A munkaügyi és munkabiztonsági ellenőrzések eredményei (2006.01.01 - 2006.08.31.)

Munkaügy

A felügyelők az ellenőrzések folyamán csak a súlyos jogsértések feltárása során alkalmaznak - már az első esetben is - anyagi szankciót. Az enyhe szabálytalanságok következménye csak egy figyelmeztetés jellegű, anyagi szankció nélküli kötelező határozat.

A súlyos munkaügyi jogsértések köre:
- az írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélküli ("fekete") foglalkoztatás,
- külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása,
- színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás,
- jogellenes munkaerő-kölcsönzés,
- munkaidő-nyilvántartás hiánya, kettős nyilvántartás,
- alapvető élet-és munkakörülményekkel kapcsolatos jogsértések (a munkaidő-pihenőidő, rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértése)
- munkabér védelme
- egyéb (foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállításának és kiadásának elmulasztása, az elszámolás hiánya)

Megváltoztak az ellenőrzési módszerek! A kiszámíthatatlanság érdekében a felügyelők többször, ismételten visszatérnek a helyszínre, valamint az általános munkarendtől eltérő időpontokban, pihenőnapokon - szombat, vasárnap - és éjszaka is, gyakorta társhatóság (rendőrség) közreműködésével folytatnak ellenőrzéseket.

A rendes- és rendkívüli munkaidő nyilvántartásának vizsgálatával, a gyakran tapasztalható kettős nyilvántartás kiszűrésével igyekeznek a ténylegesen ledolgozott munkaidő feltárni, a túlmunka és a kiadott pihenőidő mértékét megállapítani. Ez egyben elvezet a kifizetett munkabér és a különböző pótlékok ellenőrzéséhez is.
A tényleges visszatartó erőt nem pusztán a szankció megfogalmazása, hanem hatósági intézkedések végrehajtásának megkövetelése jelenti, amelyet utóellenőrzések keretében következetesen vizsgálnak. A feketefoglalkoztatás miatt megbüntetett munkáltatók jellemzően az ellenőrzést követően bejelentik munkavállalóikat az EMMA-rendszerbe (több esetben több hónapra, évre visszamenőleg )
Az OMMF-et törvény kötelezi, hogy 2006. 09. 23-tól honlapján közzé tegye munkaügyi jogsértéseket elkövető munkáltatókat. E munkáltatók 5 évig maradnak a nyilvántartásban.


Munkaügyi bírság példák:

- Egy nyomdaipari Kft. 105 fő munkavállalója részére a 2005. novemberi munkabéreket 2005. december 20-22. között, késve fizette ki, valamint a 2005. december havi munkabéreket az ellenőrzés időpontjáig - 2006. január 26. - nem fizette ki. További jogsértést követett el a munkáltató 1 fő esetében a munkaszerződés írásba foglalása nélküli foglalkoztatással, illetve 2 fő esetében az alkalmi munkavállalói könyvre vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével. A súlyos - anyagi hátrányt is okozó - jogsértésekért 6 000 000 Ft munkaügyi bírság kiszabására került sor.

- Egy bútoripari Bt. összes - 33 fő - munkavállalóját, hosszú ideig - nyolc hónapon keresztül - foglalkoztatta munkaszerződés és bejelentés nélkül. A súlyos jogsértésekért 5 000 000 Ft munkaügyi bírság kiszabására került sor.

- Szőlőültetvényen egy egyéni vállalkozó által foglalkoztatott 9 fő közül 8 fő munkavállaló munkaszerződés és bejelentés nélkül végzett szőlőkötözést az ellenőrzés napján. Fenti jogsértésért 1 000 000 Ft munkaügyi bírság kiszabására került sor.

- Egy lakatosműhelyben a munkáltató 19 fő munkavállalóját bejelentés nélkül foglalkoztatta, valamint 10 fő esetében megszegte a heti munkaidő mértékét és 1 fő esetében a munkavállalót, több ízben napi 16,5 óra munkaidőben foglalkoztatta. Fenti súlyos - hosszú ideig fennálló - munkaügyi jogsértésekért a munkáltató részére 3 000 000 Ft munkaügyi bírság kiszabására került sor.

- Egy építőipari gazdasági társaság 33 főt érintően elmulasztotta az EMMA-bejelentési kötelezettségét, valamint 31 fő esetében nem tartotta nyilván a munkaidő adatokat. Fenti súlyos munkaügyi jogsértésekért a munkáltató részére 3 000 000 Ft munkaügyi bírság kiszabására került sor.

- Egy építési munkáltató 57 fővel dolgoztatott. A munkáltató 42 fő esetében nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, 9 fő esetében megszegte a napi munkaidőre vonatkozó szabályokat, 6 fő esetében nem vezette a munkaidő adatokat, valamint 7 fő esetében nem fizette ki részükre a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó munkabért és pótlékot. Fenti súlyos - anyagi hátrányt is okozó - munkaügyi jogsértésekért a munkáltató részére 5 500 000,- Ft munkaügyi bírság kiszabására került sor.


Néhány adat:

- A felügyelők 183 452 fő munkavállaló ellenőrzését végezték ez időszak alatt, 12 029 munkáltatóval kapcsolatban tettek intézkedést.
- Munkaügyi bírság határozat 67 938 fő munkavállaló súlyos szabálytalansággal történő foglalkoztatása miatt, 7 282 munkáltató esetében került kiadmányozásra, 3 077,6 mrd-Ft összegben. (Ez sajtóhiba lehet, mert így az átlagos bírságösszeg 422,6 millió forint lenne, ami a 30 milliós bírsághatár miatt lehetetlen. A helyes szám valószínűleg 3,0776 mrd Ft az átlagbírság pedig 422 eFt. lehet)
A fentiek alapján feltűnő, hogy az ellenőrzött munkáltatók majd harmadát a munkaügyi szabályok olyan súlyos megsértésével foglalkoztatták, ami bírságot indokolt!
- Kötelező határozat 17 688 fő munkavállaló enyhébb súlyú jogsértéssel történő foglalkoztatás miatt 3 178 munkáltató esetében keletkezett.
- Bejelentés és munkaszerződés nélküli foglakoztatás miatt 7 726 intézkedés született, amely 26 983 fő munkavállalót érintett.
- 355 munkáltató foglalkoztatott külföldi állampolgárt munkavállalási engedély nélkül 1013 főt érintően. A befizetésre kötelező határozatok összege: 441,4 m Ft.
- Színlelt szerződéssel 196 munkáltató foglalkoztatott, 18 főt a mezőgazdaságban, 185 főt az építőiparban, 143 főt a személy-és vagyonvédelem területén.
- A munkáltatók 1 371 fő alkalmi munkavállalót foglalkoztattak AM-könyv nélkül.
- A munkaidő adatait 2 339 munkáltató nem, vagy nem a valóságnak megfelelően vezette, 19 453 fő munkavállalót érintően. A munkabér védelmére, a minimálbérre, a bérpótlékokra vonatkozó rendelkezések vizsgálata 754 munkáltató esetében tárt fel jogsértést, 15 403 fő munkavállalót érintően. Az igazolások kiadását 675 munkáltató mulasztotta el, 3 026 fő munkavállalót érintően.


Munkabiztonság

A felügyelet vizsgálta a munkáltatók munkavédelmi tevékenységét, a munkavédelmi szakember foglalkoztatási kötelezettség megtartását, a kockázatértékelések meglétét.

Erőforrásaikat főként a súlyos jogsértések ellenőrzésére fordítják, melyek:
- súlyos veszélyeztetés,
- kollektív műszaki védelem hiánya vagy nem megfelelő kialakítása (védőburkolat, védőkorlát, stb.),
- egyéni védelem hiánya (fejvédő sisak, biztonsági hevederzet, stb.),
- kockázatértékelés hiánya,
- veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének elmulasztása, biztonsági berendezések megléte és működőképessége.

Jogszabály rendelkezik az egységes munkavédelmi ellenőrzés megteremtéséről, azaz a munkabiztonság és a munkaegészségügy egy szervezeten belüli integrálásáról. Ennek értelmében 2007. január 1-től az OMMF komplex hatáskörrel rendelkezik, hatósági feladatait kibővítve a munkaegészségügyi hatósági feladatokkal.


Munkavédelmi bírság példák:

- Az eljáró felügyelő a munkáltató faipari műhelyében tartott munkabiztonsági ellenőrzés során 4 db faipari gép (veszélyes) védőburkolatának, vagy védőberendezésének hiányát állapította meg. A gépek állapota súlyosan veszélyeztették munkavégzés közben a munkavállalókat. A két nap múlva tartott utóellenőrzés (!) során megállapította, hogy a hiányosságokat megszüntették a munkavédelmi bíráság befizetése mellett.
- Egy építési munkahelyen halálos kimenetelű balesettel kapcsolatban tartott utóellenőrzés során súlyos veszélyeztetés miatt 5.000.000,- Ft munkavédelmi bírság került kiszabásra, mivel a munkáltató a biztonságos munkafeltételeket nem teremtette meg azáltal, hogy kollektív védelmet nem biztosított és egyéni védőeszközökkel nem látta el a munkavállalókat, a leesés és beesés elleni védelmet nem biztosította 22 munkavállaló esetében.
- Egy építés kivitelezési munkahelyen 1 fő munkavállaló hegesztési tevékenységét egyedül végezte, eközben 7 m magasságból leesett és életveszélyes sérülést szenvedett. Ezen kívül a munkáltató 2 fő munkavállaló egészségét és testi épségét súlyosan veszélyeztette, emiatt a felügyelőség 2.000.000,- Ft munkavédelmi bírsággal sújtotta.
- Egy fröccsöntő üzemben - a fröccsöntő gép üzemeltetése közben - súlyos csonkulásos munkabaleset következett be 1 fő munkavállalót érintően. A munkáltató mulasztást követett el azzal, hogy nem teljesítette a szabvány előírásokat, így munkavállalói hosszú távon súlyos veszélyhelyzetben végezték munkájukat. A munkavédelmi bírság összege: 3.000.000,- Ft. Bírságnövelő tényezőként került figyelembe vételre, hogy a munkáltatónál 2000-ben is azonos kimenetelű munkabalesetet következett be.
- Egy áramszolgáltató társaság 5 fő munkavállaló életét és testi épségét súlyosan veszélyeztette és 1 fő villanyszerelő halálos kimenetelű munkabalesetét okozta, emiatt 4.000.000,- Ft munkavédelmi bírság kiszabására került sor. A felügyelőség bírságnövelő tényezőként értékelte, hogy a belső szabályozás hiánya, a szervezési és technikai feltételek biztosításának elmaradása huzamosabb ideje fennállt.
- Egy vegyipari társaság halálos munkabaleset bekövetkezése miatti - szerelés végzése közben egy megbontott csővezeték csonkjából kiáramló hidrogén-fluorid 1 fő munkavállalónak halálos sérüléseket okozott - ellenőrzése során megállapításra került, hogy a munkavállalók (4 fő) veszélyforrás hatásának voltak kitéve, mivel a munkáltató a hatásos védelmet -zárt technológia alkalmazását- nem valósította meg, hiányoztak a biztonsági berendezések és egyéni védőeszközökkel nem látta el a munkavállalóit, kockázatértékeléssel nem rendelkezett. A munkavédelmi bírság összege: 4.000.000,- Ft.

A 4601 db munkaeszköz-használat felfüggesztés jelentőségét akkor érthetjük meg, ha mellétesszük a példában látott két nappal később történt utóellenőrzést.


Mi is történik a gyakorlatban?

A munkáltató nem végezteti el az időszakos biztonsági felülvizsgálatot (1151 eset!), vagy az üzembe helyezés előtti vizsgálatot (1671 eset!). Emiatt nem derül fény a fennálló hiányosságokra. Munkabiztonsági ellenőrzésnél a felügyelő elrendeli a gép használatának felfüggesztését. A hiányosságokat nem lehet azonnal kijavítani, mert többnyire villamos és/vagy gépész szakember kell hozzá, és azok sem mindig tudnak másnap jönni.

Sorozatgyártásnál vagy kisüzemben, ahol csak egy olyan fajta gép van, leállna a termelés, ha nem tudnának pl. gyalulni, ezért a felfüggesztés ellenére is tovább használják a gépet, mondván, hogy "most volt itt a felügyelő, egy darabig úgysem jön megint. Ha lesz időnk/pénzünk, megcsináltatjuk". Eddig ez még nem volt olyan nagy kockázat, mert nem volt jellemző a gyors utóellenőrzés, de a gyakorlat megváltozása miatt ez már nem tartható tovább (lásd az első példa), ugyanis 100.000 Ft végrehajtási bírságot kockáztat az, aki nem hajtja végre a felfüggesztést, de ha a munkáltató a javításig tényleg felfüggeszti a gép használatát, akkor pedig a termeléskiesés lehet ugyanannyi.


Hogy tudjuk ezt elkerülni?

Először is el kell végeztetni a munkavédelmi üzembe helyezést vagy az időszakos biztonsági felülvizsgálatot a veszélyes gépekre (szakirányú alapképzettséggel rendelkező munkavédelmi szakemberrel, vagy akkreditált laborral). Az ennek során fellelt hiányosságokat ki kell javíttatni, és a gépet szabályosan üzembe kell helyezni. Ekkor öt évre meg van oldva a probléma (hacsak időközben nem "kopnak le" róla a biztonsági berendezések)


Néhány adat:
- A felügyelők 477 108 fő munkavállalót ellenőriztek, a feltárt jogsértések miatt 12 076 munkáltatóval kapcsolatban intézkedtek. 2 752 esetben került sor munkavédelmi bírság kiszabására, 873,7 mFt összegben. Az átlagos bírságösszeg ezek szerint 317 478 Ft.
- Ezenkívül 7 738 hiányosság megszűntetését előíró határozat született, amely 37 991 intézkedést tartalmazott, valamint 4 601 esetben éltek a felügyelők munkaeszköz használat felfüggesztéssel.
- A kockázatértékelések meglétének, megfelelőségének ellenőrzésével ennek elkészítését és alkalmazását vizsgálja a hatóság. A kockázatértékelés hiánya 1 007 esetben került megállapításra, jellemzően az építőipari és feldolgozóipari ágazatban.
- Munkavédelmi üzembe helyezést érintő jogsértések főleg a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és építőiparban fordultak elő.
- A munkavédelmi üzembe helyezést 915 esetben mulasztották el a munkáltatók elvégezni, 1671 munkaeszközt érintően. Időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztására 1151 esetben intézkedtek a felügyelők.

Szerző:
Kling Péter
Munkavédelmi technikus
http://www.nefeledd.info/munkaugyitanacs.php