Vigyázz, jönnek az ellenőrök!
Hogyan húzhatja magára egy cég a munkaügyi hatóságot? Miként lehet elcsúszni egy mondattal a munkaszerződésben? Minimálbért vagy garantált bérminimumot fizessek a sofőrnek? A munkaügyi ellenőrzésről tartott múlt héten konferenciát a HR Portal. Ennek egyik izgalmas előadását Nagymihály János munkajogi tanácsadó, egykori munkaügyi ellenőr tartotta.
2019-ben a vizsgált munkáltatók 73 százalékánál (11 249 esetben) találtak a munkaügyi ellenőrök szabálytalanságokat. A leggyakoribb probléma a fekete foglalkoztatás, aminek az aránya folyamatosan nő. Míg 2013-ban a vizsgált munkaadók 7,5 százalékának találtak ilyen munkavállalót, 2020-ban már 13,5 százaléknál. Nagymihály János megjegyezi, hogy az esetek többségében ez tudatos munkaadói döntés. “Nagyon kevés esetben történik meg, hogy könyvelői vagy vezetői hanyagság miatt marad el a bejelentés” - mondja. A második helyen a pótlékok fizetése körüli hiányosságok állnak, ami a szakember szerint inkább pontatlanságra, hanyagságra, a vezetés és a bérszámfejtés miatti rossz kommunikációra vezethető vissza. Jöjjön most néhány jó tanács az egykori munkaügyi ellenőrtől.
A munkaszerződés lényeges tartalmi elemei: az alapbér, a munkakör, a munkahely (munkavégzés helye) és a munkaidő. Utóbbit azonban nem kell pontosan megjelölni (például havi 160 óra), ugyanis nem elvárás és azzal csak saját lehetőségeit szűkíti a munkaadó. Elég annyi, hogy rész- vagy teljes munkaidő és a munkáltató a munkaidőt egyenlőtlenül is beoszthatja. Ha pontos munkaidőt tüntetünk fel, és például egy hónap több munkanapból áll, akkor rendkívüli munkaidőre pótlékot kell fizetni.
“Legyenek körültekintőek, a dokumentumokból is következhet jogsértés” - figyelmeztetett a tanácsadó és ezt a megállapítást egy példával is alátámasztotta. Ha egy ellenőr egy pékség eladóit ellenőrzi, már a bejáratnál látja a nyitvatartást. Az elkért munkaszerződésből aztán kiolvashatja, hogy általános munkarend szerint foglalkoztat a munkaadó. Ha az írásbeli tájékoztatóban azt látja, hogy az alapbéren kívül semmilyen más juttatásra nem jogosult a munkavállaló, akkor az valószínűleg nem szabályos, mert ilyen beosztás mellett biztosan pótlékra jogosító időszakban is dolgozik a munkavállaló.
“A munkaidő, pihenőidő az ellenőrzéseknél sikamlós terület, sok a jogsértés” - jegyzi meg a munkaügyi tanácsadó. Munkaidőkeret esetén heti átlag munkaidő számítható, ami maximum 48 óra lehet. Keret hiányában ez maximum heti 48 órát tehet ki. Csak részmunkaidősnél lehet a napi minimális munkaidő 4 óránál rövidebb. Ha egy teljes munkaidős munkavállalónál az ellenőr 4 óránál rövidebb napi munkaidőt talál a beosztáson vagy a jelenléti íven, akkor el fogja kérni a bérjegyzéket és megnézi, mennyi munkabért számfejtenek neki. Ha 4 óránál kevesebbet, akkor az már jogsértés, bírság járhat érte. “Ha arra kényszerül a cég, hogy a munkavállaló 4 óránál rövidebb időben dolgozzon, akkor legalább a munkabérét fizessék ki 4 órával” - javasolja Nagymihály János.
A munkaügyi ellenőrzések mérlege
Sok a szabálytalanság a munkaidő-beosztásnál is. Ezt legalább egy hétre előre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban el kell készíteni, ami 96 órával a munkakezdés előtt még bérpótlék fizetése nélkül illetve a munkavállaló írásbeli kérésére is módosítható. Ki ossza be a munkaidőt? Elvileg megteheti a munkaadó, hogy a munkavállalóra bízza. Ám szabálytalanság esetén a cég viszi el a balhét, így tartsa ezt a munkaadó a kezében.
A munkaidő-nyilvántartásban az utóbbi években történtek változások a munkaadó javára.
“Korábban előfordulhatott: Ha reggel 6 órakor indult a munkaidő, 8-kor érkezett az ellenőr, és nem látta beírva a jelenléti ívbe a 6 órai munkakezdést, akkor az bírságot is eredményezhetett, mert a hatóság szerint nem volt naprakész a nyilvántartás” - mondta a tanácsadó. A Kúria 2015-ös határozata már kimondja, “amennyiben a tárgy napon a munkaidő kezdete még nem került bejegyzésre - ezért még önmagában jogsértés nem állapítható meg - önmagában ezért nem vonható kétségbe a korábbi napok bejegyzéseinek hitelessége sem!”
Egy apró pontatlanság munkaügyi ellenőrzést is eredményezhet - figyelmeztet Nagymihály János, amelyet szintén alátámaszt egy példával. Az igazolásokat és az elszámolásokat a dolgozó utolsó munkában töltött napja után 5 napon belül ki kell adni. Ez alól kivétel az álláskeresési járadékhoz szükséges igazolás, amelyet az utolsó munkanapon meg kell kapnia a munkavállalónak. Mi történik, ha a munkavállaló igazolás nélkül folyamodik álláskeresési járadékért a munkaügyi kirendeltségen. Az ügyintéző azt javasolhatja az álláskeresőnek, hogy tegyen bejelentést a munkaügyi hatóságnál, amely kiszáll és egyben ellenőrzést is tart a cégnél.
Elcsúszhatnak a cégek azon is, hogy minimálbért fizetnek annak a munkavállalónak, akinek garantált bérminimum járna (a különbség havi bruttó 49 600 forint - 161 000 helyett 210 600 forint). Sokáig a munkaügyi hatóság úgy értelmezte ennek megállapítását, hogy akkor kell utóbbit fizetni, ha a munkaszerződésben meghatározott munkakör betöltéséhez középfokú iskolai végzettség, szakképzettség volt előírva, ám a munkavállalónak nem kellett ezzel rendelkeznie. Ezzel szemben a Kúria álláspontja szerint a munkavállaló végzettsége is feltétel. “Milyen bér jár a gépjárművezetőnek?” - tette fel a kérdést Nagymihály János. A válasz: Minimálbér. Kivétel, ha olyan eszközt vezet, aminek platóján emelőszerkezet is van és ő ezt kezeli.
Külön figyelmet érdemel védett csoportba tartozó munkavállalók foglalkoztatása. Kik is ők?
a. A várandós munkavállaló a gyermek hároméves koráig,
b) a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermeke hároméves koráig,
c) az egészségkárosító kockázatú helyen dolgozó
Fontos szabályok: egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak hozzájárulásukkal lehetséges (ez legyen írásos), a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el. Ezen kívül az első két csoportban (a, b) éjszakai munka nem rendelhető el, a harmadiknál (c) pedig az éjszakai munkavégzés a 8 órát nem haladhatja meg. A gyermeküket egyedül nevelők számára a gyerek 3-4 éves kora között rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el.
Fontos kikötés, hogy tilalomnál még a munkavállaló hozzájárulásával sem lehet őket dolgoztatni.
Figyeljünk a 18 év alatti munkavállalókra vonatkozó speciális szabályokra is:
- éjszakai munka, rendkívüli munkaidő nem rendelhető el
- napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet és a több munkaviszony munkaidő összeszámítás
legfeljebb egy heti munkaidőkeret
- négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább 30 perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább 45 perc munkaközi szünetet,
-legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani,
-a heti pihenőnap és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be
“A munkaügyi felügyelő álma, hogy mindent egyben megkapjon.” Ezzel a mondattal derültséget okozott az előadó, ám fontos tanáccsal is szolgált.
Semmi nem írja elő, hogy a munkaadónak mindent egyben, könnyen áttekinthetően, a munkaügyi ellenőr szája íze szerint kell átadni. Lehet külön a túlóra, a pihenőidő, a szabadság, ezért szabálytalanságot nem lehet megállapítani.
Végezetül a szakértő elmondta, a munkaügyi hatóság szeptember-októberben kiemelten a a vendéglátóipari ágazatban működő munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatát ellenőrzi. Két irányelv még az évből: A munkaügyi ellenőrzések legalább 20%-a érje el az építőipari cégeket és 5 százaléka a mezőgazdasági munkáltatókat.
Ne legyen a munkaszerződésben pontos munkaidő
A munkaszerződés lényeges tartalmi elemei: az alapbér, a munkakör, a munkahely (munkavégzés helye) és a munkaidő. Utóbbit azonban nem kell pontosan megjelölni (például havi 160 óra), ugyanis nem elvárás és azzal csak saját lehetőségeit szűkíti a munkaadó. Elég annyi, hogy rész- vagy teljes munkaidő és a munkáltató a munkaidőt egyenlőtlenül is beoszthatja. Ha pontos munkaidőt tüntetünk fel, és például egy hónap több munkanapból áll, akkor rendkívüli munkaidőre pótlékot kell fizetni.
A dokumentumokból is következik jogsértés
“Legyenek körültekintőek, a dokumentumokból is következhet jogsértés” - figyelmeztetett a tanácsadó és ezt a megállapítást egy példával is alátámasztotta. Ha egy ellenőr egy pékség eladóit ellenőrzi, már a bejáratnál látja a nyitvatartást. Az elkért munkaszerződésből aztán kiolvashatja, hogy általános munkarend szerint foglalkoztat a munkaadó. Ha az írásbeli tájékoztatóban azt látja, hogy az alapbéren kívül semmilyen más juttatásra nem jogosult a munkavállaló, akkor az valószínűleg nem szabályos, mert ilyen beosztás mellett biztosan pótlékra jogosító időszakban is dolgozik a munkavállaló.
Napi 4 óránál rövidebb nem lehet a munkaidő
“A munkaidő, pihenőidő az ellenőrzéseknél sikamlós terület, sok a jogsértés” - jegyzi meg a munkaügyi tanácsadó. Munkaidőkeret esetén heti átlag munkaidő számítható, ami maximum 48 óra lehet. Keret hiányában ez maximum heti 48 órát tehet ki. Csak részmunkaidősnél lehet a napi minimális munkaidő 4 óránál rövidebb. Ha egy teljes munkaidős munkavállalónál az ellenőr 4 óránál rövidebb napi munkaidőt talál a beosztáson vagy a jelenléti íven, akkor el fogja kérni a bérjegyzéket és megnézi, mennyi munkabért számfejtenek neki. Ha 4 óránál kevesebbet, akkor az már jogsértés, bírság járhat érte. “Ha arra kényszerül a cég, hogy a munkavállaló 4 óránál rövidebb időben dolgozzon, akkor legalább a munkabérét fizessék ki 4 órával” - javasolja Nagymihály János.
A munkaügyi ellenőrzések mérlege
Ne bízza a munkavállalókra a beosztás elkészítését
Sok a szabálytalanság a munkaidő-beosztásnál is. Ezt legalább egy hétre előre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban el kell készíteni, ami 96 órával a munkakezdés előtt még bérpótlék fizetése nélkül illetve a munkavállaló írásbeli kérésére is módosítható. Ki ossza be a munkaidőt? Elvileg megteheti a munkaadó, hogy a munkavállalóra bízza. Ám szabálytalanság esetén a cég viszi el a balhét, így tartsa ezt a munkaadó a kezében.
Enyhítések a munkaidő-nyilvántartásban
A munkaidő-nyilvántartásban az utóbbi években történtek változások a munkaadó javára.
“Korábban előfordulhatott: Ha reggel 6 órakor indult a munkaidő, 8-kor érkezett az ellenőr, és nem látta beírva a jelenléti ívbe a 6 órai munkakezdést, akkor az bírságot is eredményezhetett, mert a hatóság szerint nem volt naprakész a nyilvántartás” - mondta a tanácsadó. A Kúria 2015-ös határozata már kimondja, “amennyiben a tárgy napon a munkaidő kezdete még nem került bejegyzésre - ezért még önmagában jogsértés nem állapítható meg - önmagában ezért nem vonható kétségbe a korábbi napok bejegyzéseinek hitelessége sem!”
Így húzhatja könnyen magára a hatóságot…
Egy apró pontatlanság munkaügyi ellenőrzést is eredményezhet - figyelmeztet Nagymihály János, amelyet szintén alátámaszt egy példával. Az igazolásokat és az elszámolásokat a dolgozó utolsó munkában töltött napja után 5 napon belül ki kell adni. Ez alól kivétel az álláskeresési járadékhoz szükséges igazolás, amelyet az utolsó munkanapon meg kell kapnia a munkavállalónak. Mi történik, ha a munkavállaló igazolás nélkül folyamodik álláskeresési járadékért a munkaügyi kirendeltségen. Az ügyintéző azt javasolhatja az álláskeresőnek, hogy tegyen bejelentést a munkaügyi hatóságnál, amely kiszáll és egyben ellenőrzést is tart a cégnél.
Minimálbér vagy garantált bérminimum?
Elcsúszhatnak a cégek azon is, hogy minimálbért fizetnek annak a munkavállalónak, akinek garantált bérminimum járna (a különbség havi bruttó 49 600 forint - 161 000 helyett 210 600 forint). Sokáig a munkaügyi hatóság úgy értelmezte ennek megállapítását, hogy akkor kell utóbbit fizetni, ha a munkaszerződésben meghatározott munkakör betöltéséhez középfokú iskolai végzettség, szakképzettség volt előírva, ám a munkavállalónak nem kellett ezzel rendelkeznie. Ezzel szemben a Kúria álláspontja szerint a munkavállaló végzettsége is feltétel. “Milyen bér jár a gépjárművezetőnek?” - tette fel a kérdést Nagymihály János. A válasz: Minimálbér. Kivétel, ha olyan eszközt vezet, aminek platóján emelőszerkezet is van és ő ezt kezeli.
Figyeljünk a védett csoportba tartozókra
Külön figyelmet érdemel védett csoportba tartozó munkavállalók foglalkoztatása. Kik is ők?
a. A várandós munkavállaló a gyermek hároméves koráig,
b) a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermeke hároméves koráig,
c) az egészségkárosító kockázatú helyen dolgozó
Fontos szabályok: egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak hozzájárulásukkal lehetséges (ez legyen írásos), a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el. Ezen kívül az első két csoportban (a, b) éjszakai munka nem rendelhető el, a harmadiknál (c) pedig az éjszakai munkavégzés a 8 órát nem haladhatja meg. A gyermeküket egyedül nevelők számára a gyerek 3-4 éves kora között rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el.
Fontos kikötés, hogy tilalomnál még a munkavállaló hozzájárulásával sem lehet őket dolgoztatni.
Figyeljünk a 18 év alatti munkavállalókra vonatkozó speciális szabályokra is:
- éjszakai munka, rendkívüli munkaidő nem rendelhető el
- napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet és a több munkaviszony munkaidő összeszámítás
legfeljebb egy heti munkaidőkeret
- négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább 30 perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább 45 perc munkaközi szünetet,
-legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani,
-a heti pihenőnap és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be
Nem kell mindent egy dokumentumban átadni...
“A munkaügyi felügyelő álma, hogy mindent egyben megkapjon.” Ezzel a mondattal derültséget okozott az előadó, ám fontos tanáccsal is szolgált.
Semmi nem írja elő, hogy a munkaadónak mindent egyben, könnyen áttekinthetően, a munkaügyi ellenőr szája íze szerint kell átadni. Lehet külön a túlóra, a pihenőidő, a szabadság, ezért szabálytalanságot nem lehet megállapítani.
Végezetül a szakértő elmondta, a munkaügyi hatóság szeptember-októberben kiemelten a a vendéglátóipari ágazatban működő munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatát ellenőrzi. Két irányelv még az évből: A munkaügyi ellenőrzések legalább 20%-a érje el az építőipari cégeket és 5 százaléka a mezőgazdasági munkáltatókat.
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
További cikkek
Komáromi akkumulátorgyár: nem volt veszélyes anyag, nem tudják, miért fájt a fejük a kórházba került dolgozóknak
Nem volt veszélyes anyag a levegőben a komáromi akkumulátorgyár területén. Március 31-én fejfájásos panaszok miatt nyolc alkalmazottat kórházba... Teljes cikk
Megújult honlapról érhető el a munkavédelmi szakemberek adatbázisa
Új struktúrával, modernebb megjelenéssel érhető el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi... Teljes cikk
Jelentősen emelkednek a munkavédelmi és munkaügyi bírságok márciustól
A kormány megvédi a magyar munkahelyeket, ezért kiemelten kezeli a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabálytalanságok megelőzését is - hangsúlyozta... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Európai uniós minimálbér: szociális párbeszéd nélkül nem tud megvalósulni Magyarországon 2 hete
- EU-s minimálbérrel és munkavédelemmel kapcsolatos törvénymódosításokat fogadtak el 2 hete
- Új kihívások előtt a munkavédelem 2024-ben - támogatási programot is indítanak 3 hete
- Munkaviszonyba kell venni az ételfutárt vagy a taxist? 3 hete
- Ellenőrizni fogják, hogy az orvosok és a szakdolgozók munkaidőben valóban jelen vannak-e 4 hete
- A vendégmunkások nem létező jogai, avagy mire mutat rá az Autoliv-gyárban folyó sztrájk? 1 hónapja
- Megverték a jegyvizsgálót, megtámadták a mozdonyvezetőt - tiltakozásul leállnak a vonatok 1 hónapja
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 1 hónapja
- Felvehetem-e titokban az üzleti tárgyaláson elhangzottakat? 1 hónapja
- LMP: legyen visszakövetelhető a munkaügyi szabályokat sértő akkugyárak állami támogatása 1 hónapja
- Külföldi munka 1 hónapja