ILO: Az embernek kell az MI-forradalom középpontjában állnia

Emberközpontú átalakulásra van szükség

A munka jövője nem kizárólag a technológián múlik – hangsúlyozta Gilbert Houngbo, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) főigazgatója a genfi Nemzetközi Munkaügyi Konferencia megnyitóján. Houngbo szerint a munkáltatóknak az embert kell a mesterséges intelligencia (MI) forradalmának középpontjába állítaniuk. A globális munkaerőpiacon jelenleg is válság zajlik: több mint 2,1 milliárd munkavállalót érint az informális foglalkoztatás, és a jobb minőségű munkahelyek felé való átmenet lelassult.

A WTW felmérése szerint a munkáltatók 59 százaléka véli úgy, hogy az MI a következő három évben alapjaiban változtatja meg a munkavállalói élményt. Az ILO legfrissebb jelentése szerint a technológia soha nem látott sebességgel és léptékben alakítja át a munka szervezését és a döntéshozatalt. Az ILO becslései szerint a globális gazdasági bizonytalanság és az MI terjedése miatt idén 14 millió, jövőre pedig akár 38 millió teljes munkaidős állásnak megfelelő munkaóra eshet ki a piacról.

A jelentés külön kiemeli, hogy a nők foglalkoztatottságát érzékenyebben érintheti az MI térnyerése, mint a férfiakét, emellett az átláthatatlan adatkezelés és a fiatalabb generációk szakmai fejlődésének elakadása is komoly kockázatot jelent.

A HR-funkció az átalakulás élvonalában

Az MI alkalmazása különösen a HR területén válik meghatározóvá: a toborzás, a javadalmazás, a beosztástervezés és a teljesítménymenedzsment egyaránt érintett. Az ILO azonban figyelmeztet, hogy a hatékonyság növelése nem mehet az objektivitás rovására. A technológiák gyors adaptálását ugyanis nem minden esetben követte a jogi, etikai vagy szervezeti kockázatok alapos felmérése.

A szervezet négy alappillért határozott meg a "jó munka" megőrzése érdekében az MI korában:

• Az alapvető munkajogok védelme: Átláthatóság, elszámoltathatóság és érdemi emberi felügyelet biztosítása az MI-rendszerek felett.
• A foglalkoztatási átmenet támogatása: Mivel az MI inkább átalakítja, mintsem megszünteti a munkaköröket, elengedhetetlen a proaktív készségfejlesztés.
• Társadalmi védelem: A képlékenyebb munkaerőpiacon nagyobb figyelmet kell fordítani a jövedelembiztonságra vonatkozó szakpolitikákra.
• Fokozott párbeszéd: Ha a munkavállalókat és a munkáltatókat is bevonják a rendszerek tervezésébe, az eredmények igazságosabbak és kiegyensúlyozottabbak lesznek.

A központi üzenet egyértelmű: a munka jövőjét nem a technológia önmagában határozza meg, hanem a politikák, az intézmények és a társadalmi párbeszéd, amelyek azt irányítják.

Forrás: Personnel Today