Sikertelen START
Eltörölték a START-kártyát, ami nem rontja a pályakezdők, az 50 felettiek és az ápolási díj után elhelyezkedni akarók munkaerő-piaci helyzetét, mivel eddig sem hatott jelentősen az elhelyezkedésükre. A Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei jórészt átvették a szerepét, de arról nincs információ, hogy sikeresebbek-e, mert az EU által szorgalmazott színvonalú hatástanulmány nem készült erről.
A kormány eltörölte a START-kártyát, ami nem került be a múlt héten elfogadott adótörvény ütős hírei közé, pedig megszüntette a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermekük gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát kereső ápolási díjból élők foglalkoztatást segítő kedvezményeket.
„Mintegy 250 olyan családot ismerek, aki otthon ápolja súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermekét, de eddig egy esetben sem értesültem arról, hogy a gyermek gyógyulását vagy halálát követően a Start kártyának és a vele járó kedvezménynek köszönhetően tértek volna vissza a munkába. Tehát a START-kártya nem adott jelentős segítséget az ápolási díj után dolgozni kívánó szülőknek - mondta el Domán Zoltán, a Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetségének elnöke. A súlyosan fogyatékos gyermeküket otthonukban ápoló családok kényszerhelyzetben vannak, nincs választási lehetőségük. A szülők 80-90 százaléka egyedülálló nő, mert az apák többsége elhagyja családját, főként a beteg gyermek megterhelő gondozása miatt. A szülők nem ritkán napi 20 órát fordítanak gyerekük gondozására, fejlesztésére vagy csak életben tartására, ami kizárja sokuk állásvállalását. „Megoldást jelenthetne az otthoni ápolásban a családok számára a külső segítség, a gyerekfelügyelet, de ezt a szülők többsége nem tudja megfizetni. Érthető módon így nem jut idejük és erejük más munkát vállalni, illetve az állami gondozásban lévő ellátás nem megfelelő színvonalú, előfordul, hogy drámain megrövidíti a beteg gyerekek életét” – tudtuk meg Domán Zoltántól.
Aki otthon ápolja súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóját, nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és nem él meg a nettó 48 ezres kiemelt ápolási díjból sem. Erre hivatkozva kérték a minimálbér bevezetését, amit az EMMI munkajogi és adminisztrációs problémákra hivatkozva vetett el.
A START-kártyákhoz kötődő kedvezmények eltörlésének közvetlen foglalkoztatási és szociálpolitikai következménye igen csekély lehet Csillag Márton, a Budapest Intézet munkatársa szerint. Elsősorban azért, mert a 2014 során már csak a középfokú, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkező pályakezdő fiatalok kedvezményei voltak érvényben. E támogatott csoport után 2015. január 1-jét követően csak kismértékű (a bruttó bér 7 százaléknyi, a minimálbér másfélszereséig) kedvezmény járt volna. Bár a START-kártyák – a mind foglalkoztatásra, mind a nettó bérekre – gyakorolt hatásait igen kevés tanulmány vizsgálta, annyit kimutattak, hogy a kártyák kiváltását követő első év végén (amikor a magasabb összegű bértámogatás lejárt) a támogatottak foglalkoztatás esélye jelentősen csökkent, így nem számíthatunk arra, hogy START-kártyához kötődő kedvezmény kivezetése nagymértékben rontja majd a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét – fejtette ki Csillag Márton.
A Budapest Intézet munkatársa utalt arra, hogy a START-kártyák korábbi hatásvizsgálatai kimutatták, hogy azok a program által megcélzott, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű csoportok összességének foglalkoztatottságára nem gyakoroltak jelentőst hatást. Ugyanakkor bizonyos alcsoportok esetében a START-programok valóban hozzájárultak ahhoz, hogy a kedvezményezettek munkához jussanak és megtartsák az állásukat, azonban ilyen hatást nem a leghátrányosabb helyzetűeknél (az érettségivel nem rendelkezőknél) lehetett tapasztalni.
A START-kártyákkal igényelhető kedvezmények nem csupán a magasabb elhelyezkedési esélyen keresztül javíthatták a támogatottak helyzetét, de azon keresztül is, hogy a kedvezményen a munkáltató és a munkavállaló „osztoztak”, azaz magasabb nettó bérhez jutott a támogatott – azonban ilyen pozitív szociálpolitikai hatást is csak bizonyos alcsoportoknál találhattunk – tudtuk meg Csillag Mártontól.
A programokkal foglalkozó kutatók kismértékű nem szándékolt negatív hatást mutattak ki, pl. olyanokat vettek volna fel a támogatások igénylésével, akiket ennek híján is alkalmaztak volna, de még így is elmondható, hogy a program általánosságban nem volt költséghatékony – említette meg Csillag.
„A Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei ugyanakkor jórészt átvették a START programok szerepét, s ennyiben az MA nem újszerű, de valamivel bőkezűbb, mint a START programok. Arról azonban vajmi keveset tudunk, hogy ezek a kedvezmények mennyiben sikeresebbek, mint a korábbi START programok, mert tudomásom szerint semmiféle – az EU által szorgalmazott színvonalú – hatástanulmány erről nem készült” – nyilatkozta a HR Portálnak Csillag Márton.
Csillag megemlítette, hogy a rendelkezésére álló adatok hiányosak. Ezek alapján annyit állapított meg, hogy 2011-ben mintegy 5400 olyan START EXTRA kártya élt, amit 50-54 éves, nem alapfokú végzettséggel rendelkező, de korábban tartós munkanélküli munkavállalók használtak. Ez az adat annyiban felső becslés lehet arra, hogy mennyien veszthették el munkájukat a program megszűnése miatt, mivel a Munkahelyvédelmi Akciótervben a tartós munkanélküliek kedvezményekhez juthatna, míg a START EXTRA feltétele a tartós munkanélküliség és az 50. betöltött életév vagy alapfokú végzettség volt.
A beteg gyerekek szüleinek nem segített
„Mintegy 250 olyan családot ismerek, aki otthon ápolja súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermekét, de eddig egy esetben sem értesültem arról, hogy a gyermek gyógyulását vagy halálát követően a Start kártyának és a vele járó kedvezménynek köszönhetően tértek volna vissza a munkába. Tehát a START-kártya nem adott jelentős segítséget az ápolási díj után dolgozni kívánó szülőknek - mondta el Domán Zoltán, a Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetségének elnöke. A súlyosan fogyatékos gyermeküket otthonukban ápoló családok kényszerhelyzetben vannak, nincs választási lehetőségük. A szülők 80-90 százaléka egyedülálló nő, mert az apák többsége elhagyja családját, főként a beteg gyermek megterhelő gondozása miatt. A szülők nem ritkán napi 20 órát fordítanak gyerekük gondozására, fejlesztésére vagy csak életben tartására, ami kizárja sokuk állásvállalását. „Megoldást jelenthetne az otthoni ápolásban a családok számára a külső segítség, a gyerekfelügyelet, de ezt a szülők többsége nem tudja megfizetni. Érthető módon így nem jut idejük és erejük más munkát vállalni, illetve az állami gondozásban lévő ellátás nem megfelelő színvonalú, előfordul, hogy drámain megrövidíti a beteg gyerekek életét” – tudtuk meg Domán Zoltántól.
Aki otthon ápolja súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóját, nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és nem él meg a nettó 48 ezres kiemelt ápolási díjból sem. Erre hivatkozva kérték a minimálbér bevezetését, amit az EMMI munkajogi és adminisztrációs problémákra hivatkozva vetett el.
A fiatalok esélyeit nem növelte
A START-kártyákhoz kötődő kedvezmények eltörlésének közvetlen foglalkoztatási és szociálpolitikai következménye igen csekély lehet Csillag Márton, a Budapest Intézet munkatársa szerint. Elsősorban azért, mert a 2014 során már csak a középfokú, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkező pályakezdő fiatalok kedvezményei voltak érvényben. E támogatott csoport után 2015. január 1-jét követően csak kismértékű (a bruttó bér 7 százaléknyi, a minimálbér másfélszereséig) kedvezmény járt volna. Bár a START-kártyák – a mind foglalkoztatásra, mind a nettó bérekre – gyakorolt hatásait igen kevés tanulmány vizsgálta, annyit kimutattak, hogy a kártyák kiváltását követő első év végén (amikor a magasabb összegű bértámogatás lejárt) a támogatottak foglalkoztatás esélye jelentősen csökkent, így nem számíthatunk arra, hogy START-kártyához kötődő kedvezmény kivezetése nagymértékben rontja majd a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét – fejtette ki Csillag Márton.
A Budapest Intézet munkatársa utalt arra, hogy a START-kártyák korábbi hatásvizsgálatai kimutatták, hogy azok a program által megcélzott, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű csoportok összességének foglalkoztatottságára nem gyakoroltak jelentőst hatást. Ugyanakkor bizonyos alcsoportok esetében a START-programok valóban hozzájárultak ahhoz, hogy a kedvezményezettek munkához jussanak és megtartsák az állásukat, azonban ilyen hatást nem a leghátrányosabb helyzetűeknél (az érettségivel nem rendelkezőknél) lehetett tapasztalni.
A START-kártyákkal igényelhető kedvezmények nem csupán a magasabb elhelyezkedési esélyen keresztül javíthatták a támogatottak helyzetét, de azon keresztül is, hogy a kedvezményen a munkáltató és a munkavállaló „osztoztak”, azaz magasabb nettó bérhez jutott a támogatott – azonban ilyen pozitív szociálpolitikai hatást is csak bizonyos alcsoportoknál találhattunk – tudtuk meg Csillag Mártontól.
A programokkal foglalkozó kutatók kismértékű nem szándékolt negatív hatást mutattak ki, pl. olyanokat vettek volna fel a támogatások igénylésével, akiket ennek híján is alkalmaztak volna, de még így is elmondható, hogy a program általánosságban nem volt költséghatékony – említette meg Csillag.
Na és kire hat a Munkahelyvédelmi Akcióterv?
„A Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei ugyanakkor jórészt átvették a START programok szerepét, s ennyiben az MA nem újszerű, de valamivel bőkezűbb, mint a START programok. Arról azonban vajmi keveset tudunk, hogy ezek a kedvezmények mennyiben sikeresebbek, mint a korábbi START programok, mert tudomásom szerint semmiféle – az EU által szorgalmazott színvonalú – hatástanulmány erről nem készült” – nyilatkozta a HR Portálnak Csillag Márton.
Csillag megemlítette, hogy a rendelkezésére álló adatok hiányosak. Ezek alapján annyit állapított meg, hogy 2011-ben mintegy 5400 olyan START EXTRA kártya élt, amit 50-54 éves, nem alapfokú végzettséggel rendelkező, de korábban tartós munkanélküli munkavállalók használtak. Ez az adat annyiban felső becslés lehet arra, hogy mennyien veszthették el munkájukat a program megszűnése miatt, mivel a Munkahelyvédelmi Akciótervben a tartós munkanélküliek kedvezményekhez juthatna, míg a START EXTRA feltétele a tartós munkanélküliség és az 50. betöltött életév vagy alapfokú végzettség volt.
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
További cikkek
Legyen naprakész a társadalombiztosítási jogokkal és kötelezettségekkel!
Ismerje meg a BNO kód jelentőségét az egészségügyi diagnózisok és adókedvezmények szempontjából. Használja ki a betegszabadság kalkulátor... Teljes cikk
A közszolgálati jogviszony szabályai: illetmények, szabadságok, felmentési idő nagyító alatt
A közszolgálati tisztségviselők életében az illetményalap és a szabadságrendszere kiemelt jelentőséggel bír. A 2024-es minimálbér-emelkedés... Teljes cikk
Foglalkoztatottság, nyugdíj, keresetek - jobban teljesítünk, mint 20 éve?
Lemaradunk a visegrádi országoktól, vagy épp az élre törünk? Tényleg megelőzött minket Románia? Május 1-én uniós csatlakozásunk 20.... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Ők kapták a digitális gazdaság női példaképeinek járó elismeréseket 2 hónapja
- Van véleményük és felvállalják a céljaikat: így rúgja be az ajtót a Z generáció 2 hónapja
- Levonás jöhet a SZÉP Kártyákra! - Erre a határidőre érdemes figyelni! 2 hónapja
- 5 milliárd forintnyi alvó pénz van a SZÉP-kártyákon 3 hónapja
- Íme a kormány terve a 300 ezer főnyi munkaerőpiaci tartalék mozgósítására 3 hónapja
- Az állami intézményekben dolgozó tanárok és óvónők részére ma érkezik meg az emelt bér 4 hónapja
- Duplájára emelkedik a Széchenyi Mikrohitel MAX+ összege 4 hónapja
- Ösztönözheti a vállalkozói hitelfelvételt a garanciadíjak csökkentése 4 hónapja
- Rétvári Bence: február elején minden pedagógus emelt fizetést kap 4 hónapja
- Rekord: ekkora összeg érkezett 2023-ban a SZÉP-kártyákra 4 hónapja
- Megérkezett Brüsszelből a tanárok és óvónők béremelését lehetővé tevő garancia 5 hónapja