonyság
• létszámbővítés helyett munkaerő-optimalizálás
• AI mint új szervezeti benchmark

Vagyis újra a vállalatok diktálják a feltételeket — de már egy technológia-vezérelt, folyamatos versenyre épülő rendszerben.

A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák: a jelenlegi „low-hire, low-fire” állapot nem tarthat örökké. Ha a gazdasági növekedés fennmarad, a cégeknek előbb-utóbb ismét intenzívebben kell majd toborozniuk.

Addig azonban a munka világa egyértelműen a teljesítménykorszak felé halad.

kép: magnific.com