Van-e élet a multikon túl?
A nemzetközi vállalatoknál az elmúlt években lezajló változások átrajzolták a felsővezetői piacot. A magyarországi pozíciók száma csökkent, így megjelent egy jól felkészült vezetői gárda az álláskeresők között. Hogyan tovább számukra? Erről ír Gombás Éva, felsővezetői kiválasztás és stratégiai HR tanácsadó.
Nemrég összefutottam egy régi ismerősömmel, akit a saját szektorában mindig is az egyik legígéretesebb és legtehetségesebb szakemberként tartottak számon. Sikeres ügyvezetői karriert tudhat a háta mögött, komoly piaci tapasztalattal rendelkezik és vezetőként is csak a legjobbat hallottam róla.
Rövid beszélgetés után kiderült, hogy év elején egy régiós átszervezés miatt távoznia kellett a pozíciójából egy jól ismert nemzetközi vállalattól. Bár felajánlottak neki egy külföldi lehetőséget, családi okok miatt nem tudta vállalni a költözést. Az azóta eltelt időszakot intenzív álláskereséssel töltötte, azonban inkább frusztráló, mintsem pozitív tapasztalatokat szerzett. Az iparágában az elmúlt években egy régiós centralizációs hullám söpört végig, ennek következtében a stratégiai döntéshozói pozíciók nagy részét Prágába és Varsóba vitték át a multinacionális vállalatok. Bár természetesen itthon is maradtak érdekes lehetőségek, a mozgástér beszűkült, és a kevés nyitott pozícióért óriási verseny zajlik.
Ahogy az előző példából is látható, a nemzetközi vállalatoknál az elmúlt években lezajló változások átrajzolták a felsővezetői piacot. A termelő vállalatok és üzleti szolgáltató központok bővítették ugyan a hazai jelenlétüket, a többi szektorban azonban inkább a szűkülés volt a jellemző. Összességében csökkent a felsővezetői pozíciók a száma ebben a körben Magyarországon, szabad vegyértékként pedig megjelent egy kiválóan felkészült és remek vezetői gárda az álláskeresők között.
Multiból magyar kkv-ba?
Eközben a hazai vállalatok körében fokozatos erősödés volt megfigyelhető – a 90-es években és azóta alakuló cégek alapítói kiváló üzleti érzékkel építkeztek és számtalan sikertörténetnek lehettünk tanúi. Ezeknél a vállalkozásoknál egyre többször merül fel az igény, hogy a tulajdonos visszalépjen a napi üzletmenetből és stratégiai szinten irányítson, vagy akár teljesen visszavonuljon.
A kereslet – kínálat szabályai alapján logikus lenne ennek a két piaci igénynek a találkozása – az álláskereső nemzetközi hátterű felsővezetők és a profi menedzsmentet építő magyar középvállalatok kölcsönösen tudnának profitálni az együttműködésből. Az egymásra találás ugyanakkor nem mindig zökkenőmentes.
Az alapítók számára az utód, a céget átvevő ügyvezető megtalálása érthető módon nehéz feladat. Hosszú évek építkezése után kell bizalmat szavazni valakinek, akire sokszor egy élet munkáját és a család vagyonát bízzák. A nemzetközi környezetből érkező vezetők számára pedig gyakran jelent kihívást egy családi vállalathoz való beilleszkedés – másféle normák, működési elvek vezérlik ezeket a cégeket, mint amikhez korábbi karrierjük során hozzászoktak.
A kulturális különbségek és az eltérő vállalati életciklus jelentette nehézségek tudatos kezelése ugyanakkor segíthet a problémák leküzdésében, és a mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködés kialakításában. A középvállalatok olyan profi, tapasztalt és harcedzett vezetői gárdát kaphatnak, akiknek az irányítása alatt szintet léphetnek. Ezek a vezetők széles, akár határokon átívelő kapcsolati hálójuknak, piacismeretüknek és vezetői múltjuknak köszönhetően új lendületet adhatnak ezen cégek fejlődésének. A multikból egy középvállalati működésbe való átlépés pedig inspiráló és építkező jellege miatt lehet vonzó szerepkör a vezetők számára. A kialakult, nagy nemzetközi céges struktúrákban sokszor nem nyílik tér a kreativitás számára, a döntések nem itthon születnek, és a magas szintű pozíciókban is sokszor csak végrehajtó szerep jut az azokat betöltőknek.
Az építkezés fontos hívószó az ügyvezetők számára, akiket emellett a tulajdonosi körbe való bevonódás lehetősége is erősen motivál. Ami a bérezést illeti, iparágtól, vállalat mérettől és nemzetiségtől függően az elsőszámú vezetői fizetések kb. 2.5 – 5 millió Ft bruttó havi alapbér sávban mozognak, amelyhez egyéb juttatások is társulnak. A vállalati gépjármű, különböző biztosítások és egyéb elemek mellett a részvényopció és a bónuszok azok, amelyek nagy mértékben megnövelhetik az éves juttatáscsomag mértékét. A középvállalatoknak nem mindig egyszerű ezekkel a kompenzációs csomagokkal versenyezni, azonban az anyagi ösztönzőknél kiemelt szerepet játszhat a tulajdonosi körbe való bekerülés opciója. Erre sokféle konstrukció létezik a piacon, és közép- és hosszabb távon kölcsönösen előnyös megtartó szerepe lehet a felek számára.
Egy vállalat sikeressége nagyban függ a vezetés és az ügyvezető személyétől. Nem kérdés, hogy a gyorsan fejlődő középvállalati kör és a nemzetközi cégeknél tapasztalatot szerzett felsővezetők egymásra találásában jelentős gazdasági potenciál és óriási szinergia rejlik – használjuk ki!
Gombás Éva
felsővezetői kiválasztás és stratégiai HR tanácsadó
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Csak azok a felsővezetői kiválasztók élhetik túl a következő időszakot, akik nem engednek a minőségből, a múlt módszereire is támaszkodnak, ám... Teljes cikk
2024-ben a munkáltatóknak nemcsak hogy meg kell küzdeniük a munkaerőpiac telítettségével, a gyártószektorokat érintő szakemberhiánnyal, de a... Teljes cikk
“A csapból is a mesterséges intelligencia folyik az üzleti közbeszédben. Mi az általánosságok szintjéről lehozzuk ezt a toborzók napi munkájába,... Teljes cikk
- Hogyan kell felkészíteni az új generációt a családi vállalkozás átvételére? 6 hónapja
- Tedd gyorsabbá és egyszerűbbé a céged követeléskezelését! 7 hónapja
- Öt összeillésbeli eltérés akadályozza a cégvezetői utódlást 10 hónapja
- Egyre több vállalat vadászik új munkatársakra a közösségi oldalakon 12 hónapja
- A nyolc leggyakoribb vezetői hiba: a kengurutól a kibicig 13 hónapja
- A vezetők több mint fele kiégettnek érzi magát - de mi lehet az ellenszer? 13 hónapja
- Jövőre meglesz az ötezredik milliárdos Magyarországon 1 éve
- Továbbra is lendületben a családi vállalkozások 1 éve
- Tizedik alkalommal adták át Az Év Családbarát Vállalata díjat 1 éve
- Egyre többen követik a top cégek felsővezetőit LinkedInen 2 éve
- Felsővezetők: szakmailag kiválóak, de gyakran frusztráltak és stresszesek 2 éve