Rosszak a szakközépiskolások matematikai és szövegértési eredményei

A hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok teljesítménye alig-alig változott. Nagyok a különbségek a falusi és a fővárosi iskolákban tanulók, a budapesti, a nyugat-magyarországi, valamint az észak-magyarországi és észak-alföldi diákok eredményei között - írják.

A legrosszabb átlageredményeket matematikából, és szövegértésből az észak-magyarországi és az észak-alföldi diákok, valamint a községekben élő tanulók érték el, míg a legmagasabb pontszámot a budapesti diákok kapták.

Matematikából a legmagasabb pontszámot az V. kerületi diákok szerezték, míg a legrosszabb eredmény a gönci járásban született.

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban tanulók 160-175 ponttal többet értek el, mint az általános iskolákban tanulók kortársaik.

A szakközépiskolákban a legrosszabb a helyzet: sokkal kevesebb pontot értek el az országos átlagnál és egy ilyen iskolában tanuló tizedikes eredményei, egy általános iskolában tanuló hatodikoséval érnek fel. „Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a tanulók 6. évfolyamos korukban jobb matematikai, illetve szövegértési képességekkel rendelkeztek, hiszen ők már akkor is a lemaradók között voltak. Az azonban ezekből az adatokból is kirajzolódik, hogy egy egész középiskolai képzési forma tanulói (a populáció 20%-a) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem” - olvasható az elemzésben. Éppen emiatt hívták fel a tanárok a figyelmet arra, hogy a szakközépiskolákban nagyon kevés az a heti 2-2 óra, amit magyar, matekból és társadalomismeretből tarthatnak.

Oktatási Hivatal elemzéséből az is kiderül, hogy a hazai matematika oktatás egyik nagy hibája, hogy a diákok nem tudják a gyakorlatban alkalmazni az órán elsajátított képleteket, egyenleteket. Azaz nem tudják kiszámolni mennyi festék kell egy lakás kifestéséhez, vagy melyik banknál érdemes hitelt felvenni.

eduline