Ne pazarold másra az időt, amit alvással is tölthetnél!
"Balesethez vezetett a túlhajszoltság, kialvatlanság." Bár nem mindig kerül a lapok címoldalára, a kimerültségnek komoly következményei vannak. Két hadihajó balesete az amerikai haditengerészetet arra késztette, hogy a 7 óra alvást kötelezővé tegyék a hajókon. Finnországban több cég sziesztát vezetett be. Az alvás tehát nem elvesztegetett idő, munka szempontból sem.
Ezért aztán a baleseteket követő felülvizsgálat, valamint folyamat- és rendszerátalakítás eredményeként kiadták és alkalmazni kezdték a haditengerészetnél „A legénység terhelésének kézikönyve” című kiadványt. Ebben többek között azt fogalmazták meg, hogy békeidőben, a felszíni hadihajókon szolgáló legénység számára - beleértve a kapitányt, a helyettesét az első tisztet is -, kötelező a napi hét óra alvás biztosítása, úgy, hogy az figyelembe vegye az emberek cirkadián ritmusát is. Vagyis a hét órából öt, úgynevezett védett alvás, további kettő pedig a nap másik felében hivatalosan is szunyókálásnak nevezett „szieszta” (pihenés) kell, hogy legyen.
Legfontosabb szabadidős program: alvás
A történetnek persze nincsen vége, csak most (2021-ben), négy évvel a történtek után, a vonatkozó rendelkezéseknek és ezek között a legénység-terhelhetőség előírásainak kötelező felülvizsgálata már nem kerül a lapok címoldalaira, hiszen emberi áldozatok, anyagi kár és presztízsveszteség híján nincs hírértéke. De az az egyszerű tény, hogy a ma dolgozójának a hétvégére vagy a munkaszüneti napokra vonatkozó egyik legfontosabb programpontja a „sokáig alvás” kívánalma, mégiscsak arra utal, hogy több időt kellene az alvásra szánnunk a munkás hétköznapokban: hamarabb kellene nyugovóra trénünk, többet kellene aludnunk, mert minden hétköznap reggel könyörtelenül és rugalmatlanul indul a mókuskerék, hovatovább a saját magunk vagy mások biztonságát is veszélyeztetve.
Ehelyett azonban korán kelünk (mert kelnünk kell…), tovább és többet dolgozunk, mint korábban bármikor, estéinket pedig képernyők: televíziók, laptopok és mobiltelefonok előtt, no meg a közösségi hálón való aktív vagy passzív jelenlét bűvöletében töltjük el (már ha nem rúgunk ki épp a hámból, tovább rontva ezáltal is a kialvatlanságunkat…). Azonban egyre sokasodó jelek utalnak arra, hogy ez a fajta életvitelünk nagyon messzire szakadt a biológiai működésünket meghatározó természetes periodicitástól, egyszerűen kiestünk a ritmusból, és ez az eltérés sok munkavállaló számára komoly mentális feszültséget, végső soron megbetegedéseket okoz. Vagyis vissza kellene helyeznünk az alvást, mint tevékenységet és alapvető szükségletet, a 24 órás napi ciklusunk középpontjába! Becsüljük tehát nagyra, sőt leljük kedvünket az alvásban, valahogy úgy, ahogy azt Frank Knight közgazdász is javasolja:
„Ne pazarold másra az időt, amit alvással tölthetnél!”
De az Oracle és a Workplace Intelligence, 2020-as, 11 ország, több mint tizenkétezer munkavállalót érintő kutatási eredményeiből is az derült ki, hogy a munkahelyen tapasztalt mentális egészséget befolyásoló tényezők (stressz, szorongás, depresszió, kiégés, stb.) leggyakoribb negatív következménye az alvási nehézség. Svéd kutatók pedig arra jutottak, hogy a heti munkaidő 25%-os csökkentése (ha nem jár bérredukcióval, persze) jelentősen javítja a munkavállalók alvási minőségét és időtartamát, közvetett módon az általános jól-létét, méghozzá nemcsak a munkanapokon, hanem a szabadnapokon is.
Délutáni alvásprogram
Tehát az alvás nem elvesztegetett idő (noha sok munkáltató talán ezt gondolja…)! Sőt, a legjobb dolog, amelyet az ember saját magáért és az egészségéért tehet. Az alvás, a pihenés, a regenerálódás megbecsülésének az egyik módja pedig (ha már az éjszakai alvási szokásainkat nem tudjuk vagy akarjuk megváltoztatni és - ráadásul! - a munka-magánélet közötti határ végérvényesen elmosódott), a „szieszta” intézményének újragondolása vagy épp bevezetése, ahogy ezt az amerikai haditengerészetnél is csinálják vagy ahogy a fagyos Finnországban is teszik: egyes finn cégeknél, ugyanis, délutáni alvásprogramot vezettek be, mert a vállalatvezetők - a szakszervezetekkel karöltve - arra a megállapításra jutottak, hogy az alkalmazottaik egy 30-60 perces délutáni pihenést/alvást (amit talán a „szieszta boreális” fantázianévvel lehetne legjobban illetni) követően, a munkanap hátramaradó részében hatékonyabban dolgoznak, illetve jobban teljesítenek.
És hogy mindez - a mediterrán térségben egyébként bevett, alkalmazott, megszokott - ebéd utáni szieszta szükségessége, illetve hatékonyságjavító hatása mennyire nem légből kapott maszlag, vagy a HR elkötelezettségjavító, teljesítményjavító humbugja, reményeim szerint az alábbiak kellőképpen alátámasztják:
- az emlősállatok nagy része (egyes felmérések szerint az emlős fajok 85 %-a!) naponta nem egyszer, hanem többször is alszik;
- Thomas Edison állítólag mindössze négy órát aludt éjszakánként, de napközben rövid, 20 perces erőgyűjtő alvásokat tartott, amely hite - és gyakorlati tapasztalata - szerint növelte a figyelmét, a koncentrálóképességét, valamint javította a memóriáját és a tanulási készségét;
- a NASA 1995-ben 747 pilótán végzett kutatása azt bizonyította, hogy azok a pilóták, akik 40 percet pihenhettek napközben (és átlagosan 25,8 percet aludtak), 16-34 százalékkal jobb reakcióidőt mutattak mint azok a társaik, akik nem pihentek;
- egy másik vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy azok a férfiak, akik legalább heti három alkalommal aludtak napközben, 37 százalékkal kevésbé voltak hajlamosak a szívproblémákra, mint azok, akik soha nem sziesztáztak;
- de a keringésünknek is jót tesz, ha délután alszunk. Görög kutatók, 212 emberrel végzett kutatási eredményei szerint ugyanis, a napi rendszerességgel végzett szieszta, illetve 60 percnyi napközbeni szunyókálás hasonló mértékben (3-5 higany-milliméterrel) csökkenti a vérnyomást, mint más életmód-változtatások, például a só- és az alkoholfogyasztás csökkentése. Ez azért fontos, mert 2 higany-milliméteres vérnyomás-csökkenés 10 százalékkal mérsékelheti a szív- és érrendszeri negatív események, mint például a szívroham, kockázatát;
- egy 2008-ban készült vizsgálat pedig azt találta, hogy az alvás - beleértve a napközbeni „szunyókálást is”! - jobban serkenti a verbális memória működését és a tanulást, mint a koffein.
Szóval, ne kávézásra pazaroljuk az időt, ha azt alvással is tölthetjük!
Nyitókép: Andrea Piacquadio fotója a Pexels oldaláról
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.05.16Atipikus foglalkoztatási formák – Dr. Bankó Zoltán Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
HR Szubjektív rovatunkban Oláh Henrietta, a Givaudan HR Global Process Expert-je kérdez, miután válaszolt Lőrinczi Máté, a Danfoss Industrial... Teljes cikk
Rövidített munkaidő és home office, nem csak hálás konferenciatéma vagy hatásos márkaépítési üzenet kellene, hogy legyen, hanem valódi people... Teljes cikk
HR Szubjektív rovatunkban Lőrinczi Máté, a Danfoss Industrial divíziójának globális HR vezetője kérdez, miután válaszolt Bondici Flóra, a Chorus... Teljes cikk
- Felmérés: túlhajszoltak és alulfizetettek a brit munkavállalók 2 hónapja
- Az emberek nem égnek ki, a szervezetek égetik ki őket 2 hónapja
- Végre egy jó hír: meglepően gyorsan alkalmazkodtak a polikrízishez a női felsővezetők 2 hónapja
- 19 vezérigazgató halt meg tavaly munka közben - jobb "vállalati atlétává" kell válni 2 hónapja
- Kevesebb stressz, alacsony vérnyomás, több nasi és alkohol - így áll a távmunka mérlege 3 hónapja
- Most érdemes dönteni, ki vegye át a családi vállalkozást 4 hónapja
- A cégek ötöde szigorított a home office szabályokon 4 hónapja
- Muszáj feljebb lépni a munkahelyi "táplálékláncban"! 5 hónapja
- Hogyan vágjunk bele a változásba hatékonyan és lendületesen? 6 hónapja
- Erősség-matek a sikerért! - Mit nyerhet egy vállalkozás, ha az erősségekre koncentrál? 6 hónapja
- Ha hirtelen távozik az ügyvezető: ekkor lép be az interim CEO 6 hónapja