A lista végén áll Magyarország a kisgyermekes anyák foglalkoztatását illetően
Kiugróan alacsony a hazai kisgyermekes anyukák foglalkoztatási mutatója. Mindez nemzetközi viszonylatban nemcsak az OECD-átlaghoz, hanem a szomszédos országok átlagához képest is.
Hazánkban a részmunkaidőben dolgozó anyák 5% körüli aránya, ami az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között. Ezek a számok a mostani munkaerőhiány által sújtott állapotban egyben azt is jelentik, hogy itthon jelentős tartalék áll rendelkezésre, amit nem sikerül kiaknázni -áll a cikkben.
Ennek hátterében az éltérő munkajogi szabályozások állnak. Nyugat-Európában példul fél év után visszamennek a nők dolgozni, míg itthon a három éven át járó szülési szabadság után sokkal nehezebb visszailleszkedni a munkahelyre.
A KSH első negyedévről szóló adatai szerint mintegy 234 ezer főt tesz ki azoknak a nőknek az aránya, akik gyermekgondozási ellátásban részesülnek. Ők az inaktívak táborát erősítik, vagyis nem minősülnek munkaerő-tartaléknak, pedig vannak köztük olyanok, akik szívesen dolgoznának akár kisebb gyermek(ek) mellett is.
Elméletileg persze mindenki szabadon dönthet: ha a munkavállaló nem szeretné igénybe venni a szülési szabadságot a gyermek 3 éves koráig, a munkáltató 30 napos türelmi időt követően köteles őt visszavenni. Azonban ha egy nő több gyermeket vállal, az sok esetben a saját munkaerő-piaci kirekesztődéséhez vezet: jellemzően minél magasabb a gyermekek száma, annál alacsonyabb az anyák foglalkoztatási rátája.
Ezért a felszabadult munkaerőt atipikus formákban is lehetne foglalkoztatni. Például részmunkaidőben vagy távmunkában. Némi javulás már tapasztalható ebben a tekintetben, a lap által megkérdezett munkaerőpiaci szakértők szerint. Ők úgy vélik a munkaerőhiány hatására valamelyest javult az ezért lobbizó csoportok alkupozíciója, ráadásul a családosok mellett a fiatal munkavállalók részéről is egyre nagyobb igény mutatkozik az atipikus foglalkoztatási formák iránt.
A legérintettebb területek, - ahonnan a legnagyobb arányban eltűnik a kisgyermekes női munkavállalói réteg - a pénzügyi, a marketing és az auditori területek, illetve a közép- és felsővezetői szintek, amelyek megkívánják a kötött és hosszú munkaidőt.
Hasonlóan látja a helyzetet Szűcs Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) elnöke is, aki hangsúlyozta, hogy elsősorban munkaszervezési kérdésről van szó. Vannak munkakörök, amelyeknek az átszervezése kifejezetten könnyű, gyakori példa az adminisztráció, a könyvelés vagy az ügyfélszolgálati munka, de valójában a munkakörök többségénél kivitelezhető a részmunkaidő, még a termelésben is. A problémát inkább az jelenti, hogy a stratégiai munkerőtervezés mint olyan, a cégeknek körülbelül alig egyharmadánál van jelen Magyarországon - tette hozzá az OHE elnöke.
A megoldás sokféle lehet, egyes cégek, főleg multik saját bölcsődét vagy óvodát létesítenek: így tett Magyarországon például a Richter Gedeon, a Bosch, a Nokia és a Nestlé. A hazai kkv-nál is egyre többször jelennek meg kisgyermekes nők visszailleszkedését segítő megoldások. A munkaerő megtartása mellett az adókedvezmény jelentheti a fő motivációt, hiszen kedvezményben részesül az a cég, amelyik gyesen lévő nőt foglalkoztat.
portfolio.hu; fotó:pixabay
- 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
- 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába. Részletek Jegyek
Csomós Petra, az ELTE TTK Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszékének docensének személyében másodszor nyerte el női oktató az... Teljes cikk
Nincsenek könnyű helyzetben manapság az X generációs (jellemzően 1960 és 1979 között született) munkavállalók. Könnyen kerülhetnek... Teljes cikk
Az év elején történő felmondások aránya bár változó lehet, azonban sok cégnél ebben az időszakban, az év végi bónuszok kifizetését követően... Teljes cikk
- Új autóipari óriásberuházást jelentettek be - 210 munkahely jön létre 4 napja
- Jövő tavaszra készül el a Sensirion új debreceni bázisa - 100 munkahely jön létre 5 napja
- Átadták a Schneider Electric új gyárát - 500 új munkahely jön létre 5 napja
- NAV-Mobil: üzenet érkezik, ha változik a munkaviszony 6 napja
- Ma nyitja első magyarországi üzletét ez a cég - 180 új munkahelyet teremtenek 6 napja
- Átadták a 80 milliárd forintos beruházást, amely 240 új munkahelyet teremt 7 napja
- Megszünteti a 4 napos munkahetet a Libri is 1 hete
- Miben erősek a munkában és hogyan tanulnak? Terítéken 4 generáció 1 hete
- Miért büntetik a közszféra legtöbb ágazatában a dolgozni kívánó nyugdíjasokat? 2 hete
- Még nem tapasztalhatók Magyarországon a generatív MI-technológiák alkalmazásának hatásai 2 hete
- Melyik napon menjek be az irodába? - majd az AI megmondja 2 hete