Ekkora a bérszakadék a magyar települések között

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése a 2025-ös nettó munkajövedelmek településenkénti alakulását vizsgálta a NAV adatai alapján. A KSH adatai szerint a nettó havi átlagkereset 487 ezer forint volt, ami 9,4 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. A GKI számításai szerint a nettó havi átlagos munkajövedelem elérte az 521 ezer forintot, ami 9,9 százalékos emelkedésnek felelt meg. Az eltérés oka, hogy a NAV adatbázisa szélesebb foglalkoztatotti kört fed le, mint a KSH statisztikája.

A legmagasabb havi nettó munkajövedelmet Budapesten mérték, ahol az átlag 666 ezer forint volt. A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 550 ezer, a többi városban 502 ezer, a nagyközségekben és községekben pedig 449 ezer forintot tett ki az összeg. A fővárosi érték közel 50 százalékkal haladta meg a községekét, a megyeszékhelyekhez és megyei jogú városokhoz képest pedig 21 százalékos volt az előnye. Megyei összehasonlításban Pest megye állt az élen 577 ezer forintos havi nettó átlagos munkajövedelemmel, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 411 ezer forint volt ez az érték.

forrás: GKI

A tíz legmagasabb munkajövedelmű település között öt Pest megyei község szerepelt: Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Üröm és Herceghalom. A tízes listára Tornakápolna, Németbánya, Salföld, Garáb és Maglóca is felkerült, a havi átlagos munkajövedelem pedig 832 és 920 ezer forint között alakult, a budapesti kerületeket nem számítva. A legalacsonyabb jövedelmű tíz település közül nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, a legszegényebb településen pedig mindössze 75 ezer forint volt a havi átlagos munkajövedelem. A GKI elemzése szerint a jövedelmi egyenlőtlenségek több mint 80 százaléka a települések földrajzi elhelyezkedésével függ össze.

-

Kedvező fejlemény, hogy a korábban országos átlag alatti jövedelmű térségekben százalékosan nagyobb mértékben emelkedtek a munkajövedelmek. Ebben szerepet játszott a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növekedése, amely a bértorlódás következtében elsősorban az alacsonyabb keresetűek fizetését emelte. A legnagyobb százalékos növekedést Pest, Somogy, Baranya, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérték. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében az országos átlagnál kisebb volt a növekedés. Budapesten az I. kerületben csaknem 6 százalékkal csökkent a nettó munkajövedelem, miközben a XIX. kerületben 11,9 százalékos emelkedést regisztráltak.

A nominális növekedés alapján Budapest 60 ezer forintos emelkedéssel, Pest megye pedig 54 ezer forintos növekedéssel került az élre. Vas, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében 44–48 ezer forinttal nőtt a havi nettó munkajövedelem, míg Északkelet-Magyarországon és az Alföldön kisebb volt az emelkedés. A GKI szerint tehát a jövedelmi felzárkózás megindult, de a magyarországi területi különbségek továbbra is jelentősek, és az olló csak lassan zárul.