Monitorcsapda: szemüveg vagy védőszemüveg?

"Monitorcsapda"

"Ha romlik a látásod, gondold azt, hogy a világ kevésbe létezik" (Renard), mondhatták anno a XIX. századi elődeink, a korral járó látásromláson viccelődve. Érdekes tény, hogy a XIX. század közepéig nem is foglalkoztak az emberek a látásromlással, sőt a szemüveg viselését sem tartották ajánlatosnak. Úgy vélték, a szemüvegtől ellustul a szem védekező képessége. A távollátás elvesztésének jelenségét ugyan már a történelem kezdete óta ismerték, a rövidlátással és a látásjavító eszközök használatával csak az 1800-as évek második felében kezdtek el foglalkozni. Ez időre tehető a szemüveg viselésének elterjedése is.

A XXI. század emberének szeme világa az olyan környezeti ártalmak, mint UV-sugárzás, füst, szmog és nem mellékesen a számítógépek és monitorok használata miatt fokozott veszélynek van kitéve. A statisztikák szerint a világon 16 millió vak ember él, holott a szembetegségek és a szemsérülések súlyos szövődményei az esetek egy részében megelőzhetők, kivédhetők lennének az időben alkalmazott megfelelő, korszerű terápiával és védőeszközökkel.

Mára a számítógépek teljesen beépültek a mindennapi életbe, elképzelhetetlen nélkülük a munka, tanulás és még a szórakozás is. A legkisebb cég és szervezet is alkalmazza a PC támogatását az adminisztrációs tevékenységek és egyéb munkafolyamatok során, az egészségkárosító hatásokról azonban a legtöbb munkáltató még napjainkban sem vesz tudomást.

Egészségügyi és biztonsági követelmények

A monitor előtti munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi és biztonsági követelményeket a 3/2002. (VIII. 30.) ESzCsM rendelet szabályozza az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján. (A rendelet a Magyar Közlöny 113. számában jelent meg.)
A rendelet szabályozza, hogy milyen munka tekinthető képernyő előtti munkavégzésnek, ezzel együtt milyen munkára, munkahelyre és munkáltatóra terjed ki a rendelet. Meghatározza továbbá azt is, hogy mely eszköz tekinthető "képernyős eszköznek" és melyek a munkáltató egészségmegőrzésben felvállalt feladatai.

A képernyő előtti munkavégzés definiálása

Monitor előtti munkavégzésnek minősül a napi munkaidő alatt minimum 4 órán keresztül, képernyős eszköz előtt végzett tevékenység. Képernyős eszköz a számsorokat, betűsorokat, illetve képsorokat megjelenítő kijelző, készülék. A képernyős eszköz használata során az ember-gép kapcsolatot a szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület és telefon határozzák meg. A munkahely akkor minősül képernyős munkahelynek, ha a képernyős eszközökhöz billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz, mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb. csatlakozik.
Ezek alapján az irodai munkakörök, amelyekben a dolgozó tevékenységéből legalább 4 órát számítógép előtt végez, képernyő előtti munkaköröknek minősülnek. A monitor előtt néha ellenőrzést vagy adatbevitelt végző munkavállalók, illetve a társaságok vezető, például vezérigazgatói viszont nem minősülnek képernyő előtt munkát végzőknek.

Nem tekinthető a pénztáros, vagy a fuvarozó sem képernyő előtt foglalkoztatottnak, mivel sem a pénztárgép kijelzője - attól függetlenül, hogy számsorokat tartalmaz - sem a gépjármű elektronikai rendszere nem tekinthető képernyős eszköznek. Azok az alkalmazottak, akik internetkávézókban vagy fénymásoló szalonokban a vevőket kiszolgálják és rápillantanak a monitorra szintén nem monitor előtt munkát végzők az egészségügyi rendelet értelmében, vagyis rájuk sem vonatkoznak a biztonsági előírások. Ugyanez vonatkozik az olyan alkalmazottakra is (például könyvtáros), akik az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszereket felügyelve dolgoznak.

A munkakörülmények és munkarend optimális kialakítása

Az 3/2002. (VIII. 30.) ESzCsM rendelet egyrészt kettős tiltást alkalmaz, egyrészt előírja, hogy az óránkénti 10 perces szünetet biztosítani kell, és ezeket az időtartamokat összevonni nem lehet. Másrészt tiltásként fogalmazza meg, hogy a képernyő előtti munkavégzés időtartama a napi 6 órát nem haladhatja meg. Ehhez tényként rögzíti, hogy a munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy ezek az előírások betarthatók legyenek.
A munkáltató kötelessége továbbá a képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatos kockázatok felmérése, ezek rendszeres felülvizsgálata és a munkahelyi körülmények, mint megfelelő tér, világítás, tükröződés és fényvisszaverődés, valamint sugárzás, zaj és klímaviszonyok optimális kialakítása.

Megelőzés és rendszeres vizsgálat

A fizikai állapotromlást előidéző tényezők vizsgálata, a mentális megterhelés és a látásromlást befolyásoló paraméterek folyamatos figyelemmel követése a munkáltató feladata. Éppen ezért a rendelet előírja, hogy az ilyen tényezőknek kitett dolgozókat két évente szemészeti szűrésre kell küldeni, a felmerülő egészségi kockázatokat pedig folyamatosan ellenőriznie kell a foglalkoztatónak. A rendelet célja, hogy a munkáltatókat rászorítsa arra, hogy ne elavult gépeket használjanak, amikor is a negatív hatásoknak sokkal inkább ki van téve a dolgozó, hanem e legfejlettebb technikai követelményekhez közelítsen mind a hardver, mind a szoftver.
A látásvizsgálatot a foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el, aki, ha szükségesnek látja, a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja. Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. §-a kimondja, hogy ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.

Szemüveg vagy védőszemüveg?

A rendelet szerint a foglalkoztató a látásvizsgálat és a védőszemüveg költségét egyaránt köteles viselni, továbbá a szemészeti szakvizsgálat által meghatározott szemüveglencse, valamint a szemüveglencse rendeltetésszerű használatához szükséges keret költségét köteles fedezni. A márkás szemüvegkeretek, divatos, utcán is viselhető szemüvegek nem tartoznak a munkáltató által kötelezően megtérítendő védőeszközök körébe. Érdemes megjegyezni, hogy a védőeszköz fogalmát minden egyes ágazatra vonatkozóan külön ágazati törvény szabályozza. A foglalkoztatóknak a szemüveget természetbeni juttatásként adhatja (SZJA tv. 1. sz. melléklet, 8.8. pont) dolgozónak, adómentesen, az adómenteség határa a minimálisan, vagyis konkrét munka elvégzéséhez szükséges szemüveg ára. A munkaadó oldalán a szemüveg juttatása (Tao. törvény 3. számú melléklet B) részének 3. pontja) - mint a vele munkaviszonyban álló magánszemély részére juttatott természetbeni juttatás - a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült üzleti költségként számolandó el.

A minimálisan szükséges szemüveg ára összegszerűen nem határozható meg, mivel a szemüveglencse dioptriától függő, így annak ára is személyenként változó. A nem éleslátást biztosító szemüveg teljes ára, valamint a rendeltetésszerű használaton túl, utcán is viselhető szemüveg adóköteles juttatás, vagyis a munkáltatóknak személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot és munkaadói járulékot kell utána fizetnie. A látásvizsgálatot megszervezheti a munkáltató a dolgozók részére, de az is megoldást jelent, ha a munkavállalók külön-külön mennek el a szakorvosi vizsgálatra. A szemüvegek juttatása lehetséges pénzbeli megváltásként, vagyis amikor a dolgozónak utólagosan téríti meg a költséget a munkáltató, de lehet közvetlenül a tárgy juttatásával is.

Érdemes a térítésről kollektív szerződésben rendelkezni, és rögzíteni például, hogy a munkavállaló meghatározott összeget kifizet a keretre, az azon felüli részt a keret árából a munkavállaló viseli. Ezzel elkerülhetővé válik mind a dolgozókkal, mind az illetékes hatóságokkal az esetleges vita. Az üveg, illetve a kontaktlencse esetében ilyen részletezést nemigen lehet tenni, mert ezeket az orvos határozza meg, legfeljebb arról lehet megállapodni, hogy a szemüveg illetve kontaktlencse extra tulajdonságait a munkavállalónak kell állnia.

Végezetül pár link a monitor előtt ülőknek, hogyan tartsák karban szemük épségét a látástréning, szemjóga vagy szemtorna segítségével:
wwww.latastrening.hu
www.eyerobics.net
www.seeing.org

Mohácsi Györgyi, HR Portal