Jól lehet keresni a műszaki és a természettudományi területeken

Legjobban gazdasági és műszaki területen éri meg dolgozni - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat most elkészült éves bértarifa-felméréséből. A bérek azonban régiónként, munkakörönként és életkoronként is eltérőek. A műszaki, természettudományi pozíciókban nem rosszak a fizetések, igaz, alacsonyabbak, mint a gazdasági területeken dolgozóké. Egy szoftverfejlesztő informatikus bruttó átlagkeresete 340 ezer forint volt tavaly.

Bill Gates külföldi munkaerőben gondolkodik
A magyar műszaki diploma presztízséről manapság igen sokat hallani. Számos munkaerő-piaci kutatás eredményével egybehangzóak a Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) béradatai, melyek azt mutatják, hogy komoly kereslet van a felsőfokú műszaki végzettségűekre. Sokan jelentkeznek a mérnök szakokra, 2006-ban a harmadik legnépszerűbb szakterület volt a műszaki a jelentkezési statisztikák szerint.

A fiatalok legtöbbször a biztos munkába állás lehetőségével számolva, a jó kereseti lehetőségek, valamint a nemzetközi karrier vonzása miatt választják a műszaki pályát. Nem véletlenül, hiszen a műszaki szakemberek a munkaerőpiac legkeresettebbjei hazánkban és nyugaton is. A Microsoft első embere, Bill Gates is azért emelt szót, hogy az amerikai szoftver és hardver piac versenyképessége igencsak megsínyli, hogy az amerikai fiatalok nem tanulnak tovább, illetve legkevésbé a természettudományi és műszaki területeken, tehát legtöbbször külföldi diplomásokat kell az országba csábítani a megfelelő munkakörökre. A Microsoftnál egy informatikai szakértő közel 100 000 amerikai dollárt keres évente.

Bár különbség van műszaki és műszaki végzettség között, azonban az ÁFSZ 2006-os, valamennyi korcsoportra vonatkozó kimutatása alapján megállapítható, hogy a műszaki diplomával rendelkezők átlagkeresete 240 000 és 360 000 forint között mozog egy hónapban.

A szakmában a villamosmérnökök keresnek a legjobban
Legjobb fizetésre a gyengeáramú villamosmérnökök és a gépészmérnökök számíthatnak 360-350 000 forintos átlagkeresettel, de a szoftverfejlesztő mérnökök és a közlekedési mérnökök sem panaszkodhatnak, az ő havi bruttó keresetük sem sokkal kevesebb.

Matematikus, geológus és geofizikus szakma a legjövedelmezőbb
Ami a jelentkezési statisztikák alapján eddig oly mostoha természettudományi képzési területet illeti, nem panaszkodhatnak a keresetük alapján a természettudományok számos szakterületének képviselői sem. A matematikusok még keresettebbek a műszaki végzettségűeknél, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy átlagkeresetük megelőzi a regisztrált mérnöki átlagfizetést, és elérheti a 468 000 forintot egy hónapban. A geológusok, geofizikusok átlagkeresete is magasabb, mint az ÁFSZ statisztikái alapján legjobban kereső villamosmérnököké; ez az összeg 390 000 forint is lehet. A legrosszabbul a biológusok keresnek a természettudósok közül, ez a környezetvédelmi mérnök átlagkeresetéhez hasonló, de a biológusoké valamivel mégis kedvezőbb.

A BME-n végzettek keresete felülmúlja a statisztikákat
2006-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Diákközpontja immáron nyolcadik alkalommal készített felmérést a végzett diákjairól. A legújabb mintát a 2004-ben végzett diákok, valamint a még korábban, 2002-ben végzettek adták. A vizsgálat többek között a vállalkozók, a munkaviszonyban állók és a munkaszerződéssel alkalmazottak jövedelmére is kitért, az így képzett minta alapján mód van karonkénti összehasonlításra is.

A frissen munkába állt mérnökök között igen nagy szórása volt a kereseteknek. Legjobban a Villamosmérnöki Kar volt hallgatói kerestek, de a Gazdaságtudományi Kar végzettjei és a Természettudományi Karra járók is az élen vannak 2006-os egyhavi keresetük alapján a BME fiatal diplomásai közül.

A cégek telephelye alapján vizsgált fizetések mutatói szerint a már régebb óta, 3-3,5 éve dolgozó volt BME-sek a megyei jogú városokban keresnek a legjobban, de az egyéb városban, sőt a községekben dolgozók keresete sem igen marad alul a fővárosiakéhoz képest. Ez a tendencia még 2003-ra igaz valamelyest, amikor az egyéb városokban dolgozók keresete megelőzte a fővárosiakét. Azonban a később, 2004-ben végzettek keresete már a Budapesten munkát vállalók között a legnagyobb.

A BME Diákközpontjának felmérése arról tanúskodik, hogy a végzettek keresete jóval meghaladta az ÁFSZ adott évi adatait, a vizsgált nyolc foglalkozásból csupán kettőnél, vegyész-, és építészmérnök végzettségnél volt majdnem ugyanaz a bruttó havi bér az ÁFSZ és a volt diákok keresetéből készült statisztikában. Legnagyobb eltérést a közgazdászok és a fizikusok bére között találtak.

A diákok bizakodóbbak - az oktatók reálisabbak?
Az Educatio Kht. - Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) megbízásából 2006-ban készült hallgatói véleményfelmérés szerint a biológus hallgatók véleménye alapján kitűnik, hogy a megkérdezettek zöme, 90 százaléka, a szakterületen belül szeretne munkát találni. Abban azonban már nem olyan biztosak a hallgatók, hogy a diplomaszerzés után 1-2 évvel el tudnak majd helyezkedni. Legbizakodóbbak a szegedi és pécsi diákok, a megkérdezettek 80 százalékánál többen adtak pozitív választ erre a kérdésre. Legkevésbé a Berzsenyi Dániel Főiskola hallgatói hisznek a gyors elhelyezkedésben (47 százalék).

Az oktatók véleménye egészen mást mutat. A szegedi biológus hallgatók az élen jártak az optimizmusukkal munkaerő-piaci esélyeik latolgatása közben, az oktatóik szerint viszont a hallgatók csupán 50 százaléka marad majd a szakmában, és 50%-a tud majd elhelyezkedni diplomaszerzés után 1-2 éven belül. A pécsi oktatók valamivel jobban hisznek a diákjaik szakterületen maradásában (66,6 százalék) azonban a gyors elhelyezkedésükben már kevésbé (44 százalék).

Ami a gépészhallgatók elhelyezkedési esélyeikről való vélekedését illeti meglehetősen kiegyensúlyozott képet kapunk. A szakterületen való elhelyezkedést 95 százalék fölé helyezi minden megkérdezett diák. A végzés utáni gyors elhelyezkedés szempontjából a nyíregyházi diákok nyilatkoztak legóvatosabban, 83 százalékuk vár 1-2 éven belüli munkába állást.

A gépészmérnökök oktatói közül a megkérdezettek zöme biztos hallgatóik gyors elhelyezkedésében, azonban abban már inkább megoszlanak a vélemények, hogy vajon a szakterületen belül maradnak-e a végzett hallgatók, vagy sem. A Szent István Egyetem és a Pannon Egyetem oktatói a leginkább szkeptikusak diákjaik jövőbeni pályán maradásával, 50 és 40 százalékuk látja a szakma szempontjából pozitívnak ezt a kérdést.