Viharkárok: a beázástól, a villámcsapástól és a jégveréstől tartunk leginkább

Hosszú távon trendszerűen növekszik a viharos napok száma Magyarországon, ezzel párhuzamosan fokozatosan nő a viharkárok gyakorisága is. Az UNION júliusban lefolytatott országos felmérésben a megkérdezettek 26 százalékával történt már viharkár az elmúlt öt év során. Ezek 20 százalékában a kárérték meghaladta a 100 ezer forintot - ebben az esetben a biztosítók általában helyszíni szemlét írnak elő, ám egyre több biztosító ügyfele élhet ilyenkor a videós kárrendezés lehetőségével is, ami jelentősen gyorsítja a kárrendezés folyamatát.

Az UNION felméréséből kiderült, hogy a lakások tulajdonosai a viharkárok közül a villámcsapást tartják a legproblémásabbnak: a válaszadók 57 százaléka tart ettől a kárfajtától. Eközben 51 százaléknyian jelölték be a vihar által megbontott tetőn keresztül történő beázást, 44 százaléknyian pedig a jégverést. A nyílászárón át történő beázáshoz (27%), illetve a farádőléshez (20%) már kisebb mértékű félelem kapcsolódik.

A villámoktól való félelem nem véletlen: az elmúlt években jelentősen megnőtt a villámcsapások okozta károk száma: piaci adatok alapján a tavaly nyári viharszezonban 104 ezer viharkárt jelentettek be, és ezek több mint 40 százalékát okozta ez a természeti jelenség. Ezek többsége nem elsődleges, az épületbe csapó villám okozta károkozás volt, hanem az elektromos vezetékekben keletkező túlfeszültség következményeként fellépő meghibásodás. Ezek gyakorisága azért is igen magas, mert még ma is kevesen védekeznek a túlfeszültség ellen. Túlfeszültségvédős elosztót a lakosság 20-25 százaléka használ. Ezek döntő többsége is legfeljebb a számítógépeket és a szórakoztató elektronikai eszközöket védi, az egyéb háztartási eszközök vagy éppen a klímaberendezés csak elvétve kap ilyen védelmet.

Terjed a videós kárrendezés

A viharok szerencsére többnyire nem okoznak kiemelkedő értékű károkat: a felmérésre érkező válaszok alapján is az látszik, hogy az esetek 80 százalékában az ingatlanban okozott viharkárok mértéke nem haladja meg a 100 ezer forintot. Ilyenkor jobbára telefonos bejelentés alapján, helyszíni szemle nélkül is rendezi a kárt a biztosító.

Az ennél nagyobb károk esetében korábban kizárólag helyszíni szemle nyomán ítéltek meg kártérítést a biztosítók, ami akár hetekkel is hosszabbá tette a kárrendezési folyamatot. Néhány biztosítónál azonban elérhető már a videós kárrendezés, amelyet idén ősztől az UNION Biztosító is alkalmaz majd. Az eljárásnak számos előnye van. A folyamat gyakorlatilag egy egyszerű videóhívás, melynek nyomán a szemlefeldolgozás jelentősen felgyorsul, lehetővé téve, hogy akár tömeges károk esetén is néhány napon belül megérkezzen a kártérítés a károsulthoz.

„A videós kárrendezés az eddig összegyűlt tapasztalatok alapján mind jégverés- mind beázásos károk esetén kiválóan alkalmazható, de az üvegtörés és a vezetékes vízkárok esetében is alkalmazni tervezzük - mondta el Őri István Balázs, az UNION Biztosító kárrendezési igazgatója - Várakozásaink szerint ezzel az új eljárással hosszabb távon a lakáskároknak akár 20-30 százalékát is tudjuk majd rendezni.”

A videós kárrendezés jól illeszkedik a középkorú és az annál fiatalabb korosztályok szemléletéhez, amit az is mutat, hogy az előzetes felmérés szerint az ügyfelek 65 százaléka nyitott a XXI. századi technológia ily módon történő felhasználására egy-egy kárrendezési folyamatban.