A válság óta sok európai fiatal lett szegényebb, mint más aktív korúak
A fiatalkori munkanélküliség tapasztalata növeli a későbbi munkanélkülivé válás valószínűségét, és csökkenti a jövőbeni kereseteket. A szegénységi ráta növekedése a legtöbb országban megállt, mindezek ellenére a legtöbb EU-országban a fiatalok körében a szegénységi ráta meghaladja az összes aktív korúra jellemző értéket. A szülői házba visszatérő fiatalok aránya a kelet-európai országok kivételével minden országcsoportban emelkedett. Sok más mellett ez derül ki a most bemutatott Társadalmi Riport 2018 című kötetből. A kiadvány bemutatásával cikksorozatban foglalkozunk.
A fiatalokat hátráltatta leginkább az Európai Unió gazdaságait sújtó recesszió a 2008-09-es időszakban, és ennek a korcsoportnak az azt követő gazdasági stagnálás időszakában is nehézségekkel kell szembe néznie. A gazdasági válság és az azt követő évek munkaerő-piaci nehézségei súlyos következményekkel jártak a fiatalok számára - derül ki a most bemutatott Társadalmi Riport 2018 című kötetből.
November elején, idén tizenötödik alkalommal jelent meg a Társadalmi Riport sorozat 2018-as kötete. Ez a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. által gondozott, Kolosi Tamás és Tóth István György szerkesztette, egyedülálló, széles körben elfogadott, nemzetközileg is elismert társadalomtudományi sorozat közel harminc éve jelenik meg.
Tematikáját egyszerre jellemzi folytonosság és változatosság. A magyar társdalom „itt és most” legfontosabb változásait elemezik a kötet szerzői, a legfrissebb adatok alapján dokumentálják és értelmezik azokat. Számos témát körbejárnak, melyek a magyar társadalom középtávú fejlődése, versenyképessége és tovább haladása szempontjából döntők: a társadalom szerkezetével és fejlődésével kapcsolatos mutatókat, különböző társadalmi-demográfiai csoportok helyzetét, a gazdaság egyes szerkezeti elemeit, a társadalompolitikák eredményességi indikátorait, valamint a különböző társadalmi értékekkel és attitűdökkel is foglalkoznak. A sorozat köteteit nemcsak a közélet iránt érdeklődők forgathatják haszonnal, hanem mindenki, aki a társadalmi változásokat szeretné megérteni, elemezni és alakítani.
A kötetben publikált, széles látókörű, kiegyensúlyozott adatokra épített elemzések közt a különböző demográfiai csoportok helyzetével foglalkozó fejezetben kapott helyet Medgyesi Márton „Fiatalok helyzete az EU-országokban a gazdasági válság idején és azt követően” című tanulmánya, melynek célja, hogy bemutassa a fiatalok munkaerő-piaci és jövedelmi helyzetének alakulását az EU különböző országaiban a gazdasági válság óta eltelt időszakban. Fontos megjegyezni azonban, a helyzetleíráson túl a tanulmánynak nem célja, hogy konkrét policy ajánlásokat fogalmazzon meg.
A tanulmány megállapításai szerint a gazdasági válság és az azt követő évek munkaerő-piaci nehézségei súlyos következményekkel jártak a fiatalok számára. Nőtt körükben a szegények aránya, és nőtt a fiatalabb és idősebbek közötti jövedelmi egyenlőtlenség is. A gazdasági válságjelenségek ugyanakkor az évtized közepén már enyhültek, és az EU legtöbb tagországának gazdasága újra növekedésnek indult, a munkanélküliség pedig csökkenni kezdett.
A recessziónak a fiatalok munkaerő-piaci esélyeire és jövedelmi helyzetére gyakorolt hatása eltéréseket mutat az egyes országok között: Görögországban, Spanyolországban, Lettországban, Litvániában és Írországban (ezeket az országokat sújtotta a legjobban a recesszió) nőtt a fiatalok munkanélkülisége a vizsgált időszakban.
A szerző elemzi továbbá a szülői háttér hatását a fiatalok iskolázottságára és munkaerő-piaci helyzetére. Azt találja, hogy a családi háttér meghatározza, mennyire sebezhetők a fiatalok, valamint azt is, hogy hogyan tudnak megbirkózni a recesszió következményeivel. A családok anyagi, kulturális és kapcsolati tőke átadásával befolyásolják gyermekeik életesélyeit. A kevés erőforrást öröklő fiatalok nagyobb valószínűséggel lépnek be a munkaerő-piacra alacsony iskolai végzettséggel, alacsony szintű készségekkel, és kisebb kapcsolati tőkével. A család szerepet játszhat a válság káros következményeinek enyhítésében is, hiszen a szülők anyagi és más transzferek révén segíteni tudják a bajba jutott gyerekeiket, például a szülői házba való költözés lehetőségének biztosításával. A szüleik otthonában élő fiatal felnőttek aránya nagyon különbözik az EU-országokban. A szülői házba visszatérő fiatalok aránya a kelet-európai országok kivételével minden országcsoportban emelkedett.
A fiatal felnőttek munkaerő-piaci integrációjának problémáiról beszélve szót kell ejteni az atipikus szerződésekkel foglalkoztatott dolgozókról is, mert ők a munkaerőpiac sérülékenyebb, kiszolgáltatottabb szegmensét jelentik. A határozott idejű munkaszerződés kevésbé biztonságos foglalkoztatást jelent, mivel gyakran kevésbé szigorú elbocsátási feltételekkel jár. A fiatal munkavállalók körében a korlátozott időtartamú szerződéssel foglalkoztatottak aránya az EU-országok többségében nőtt 2008 és 2017 között. A foglalkoztatott fiatalok közül is sokan a munkaerőpiac perifériáján vannak, alacsony foglalkoztatási biztonságot, viszonylag alacsony bért és kevés előmeneteli lehetőséget kínáló állásokban dolgoznak. Egyes kutatások szerint a stabil foglalkoztatásba való átmenet esélye alacsonynak és csökkenőnek bizonyult, így a recessziós évek tartós hátrányt jelentettek a munkaerőpiacra érkezők számára.
A recesszió után meginduló fellendülés a legtöbb tagországban csökkentette a fiatalkori munkanélküliséget, de ez nem jelenti azt, hogy a probléma megoldódott. Egyrészt 2017-ben a fiatalkori munkanélküliségi ráta a legtöbb országban meghaladja a válság előtti szintet, másrészt a fiatalok munkanélkülisége maradandó következményekkel járhat a munkaerő-piaci kilátásokra és az egyéni jólétre nézve. A fiatalkori munkanélküliség tapasztalata növeli a későbbi munkanélkülivé válás valószínűségét, és csökkenti a jövőbeni kereseteket. A munkaerő-piaci karrier korai szakaszában a munkanélküliség tapasztalata káros hatással van a foglalkoztatásra, illetve arra, hogy a munkatapasztalat elvesztése jelentős hatással van a munkanélküliség után a fiatalok keresetére.
A 2008 és 2014 közötti időszakban a fiatalok romló munkaerő-piaci helyzete a szegénység növekvő kockázatában is megmutatkozott. A fiatalok jövedelmi szegénysége 2008 és 2014 között szinte valamennyi EU-tagállamban nőtt. Az EU-tagországok mintegy felére volt jellemző ebben az időszakban, hogy a fiatalok körében nagyobb mértékű volt a szegénységi ráta növekedése, mint a teljes aktív korú népességben.
A 2014 óta eltelt években a szegénységi ráta növekedése a legtöbb országban megállt, mindezek ellenére a legtöbb EU-országban a fiatalok körében a szegénységi ráta meghaladja az összes aktív korúra jellemző értéket. A szülők és a gyermek jövedelmi helyzete pozitívan korrelál és a szegénnyé válás valószínűsége magasabb az alacsonyabb társadalmi státusú családok gyermekeinek körében.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A válság óta sok európai fiatal lett szegényebb, mint más aktív korúak
2. oldal - Mit lehet tenni?
November elején, idén tizenötödik alkalommal jelent meg a Társadalmi Riport sorozat 2018-as kötete. Ez a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. által gondozott, Kolosi Tamás és Tóth István György szerkesztette, egyedülálló, széles körben elfogadott, nemzetközileg is elismert társadalomtudományi sorozat közel harminc éve jelenik meg.
Tematikáját egyszerre jellemzi folytonosság és változatosság. A magyar társdalom „itt és most” legfontosabb változásait elemezik a kötet szerzői, a legfrissebb adatok alapján dokumentálják és értelmezik azokat. Számos témát körbejárnak, melyek a magyar társadalom középtávú fejlődése, versenyképessége és tovább haladása szempontjából döntők: a társadalom szerkezetével és fejlődésével kapcsolatos mutatókat, különböző társadalmi-demográfiai csoportok helyzetét, a gazdaság egyes szerkezeti elemeit, a társadalompolitikák eredményességi indikátorait, valamint a különböző társadalmi értékekkel és attitűdökkel is foglalkoznak. A sorozat köteteit nemcsak a közélet iránt érdeklődők forgathatják haszonnal, hanem mindenki, aki a társadalmi változásokat szeretné megérteni, elemezni és alakítani.
A kötetben publikált, széles látókörű, kiegyensúlyozott adatokra épített elemzések közt a különböző demográfiai csoportok helyzetével foglalkozó fejezetben kapott helyet Medgyesi Márton „Fiatalok helyzete az EU-országokban a gazdasági válság idején és azt követően” című tanulmánya, melynek célja, hogy bemutassa a fiatalok munkaerő-piaci és jövedelmi helyzetének alakulását az EU különböző országaiban a gazdasági válság óta eltelt időszakban. Fontos megjegyezni azonban, a helyzetleíráson túl a tanulmánynak nem célja, hogy konkrét policy ajánlásokat fogalmazzon meg.
Mi a helyzet a fiatalokkal?
A tanulmány megállapításai szerint a gazdasági válság és az azt követő évek munkaerő-piaci nehézségei súlyos következményekkel jártak a fiatalok számára. Nőtt körükben a szegények aránya, és nőtt a fiatalabb és idősebbek közötti jövedelmi egyenlőtlenség is. A gazdasági válságjelenségek ugyanakkor az évtized közepén már enyhültek, és az EU legtöbb tagországának gazdasága újra növekedésnek indult, a munkanélküliség pedig csökkenni kezdett.
A recessziónak a fiatalok munkaerő-piaci esélyeire és jövedelmi helyzetére gyakorolt hatása eltéréseket mutat az egyes országok között: Görögországban, Spanyolországban, Lettországban, Litvániában és Írországban (ezeket az országokat sújtotta a legjobban a recesszió) nőtt a fiatalok munkanélkülisége a vizsgált időszakban.
A szerző elemzi továbbá a szülői háttér hatását a fiatalok iskolázottságára és munkaerő-piaci helyzetére. Azt találja, hogy a családi háttér meghatározza, mennyire sebezhetők a fiatalok, valamint azt is, hogy hogyan tudnak megbirkózni a recesszió következményeivel. A családok anyagi, kulturális és kapcsolati tőke átadásával befolyásolják gyermekeik életesélyeit. A kevés erőforrást öröklő fiatalok nagyobb valószínűséggel lépnek be a munkaerő-piacra alacsony iskolai végzettséggel, alacsony szintű készségekkel, és kisebb kapcsolati tőkével. A család szerepet játszhat a válság káros következményeinek enyhítésében is, hiszen a szülők anyagi és más transzferek révén segíteni tudják a bajba jutott gyerekeiket, például a szülői házba való költözés lehetőségének biztosításával. A szüleik otthonában élő fiatal felnőttek aránya nagyon különbözik az EU-országokban. A szülői házba visszatérő fiatalok aránya a kelet-európai országok kivételével minden országcsoportban emelkedett.
A fiatal felnőttek munkaerő-piaci integrációjának problémáiról beszélve szót kell ejteni az atipikus szerződésekkel foglalkoztatott dolgozókról is, mert ők a munkaerőpiac sérülékenyebb, kiszolgáltatottabb szegmensét jelentik. A határozott idejű munkaszerződés kevésbé biztonságos foglalkoztatást jelent, mivel gyakran kevésbé szigorú elbocsátási feltételekkel jár. A fiatal munkavállalók körében a korlátozott időtartamú szerződéssel foglalkoztatottak aránya az EU-országok többségében nőtt 2008 és 2017 között. A foglalkoztatott fiatalok közül is sokan a munkaerőpiac perifériáján vannak, alacsony foglalkoztatási biztonságot, viszonylag alacsony bért és kevés előmeneteli lehetőséget kínáló állásokban dolgoznak. Egyes kutatások szerint a stabil foglalkoztatásba való átmenet esélye alacsonynak és csökkenőnek bizonyult, így a recessziós évek tartós hátrányt jelentettek a munkaerőpiacra érkezők számára.
A recesszió után meginduló fellendülés a legtöbb tagországban csökkentette a fiatalkori munkanélküliséget, de ez nem jelenti azt, hogy a probléma megoldódott. Egyrészt 2017-ben a fiatalkori munkanélküliségi ráta a legtöbb országban meghaladja a válság előtti szintet, másrészt a fiatalok munkanélkülisége maradandó következményekkel járhat a munkaerő-piaci kilátásokra és az egyéni jólétre nézve. A fiatalkori munkanélküliség tapasztalata növeli a későbbi munkanélkülivé válás valószínűségét, és csökkenti a jövőbeni kereseteket. A munkaerő-piaci karrier korai szakaszában a munkanélküliség tapasztalata káros hatással van a foglalkoztatásra, illetve arra, hogy a munkatapasztalat elvesztése jelentős hatással van a munkanélküliség után a fiatalok keresetére.
A 2008 és 2014 közötti időszakban a fiatalok romló munkaerő-piaci helyzete a szegénység növekvő kockázatában is megmutatkozott. A fiatalok jövedelmi szegénysége 2008 és 2014 között szinte valamennyi EU-tagállamban nőtt. Az EU-tagországok mintegy felére volt jellemző ebben az időszakban, hogy a fiatalok körében nagyobb mértékű volt a szegénységi ráta növekedése, mint a teljes aktív korú népességben.
A 2014 óta eltelt években a szegénységi ráta növekedése a legtöbb országban megállt, mindezek ellenére a legtöbb EU-országban a fiatalok körében a szegénységi ráta meghaladja az összes aktív korúra jellemző értéket. A szülők és a gyermek jövedelmi helyzete pozitívan korrelál és a szegénnyé válás valószínűsége magasabb az alacsonyabb társadalmi státusú családok gyermekeinek körében.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A válság óta sok európai fiatal lett szegényebb, mint más aktív korúak
2. oldal - Mit lehet tenni?
A melós, avagy az akciófilmes dolgozó ember