Nagyvállalatoknál dolgozna a fiatalok többsége
Bár továbbra is stabilan emelkedő trendet mutat az egyetemisták vállalkozási hajlandósága az ezt kétévente vizsgáló nemzetközi kutatás eredményei szerint, a többség még mindig nagyvállalati alkalmazottként képzeli el a jövőjét. Mi növelheti a vállalkozási vágyat? Úgy néz ki, többek között a vállalkozó egyetemek - írja sajtóközleményében a BGE.
Előbb alkalmazott, aztán vállalkozó
Az 54 országban lefolytatott felmérés összes válaszadójának 9%-a akar vállalkozó lenni közvetlenül a diploma után, 34,7% tervezi, hogy 5 évvel később vállalkozó lesz. Vagyis a vállalkozás alapítási szándék négyszer nagyobb, ha a fiatalok távolabbra tekintenek a jövőben. Általánosan jellemző mintázat azonban, hogy még a később vállalkozni szándékozó hallgatók többsége is alkalmazottként szeretne először tapasztalatot szerezni.
A végzés után öt évvel a legtöbben 2011-ben terveztek vállalkozni a nemzetközi adatok szerint. 2013-ra komoly visszaesés következett be e tekintetben, azóta viszont ismét stabilan emelkedő a trend - bár a 2018-as átlag még mindig elmarad a 2011-es szinttől (34,8%). A jelenség mögötti okok országonként változók, sokfélék lehetnek. A számok nagyjából Magyarországon is követik a trendet, bár nálunk a mélypont később, 2013-ban volt.
EU-s országok tükrében
A GUESSS sokezres kitöltésen alapuló eredményei szerint - szemben egy nemrég megjelent néhány száz fiatalt vizsgáló hazai kutatás által sugalltakkal - a magyar fiatalok vállalkozási kedve, ha lassan növekszik is, még mindig alacsony.
Közvetlenül a végzést követően a magyar válaszadóknak mindössze 4,6%-a tervezi saját vállalkozás elindítását, ez, ha az öt évvel későbbi tervekre kérdezünk 37,5%-ra nő. Ez gyakorlatilag megegyezik a V4 országokban mért 37,1%-os átlaggal, és némiképp magasabb az uniós országok közül a felmérésben résztvevők esetében mért 31,7%-os adatnál.
Rosszabbul állunk viszont a tanulmányaik alatt már vállalkozó hallgatók tekintetében. 54 ország átlagában a hallgatók 11,2%-a legalább már megkezdte egy vállalkozás elindítását tanulmányai végére, Magyarországon viszont csak 5,1% tart itt a diploma idején. A magyar hallgatók többsége - akár a fővárosban, akár vidéken tanul - legszívesebben egy nagyvállalatnál kezdené a karrierjét.
Kiemelkedő az egyetem szerepe
A kutatás eredményei szerint az egyetemi közeg nagyon fontos szerepet játszik a vállalkozói hajlandóság növelésében. A vállalkozás oktatás és a vállalkozói klíma a vállalkozási hajlandóság kulcsfontosságú meghatározói. A világátlag e tekintetben a skála semleges pontján helyezkedik el, a magyar egyetemek a válaszadók szerint ennél jelentősen rosszabbul, a 7-es skálán 3,6-os szinten teljesítenek.
A tanulmányi terület szintén döntő jelentőségű. Meglepő módon világszinten a művészeti szakos hallgatók vállalkozási hajlandósága a legerősebb - vélhetően az ezen a területen általános szabadúszó életformának köszönhetően. Őket követik az üzleti szakos hallgatók. Esetükben viszont a vállalkozási hajlandóság mintázata nagyjából változatlan a különböző országokban.
A nemek között is van különbség. A nők általánosan megfigyelhető alacsonyabb vállalkozási hajlandósága a hallgatók körében is tetten érhető, bár a nemek közti különbség csökken az 5 évvel a végzés után vállalkozni tervezők esetében. A nemek közti szakadék meglepő módon épp a hagyományosan férfiak által dominált tanulmányterületek - természettudomány és IT - esetében kisebb.
Emellett úgy tűnik, ha valaki egy startup cégnél vállal munkát, az fellendíti a vállalkozási hajlandóságot, ahogyan a vállalkozó szülők hatása is egyértelműen látható növekedést hoz e területen - főleg, ha mindkét szülő vállalkozó.
Ha most vállalkozó, mindig vállalkozó?
A már működő hallgatói vállalkozások jellemzően nagyon fiatalok és nagyon aprók. Ennek ellenére az alapítók meglehetősen elégedettek a teljesítményükkel, ha a versenytársaikhoz kell mérniük magukat. Az alapító csapat jelentősége, elég nagy mind a születő, mind az aktív (hallgatói) vállalkozások esetében - csak a cégek mintegy egyharmada jött létre egyetlen alapítóval.
Ha valaki már az egyetemi évei alatt elindít, vagy fenntart egy vállalkozást, az még korántsem jelenti azt, hogy a továbbiakban sem alkalmazottként képzeli el az életét. A GUESSS eredményei szerint az induló egyetemi vállalkozások alapítóinak mindössze 35,9%-a, és a működőknek is csupán 30,9%-a tervezi, hogy az egyetemi tanulmányok alatt elindított cég lesz a fő munkahelye.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Ismerje meg a BNO kód jelentőségét az egészségügyi diagnózisok és adókedvezmények szempontjából. Használja ki a betegszabadság kalkulátor... Teljes cikk
A közszolgálati tisztségviselők életében az illetményalap és a szabadságrendszere kiemelt jelentőséggel bír. A 2024-es minimálbér-emelkedés... Teljes cikk
Lemaradunk a visegrádi országoktól, vagy épp az élre törünk? Tényleg megelőzött minket Románia? Május 1-én uniós csatlakozásunk 20.... Teljes cikk
- Együttműködési megállapodást kötött a Pensum Group és a Livita-Dorta 1 hete
- Álláshirdetések alapján kezdett vizsgálódni a NAV 2 hete
- Innovációs tevékenységet végző vállalkozások aránya Magyarországon 2 hete
- Új kihívással kell szembenézniük a magyar családi vállalkozásoknak 2 hete
- Egyre nehezebb a fiatalok toborzása és megtartása, de mi lehet a megoldás? 2 hete
- Anyaként egy nagyvállalatnál: így látják a munka és a magánélet egyensúlyát a Hankooknál dolgozó édesanyák 2 hete
- Így indítsunk vállalkozást kismamaként 2 hete
- Czomba Sándor: tovább csökkent a regisztrált álláskeresők létszáma tavaly áprilishoz képest 3 hete
- Mire vágynak a dolgozó anyák? 3 hete
- Z-generációs álommeló - most bárkiből lehet utazási influencer 3 hete
- A BMW autógyár miatt nőtt az érdeklődés a járműmérnöki képzés iránt Debrecenben 3 hete