Nem ismerik a grafológia előnyeit a HR-esek
A munkáltatók többsége a kiválasztást önéletrajz, motivációs levél, referencia bekérésével kezdi. Kézzel írt dokumentációt elenyésző cég kér, pedig a kézírás alapján feltárhatók a jelölt legfontosabb személyiségjegyei, különösen azok, amelyek a pozícióhoz nélkülözhetetlenek. A grafológia háttérbe szorult az utóbbi időben, amelynek egyik oka, hogy sok HR-es nem ismeri az előnyeit.
Belsőleg szeretnek toborozni a cégek
Sármásiné Erdődy Gizella grafológiai szakértő 2010 októberében egy nem reprezentatív online felmérést végzett a munkaerő- és vezetőkiválasztás témában kis- és középvállalkozásoknál. Időszerűségét bizonyítja az, hogy napjainkban különösképpen felértékelődik a vállalatoknál a jól képzett, lojális munkaerő szerepe.
A kutatásból kiderült, hogy a legtöbben (78 százalék) hirdetés útján keresnek új munkatársat, de sokan preferálják (67 százalék) az ajánlás útján történő keresést, ahogy a belső munkatárs "kinevelése" is előkelő helyen (53 százalék) szerepel. Mindez azt mutatja, hogy a bizalomnak nagyon fontos szerepe van a kiválasztásban. Legalább ennyire fontos lépés az álláshirdetés helyének kiválasztása és annak megfogalmazása, hiszen ezen szűrőkkel jelentősen befolyásolható a jelentkezők köre. A munkaadók 49 százaléka előszeretettel hirdet a cég honlapján, 46 százaléka használja ki a házon belüli csatornákat, mint a faliújságot, a céges újságot, a belső hírlevelet, s 44 százalékuk bízza külső hirdetőre - derül ki a kutatásból.
A hirdetés megfogalmazása a kiválasztási folyamatot levezényelők kompetenciája. Az esetek többségében ugyanis (39 százalék) a belső vagy külső HR szakemberre bízzák ezt a feladatot, illetve a cégvezetőre vagy arra a személyre, aki az interjúztatást végzi. Gyakran ez a két személy egy és ugyanaz, főként a kisebb cégeknél, ahol nem foglalkoztatnak HR-est. Érdekesség, hogy a cégek 21 százaléka az álláshirdetés szövegének megfogalmazását marketingfeladatnak tekintik.
A kézzel írt motivációs levél már a múlté
A pályázás módja számítógépen megírt önéletrajz és motivációs levéllel történik az esetek nagy részében. Az utóbbi időben az amerikai típusú önéletrajzírás a legelterjedtebb, vagyis, a személyes adatokon túl az iskolák és az eddigi munkahelyek, esetleg szakmai eredmények évszámok szerinti fölsorolása, számítógépes szövegszerkesztővel megírt formában. Ennek előnye, hogy könnyen áttekinthető a szakmai múlt, viszont ezen fölül szinte semmilyen információval nem szolgál az olvasó számára.
Ezért van az, hogy az önéletrajz mellé sokszor motivációs levelet is kérnek a pályázóktól, amelyben a tárgyi információk mellett hasznos támpontokat adhat az illető szóhasználata, választékossága, egyszerű vagy bonyolult kifejezésmódja, az írásjelek használata és még sok egyéb, ami az illető személyiségéről, intelligenciájáról informálja a kiválasztást végző szakembert. Ennek ellenére a válaszadóknak csupán 64 százaléka kéri ezt az információt - áll a kutatásban. A pályázathoz a válaszadók 41 százaléka kéri a referenciák megnevezését is, ez leginkább az értékesítők esetében jellemző. Megemlítendő, hogy a közösségi oldalakon föllelhető adatokat, megnyilvánulási formákat is egyre inkább figyelembe veszik a munkáltatók, mielőtt végső döntést hoznának a jelentkező alkalmazásáról.
Vajon az önéletrajz, a szakmai múlt és a képzettség kellő alapot ad-e arra, hogy minden esetben csak ezekre az adatokra támaszkodjanak a felvételiztetők? - teszi fel a jogos kérdést a grafológus. Nem valószínű. A kézzel írt dokumentumokból ugyanis sok minden kiderül a pályázóról, igaz, ehhez szakavatott szemre, azaz grafológus tudására van szükség. A kézírás alapján biztosan föltárhatók az írás készítőjének legfontosabb személyiségjegyei, különös tekintettel azokra, amelyek a meghirdetett pozícióban nélkülözhetetlenek. Ezért meglepő, hogy erre az információra a megkérdezetteknek csupán 10 százaléka tart igényt.
Hogy miért fontos a személyiségjegyek ismerete? Azért, mert pl. az értékesítőknél, ügyfélszolgálati munkatársaknál, rendezvényszervezőknél időt, pénzt, energiát lehet megspórolni a grafológia segítségével. Kiderül, milyen a pályázó konfliktuskezelése, problémamegoldása, miként kezeli indulatait, érzelmeit. Ezeket a tulajdonságokat biztonságosan, csak valós helyzetben lehet tesztelni, ám a grafológia segítségével már a kiválasztás során fényt deríthet rá.
A felmérés pozíció szerint (felsővezető, középvezető, alsószintű vezető, értékesítő és alkalmazott) is megvizsgálta, milyen szempontok szerint történik a kiválasztás. Kiderült, hogy a felsővezetőknél a végzettség a legfontosabb, ám a többi esetben ennél nagyobb szerepe van a szakmai múltnak. Érdekesség, hogy, bár viszonylag kevesen veszik igénybe a grafológus segítségét, mégis az általa adott szakvélemény, a rangsorban az előkelő második helyet kapja több pozíciónál is, szinte mindenütt (kivétel értékesítők) megelőzve a referenciák fontosságát. Ez az eredmény rámutat arra a kettősségre, miszerint sokan idegenkednek ettől a módszertől, mégis úgy gondolják, ha lenne ilyen vélemény a kezükben, azt érdemes lenne komolyan venni - mutat rá kutatásában Sármásiné Erdődy Gizella.
Grafológia alkalmazása a kiválasztásban
Viszonylag kevés munkahelyen (19 százalék) alkalmazzák ezt a kiválasztási módszert, leginkább felsőbb szintű vezetők kiválasztásánál, de közöttük is a többség csak alkalmanként. Viszont elég nagy azoknak a száma (33 százalék), akik "szívesen kipróbálnák", esetleg szeretnének többet hallani a módszerről (14 százalék), mert úgy érzik, keveset tudnak róla. Bár kimondottan rossz tapasztalatokról mindössze 3 százalék hallott (nem is ő maga tapasztalta!), 22 százalék azt nyilatkozta, hogy nem hisz a módszer hatékonyságában. Sajnos a kérdések arra nem terjedtek ki, hogy ez utóbbi csoportban miért alakult ki ez a meggyőződés, egyáltalán nekik mennyi a konkrét ismeretük, tapasztalatuk a grafológiával kapcsolatban.
Utolsó szűrőként, a végső döntésnél, úgy tűnik, még kevesebben (14 százalék) hasznosítják a grafológiában rejlő lehetőségeket, ők is csupán alkalmanként. Ám itt ugyanúgy megjelenik az igény sokakban (31 százalék) a kipróbálására, illetve a több információra (13 százalék). Természetesen itt is megmutatkozik a 21 százalék, aki nem hisz a módszer hatékonyságában.
Többen nyilatkoztak úgy, hogy nem érdekli őket a grafológia.
A kutatásból az is kiderül, hogy akik alkalmaznak, vagy alkalmaztak grafológust, azok mindig ugyanazt a szakembert vagy céget bízzák meg a feladat elvégzésével. Mindez arra enged következtetni, hogy akik kipróbálták, mit tud nyújtani a grafológia ezen a területen, azok valószínűleg jó tapasztalatokat szereztek mind a módszerről, mind a szakemberről, akit alkalmaztak.
A kutatás fő megállapítása, hogy a grafológia, mint módszer a kiválasztás folyamatában jelenleg nincs a helyén. Sokan vannak, akik azért nem alkalmazzák, mert keveset tudnak róla, akik pedig hallottak már a módszerről, ők sem merik kipróbálni.
Összegezve
A grafológiának vannak elkötelezett hívei, akik kipróbálták és mivel jó tapasztalatokat gyűjtöttek, már nem is mondanak le róla. Vannak azonban, akik megfelelő ismeretek hiányában még nem merték elszánni magukat a grafológia alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatgyűjtésre. Találunk olyanokat is, akik, bár gyakran valós ismereteik nincsenek a grafológiát érintő kutatásokról, mégis egyértelműen elutasítják ennek a módszernek az alkalmazását, sőt még a kipróbálását is. Sajnos előfordulhat, hogy valakiben a nem kellő szaktudással rendelkező, ám önmagát grafológusnak nevező egyén megnyilvánulásai miatt alakult ki a grafológiát illetően ellenséges vélemény.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Márciusról áprilisra 33 089-ről 36 166-ra nőtt a magyar weben meghirdetett álláshirdetések száma. Ez 3077-tel több az előző hónapnál, egy évvel... Teljes cikk
Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly az egy évvel korábbi 33 százalékról.... Teljes cikk
Tavaly novemberben lépett hatályba - egyes rendelkezései idén fognak - az új német szakképzett bevándorlásról szóló törvény, amely jelentősen... Teljes cikk
- Rosszul jár, aki ilyen cégben dolgozik gazdasági válság idején 2 hónapja
- Semmit nem lehet már rutinból csinálni - Sándorné Bosnyák Ágnes, a DENSO HR menedzsere 2 hónapja
- Hibázik az AI alapú toborzás is - könnyen kerülhetnek süllyesztőbe a legjobb jelöltek 3 hónapja
- CV trend 2024: az önéletrajz legyen ATS-optimalizált! 4 hónapja
- Miért fukarkodnak a munkáltatók az állásinterjún adott visszajelzésekkel? 4 hónapja
- Megtaláltam az utódomat! - toborzási esettanulmány 5 hónapja
- Óriási veszteségeket okoz a cégeknek az "interjúhalál" 6 hónapja
- Itt a kompetencia alapú kiválasztás: az érzelmi intelligencia a középpontban 7 hónapja
- Man at Work: Az önéletrajzok ideje lejárt 7 hónapja
- Végzettség vs. tapasztalat: az örökzöld HR-dilemma 8 hónapja
- 7 interjúkérdés értékesítők kiválasztásához 9 hónapja