Mi leszel, ha nagy leszel? Iskola és szakmaválasztás Magyarországon 2020-ban
Milyen iskolát válasszunk a gyermekünknek? Gimnázium, szakgimnázium vagy inkább egy szakiskola lenne a helyes döntés?
És onnan hogyan és hová fog tudni tovább tanulni? Fel fogják venni főiskolára, egyetemre? Mi lesz belőle, hogyan fog boldogulni az életben? - sorolhatnánk azt a sok-sok kérdést, ami szinte minden felelősségteljes szülőben megfogalmazódik gyermeke tanulmányai kapcsán.
És valljuk be őszintén, hogy a kérdésekhez később tartozó döntések kockázata is megnőtt az elmúlt évtizedekben. Hiszen néhány száz évvel ezelőtt a pékmester mikor továbbadta gyermekének a pékmesterség csínját-bínját biztos lehetett abban, hogy ha a gyermek szorgalmasan dolgozik és „megbecsüli magát” akkor tisztességes megélhetés vár rá. De ma, mikor már gépek dagasztanak, számítógépes programok kelesztenek és robotok készítik a szebbnél szebb (és tökéletesen egyforma) péksütiket, akkor mit tehet a péklegény? Talán informatikusnak áll és „mindenmentes” croissant recepteket programoz egy konyhai robot fejébe... A lényeg tehát, hogy a felgyorsult világunkban a munkaerőpiac is folyamatosan változik: szakmák tűnnek el és szakmák születnek pillanatok alatt, így a pályaválasztáskor nehéz előre megmondani, milyen szakmákra lesz leginkább kereslet a jövőben. Az általános munkaerő-piaci trendekből és a törvényi változásokból kell tudnunk kikövetkeztetni, megjósolni, hogy milyen szakmákra mutatkozik majd nagyobb igény a jövőben.
Cikkünkben - felhasználva a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb oktatási adatait - most röviden megkíséreljük összefoglalni a középiskolai főbb tendenciákat és bepillantunk a felsőoktatási adatok közé is, hogy megtudjuk: vajon mi akar ma lenni a mai kor fiatal értelmisége?
A 2019/2020-as tanévben Magyarországon 1 millió 838 ezer gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. 330,5 ezer gyermek óvodai nevelésben, 723,5 ezer tanuló általános iskolai, 496,5 ezer tanuló középfokú oktatásban részesül - olvashatjuk a KSH egy friss tanulmányában. A középfokúoktatás már nagyban befolyásolja a szakmaválasztást Hazánkban a középfokú nappali oktatásban az elmúlt években (2015-től napjainkig) a gimnáziumi tanulók arányának fokozatos növekedése volt megfigyelhető, mely az alábbi ábrán is jól látható. Miközben a gimnáziumok egyre népszerűbbek lettek, ezzel párhuzamosan a szakgimnáziumok és szakközépiskolák tanulóinak száma csökkenő tendenciát mutat.
Az elmúlt tanévben a hazai középfokú oktatást összesen 2243 tanintézmény látta el,
melyek az alábbiak szerint oszlottak meg:
- gimnáziumi 858,
- szakgimnáziumi 685,
- szakközépiskolai 499,
- szakiskola, készségfejlesztő iskolai 201 helyen zajlik.
A középfokú nappali rendszerű oktatásban az idei tanévben 411 ezer fő tanult, mely
mintegy 5 ezer fős csökkenésnek felel meg az előző évi adathoz képest. A
gimnáziumokban tanulók aránya tovább nőtt, ebben a tanévben a tanulók 46%-a (189 ezer fő) jár ebbe az iskolatípusba. A szakgimnáziumokban, illetve szakközépiskolában tanulók aránya évről évre kevesebb, jelenleg a középfokon tanulók 36%-a (149 ezer fő) szakgimnáziumba, 16%-a pedig (66 ezer fő) szakközépiskolába jár - áll a KSH oktatási
kiadványában.
A szakközépiskolában tanuló hallgatók jelenleg mintegy 140 féle szakképesítést tudnak megszerezni. Az idei évben is a legtöbben (6,1 ezer fő) szakácsnak tanulnak, további 19 ezer fő pedig a kereskedelemben/vendéglátásban fog dolgozni, hiszen ők az eladó,
pincér vagy cukrász szakmát választották. A szakgimnáziumok kapcsán is érdemes megnézni a legnépszerűbb szakokat (hiszen itt 145 féle szakból), melyek közül a
legkedveltebbek:
- pénzügyi-számviteli ügyintéző (2,0 ezer fő),
- logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (1,4 ezer fő),
- gépgyártás-technológiai technikus (1,2 ezer fő), és
- vendéglátás-szervező (1,2 ezer fő)
A legutolsó - koronavírus által is nehezített - tanévben hazánkban összesen 64 felsőoktatási intézményben folytattak különböző képzéseket. A felsőfokú alap- és mesterképzés nappali tagozataira 2019-ben 79 ezer hallgató jelentkezett, mely szám 3,7 ezer fővel több, mint az előző 2018-as évben volt. 2019-ben a két szintre együttesen végül 55 ezren nyertek felvételt, ami 5,2%-kal több a 2018. évinél.
A felvételizők mintegy 20%-a gazdaságtudományi képzésekre, 15%-uk műszaki területre jelentkezett, de továbbra is népszerűek az informatikai (10%) és a bölcsészettudományi területek (9,8%) is.
Az előző évhez hasonlóan az első helyre jelentkezettekből a felvettek aránya a természettudományi képzéseken volt a legmagasabb (86%), ezt követi a művészetközvetítés (83%), majd közel azonos arányban a jogi és társadalomtudományi (81-81%) területek. Egyre nehezebb azonban bekerülni a művészeti szakokra, a felvettek aránya 33-ról 30%-ra csökkent.
Ha az összes nappali tagozatos hallgatót vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy a 2019/2020-as tanévben az összes felsőoktatási intézményben nappali képzésen 204 ezer - az előző évinél 1,7%-kal (3,5 ezer fővel) több - fiatal folytatta egyidejűleg tanulmányait. Az előző tanévhez hasonlóan a felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben résztvevők több mint fele műszaki (16%), gazdasági (14%), egészségügyi és szociális (14%), illetve társadalomtudományi (9,9%) szakok valamelyikén folytatja tanulmányait - derül a Központi Statisztikai hivatal adataiból.
És valljuk be őszintén, hogy a kérdésekhez később tartozó döntések kockázata is megnőtt az elmúlt évtizedekben. Hiszen néhány száz évvel ezelőtt a pékmester mikor továbbadta gyermekének a pékmesterség csínját-bínját biztos lehetett abban, hogy ha a gyermek szorgalmasan dolgozik és „megbecsüli magát” akkor tisztességes megélhetés vár rá. De ma, mikor már gépek dagasztanak, számítógépes programok kelesztenek és robotok készítik a szebbnél szebb (és tökéletesen egyforma) péksütiket, akkor mit tehet a péklegény? Talán informatikusnak áll és „mindenmentes” croissant recepteket programoz egy konyhai robot fejébe... A lényeg tehát, hogy a felgyorsult világunkban a munkaerőpiac is folyamatosan változik: szakmák tűnnek el és szakmák születnek pillanatok alatt, így a pályaválasztáskor nehéz előre megmondani, milyen szakmákra lesz leginkább kereslet a jövőben. Az általános munkaerő-piaci trendekből és a törvényi változásokból kell tudnunk kikövetkeztetni, megjósolni, hogy milyen szakmákra mutatkozik majd nagyobb igény a jövőben.
Cikkünkben - felhasználva a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb oktatási adatait - most röviden megkíséreljük összefoglalni a középiskolai főbb tendenciákat és bepillantunk a felsőoktatási adatok közé is, hogy megtudjuk: vajon mi akar ma lenni a mai kor fiatal értelmisége?
Tanulók és iskolák Magyarországon
A 2019/2020-as tanévben Magyarországon 1 millió 838 ezer gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. 330,5 ezer gyermek óvodai nevelésben, 723,5 ezer tanuló általános iskolai, 496,5 ezer tanuló középfokú oktatásban részesül - olvashatjuk a KSH egy friss tanulmányában. A középfokúoktatás már nagyban befolyásolja a szakmaválasztást Hazánkban a középfokú nappali oktatásban az elmúlt években (2015-től napjainkig) a gimnáziumi tanulók arányának fokozatos növekedése volt megfigyelhető, mely az alábbi ábrán is jól látható. Miközben a gimnáziumok egyre népszerűbbek lettek, ezzel párhuzamosan a szakgimnáziumok és szakközépiskolák tanulóinak száma csökkenő tendenciát mutat.
Az elmúlt tanévben a hazai középfokú oktatást összesen 2243 tanintézmény látta el,
melyek az alábbiak szerint oszlottak meg:
- gimnáziumi 858,
- szakgimnáziumi 685,
- szakközépiskolai 499,
- szakiskola, készségfejlesztő iskolai 201 helyen zajlik.
A középfokú nappali rendszerű oktatásban az idei tanévben 411 ezer fő tanult, mely
mintegy 5 ezer fős csökkenésnek felel meg az előző évi adathoz képest. A
gimnáziumokban tanulók aránya tovább nőtt, ebben a tanévben a tanulók 46%-a (189 ezer fő) jár ebbe az iskolatípusba. A szakgimnáziumokban, illetve szakközépiskolában tanulók aránya évről évre kevesebb, jelenleg a középfokon tanulók 36%-a (149 ezer fő) szakgimnáziumba, 16%-a pedig (66 ezer fő) szakközépiskolába jár - áll a KSH oktatási
kiadványában.
És mi lesz belőlük, milyen szakmát tanulnak?
A szakközépiskolában tanuló hallgatók jelenleg mintegy 140 féle szakképesítést tudnak megszerezni. Az idei évben is a legtöbben (6,1 ezer fő) szakácsnak tanulnak, további 19 ezer fő pedig a kereskedelemben/vendéglátásban fog dolgozni, hiszen ők az eladó,
pincér vagy cukrász szakmát választották. A szakgimnáziumok kapcsán is érdemes megnézni a legnépszerűbb szakokat (hiszen itt 145 féle szakból), melyek közül a
legkedveltebbek:
- pénzügyi-számviteli ügyintéző (2,0 ezer fő),
- logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (1,4 ezer fő),
- gépgyártás-technológiai technikus (1,2 ezer fő), és
- vendéglátás-szervező (1,2 ezer fő)
És mi lesz a felsőfokú végzettségűekből? Lássuk a számokat!
A legutolsó - koronavírus által is nehezített - tanévben hazánkban összesen 64 felsőoktatási intézményben folytattak különböző képzéseket. A felsőfokú alap- és mesterképzés nappali tagozataira 2019-ben 79 ezer hallgató jelentkezett, mely szám 3,7 ezer fővel több, mint az előző 2018-as évben volt. 2019-ben a két szintre együttesen végül 55 ezren nyertek felvételt, ami 5,2%-kal több a 2018. évinél.
Mik a legnépszerűbb felsőfokú szakirányok?
A felvételizők mintegy 20%-a gazdaságtudományi képzésekre, 15%-uk műszaki területre jelentkezett, de továbbra is népszerűek az informatikai (10%) és a bölcsészettudományi területek (9,8%) is.
Az előző évhez hasonlóan az első helyre jelentkezettekből a felvettek aránya a természettudományi képzéseken volt a legmagasabb (86%), ezt követi a művészetközvetítés (83%), majd közel azonos arányban a jogi és társadalomtudományi (81-81%) területek. Egyre nehezebb azonban bekerülni a művészeti szakokra, a felvettek aránya 33-ról 30%-ra csökkent.
Ha az összes nappali tagozatos hallgatót vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy a 2019/2020-as tanévben az összes felsőoktatási intézményben nappali képzésen 204 ezer - az előző évinél 1,7%-kal (3,5 ezer fővel) több - fiatal folytatta egyidejűleg tanulmányait. Az előző tanévhez hasonlóan a felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben résztvevők több mint fele műszaki (16%), gazdasági (14%), egészségügyi és szociális (14%), illetve társadalomtudományi (9,9%) szakok valamelyikén folytatja tanulmányait - derül a Központi Statisztikai hivatal adataiból.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
További cikkek
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokkal ismerkedhetnek a Pécsi Tudományegyetem hallgatói
Az érdeklődők a vállalkozásfejlesztésről és a termékek piacosításáról is tanulhatnak. Teljes cikk
Matematikával folytatódott az írásbeli érettségi
Hétfőn magyarból érettségiztek a diákok. Teljes cikk
Fordított állásbörzét tartanak a Pécsi Tudományegyetemen
A cégek képviselői a jövőbeni gyakornokaikat, munkavállalóikat is megtalálhatják a rendezvényen. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Matematikával folytatódott az írásbeli érettségi 2 hete
- Jogalkotási mulasztás a munkavédelemben - jönnek a keleti-ázsiai munkakörülmények? 2 hete
- Utcára vonultak a pedagógusok Brüsszelben 4 hete
- Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól 4 hete
- Balogh Levente: általában a kitűnő tanulókból lesznek a menedzserek, a 3-as 4-es tanulókból a vállalkozók 1 hónapja
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 1 hónapja
- Pölöskei Gáborné: a minőségi szakképzésnek lakosságmegtartó ereje van 1 hónapja
- Megütötte és fellökte a 12 éves diákot a budapesti tanár 1 hónapja
- Több mint ötven vállalati partner vesz részt a BGE állásbörzéjén 1 hónapja
- A korai iskolaelhagyók arányának változása 1 hónapja
- Szlovákiában betiltják a mobiltelefonok használatát az általános iskolákban 2 hónapja