Mennyit keresnek a pedagógusok? - bajban a nemzet napszámosai
Legalább 30-40 százalékos béremelés kellene, hogy vonzó legyen a pálya egy fiatalnak - mondják szakszervezeti vezetők. Ugyan tavaly a 10% ágazati szakmai pótlékkal valamelyest nőttek a bérek, ám egy pályakezdő tanár most körülbelül a szakmunkás bérminimumra számíthat. Ha többet akar keresni, az már pihenése kárára mehet és megy is. Pedagógusbérek az iskoláktól a bölcsődékig.
“Most a diplomás átlagbér bruttó 360 ezer forint Magyarországon, míg egy pályakezdő pedagógus körülbelül bruttó 230 ezer forintra számíthat. Ahhoz, hogy vonzó legyen a pálya a fiataloknak, a fizetéseket a diplomás átlagbér legalább 80 százalékára fel kellene zárkóztatni. Ehhez 30-40 százalékos emelésre lenne szükség mielőbb” - kezdi a tanárok bértrendjének bemutatását Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Azért is lenne fontos vonzóvá tenni a pályát a fiatalok számára, mert tavaly nagyjából 7 ezren kezdték el tanulmányaikat a hazai felsőoktatásban, és az eddigi tapasztalatok szerint csak negyedük marad a pályán. A nyugdíjba menő pedagógusok száma azonban ennél jóval nagyobb lesz 2024 után. “A fiatalokat az alacsony bér és a sok munka taszítja, így a kormánynak gyorsan kell lépnie” - figyelmeztet a szakszervezeti vezető.
A pedagógusfizetésekkel a fő probléma hat évvel ezelőttre datálható. Ekkor vált el az előmeneteli rendszer a minimálbértől, azaz a bérek nem követték a legkisebb bér emelésének ütemét. A szaknyelvben “vetítési alapként” hívott elem máig a 2014-es minimálbér, azaz 101 500 forint, miközben a most hatályos már 161 000 forint. Főiskola végzettségnél ennek 180, egyetemistáknál 200 százalék az illetményalap. Ehhez jön még a tavaly júliusban bevezetett 10 százalékos ágazati pótlék. Ha ez nem változik, akkor idén csak a garantált bérminimumot (most 210 600 forint) el nem érők bérei emelkednek.
“Ha ismét az aktuális minimálbér lenne a számítás alapja, akkor nem csúsznának össze a bérek, versenyképesek lennének a fizetések. Már most lasszóval fogjuk a nyelvszakosokat, a kémia-, a biológiatanárokat” - magyarázza Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete(PDSZ) Országos Választmányának tagja. A PDSZ egyébként tavaly készített egy látványos táblázatot, hogy hol tartanának a pedagógusbérek, ha nem a hét évvel ezelőtti, 101 500 forintos minimálbérrel számolnák azokat, hanem a tavaly hatályos 161 000 forinttal. A táblázatban sárgával jelölve látható, mennyi pénztől esnek el a tanárok az új számítással. (a bekarikázott oszlopokban látható bérek azóta a 2020. júliustól bevezetett 10 százalékos ágazati szakmai pótlékkal egészültek ki.) Ahogyan látható, a 4-es kategóriában egy tíz éve a pályán levő általános iskolai pedagógusnak bruttó 144 ezer forinttal kellene többet keresnie.
Pedagógus bértábla 2020-ban (a bekarikázott oszlopokban a tavaly tavaszi számok, melyek a 10 százalék szakmai ágazati pótlékkal bővültek nyáron. Sárgával jelölve: mennyivel kellene többet keresniük a régi számítás szerint
Nem csupán a fizetések okoznak bosszúságot a nemzet napszámosainak, hanem az iskolában végzett ingyenmunka. Nagy Erzsébet a kifizetetlen helyettesítések kérdéskörét is húsba vágónak tartja. Elmondta, hogy kötött munkaidőben eseti helyettesítés írható elő plusz fizetség nélkül például akkor, ha nincs vagy kiesik egy tanár az adott órára/tantárgyra. A neveléssel, oktatással lekötött munkaidő heti 22-26 óra között mozoghat. Ha 26 fölé megy, akkor még 30 napig lehet eseti helyettesítés, és csak utána kell kifizetni. “Munkaügyi perek vannak folyamatban, amelyek tudomásom szerint jól állnak. A Munka törvénykönyve ugyanis előírja, hogy a munkaidő-beosztást egy héttel előre közölni kell és a munkavégzés megkezdése előtt négy nappal lehet módosítani. Ha azon belül is módosul, az rendkívüli munkaidőnek minősül. A tanárokat pedig akár aznap is beoszthatják helyettesíteni és ezt nem fizetik ki rendkívüli munkaidőként” - panaszolja a szakszervezeti vezető.
Totyik Tamás (PSZ) szintén a rendkívüli leterheltséget hangsúlyozza. "2019 novemberében végeztünk egy munkaterhelés-mérést. 6000 pedagógus válaszai alapján az körvonalazódott, hogy az átlagosan heti 58 órát dolgoznak (ez öt munkanapos héttel számolva közel napi 12 óra - a szerk). Ebben benne van a dolgozatjavítás, az órára készülés, kapcsolattartás a szülőkkel, a táborszervezés, a továbbképzésen való részvétel stb., viszont nincsenek benne a magánórák és az egyéb keresetkiegészítő munkák, ilyen például a takarítás, a tanárok harmada vállal ilyen munkákat” - sorolja Totyik Tamás (PSZ).
Az egy pedagógusra jutó tanulószám ugyan alacsony az EU átlagához képest (9,7 körül), sok feladatot viszont a szociális szférából vett át a magyar közoktatás (egész képnapos iskola, napközi, tanulószoba, ebédeltetés). Ha ezt is beleszámoljuk, akkor a 9,7 tanuló/pedagógus szám felmegy 11,5-re, ami már magasabb az uniós átlagnál.
“Kormányzati ígérettel tele a padlás. 2019 márciusában Bódis József államtitkár 30 százalékos béremelésről beszélt, azóta is keressük azt a 30 százalékot…” - mondja keserűen. Hogy valami pozitívumot is említsen, elmondta, örül annak, hogy a koronavírus-helyzet ellenére megmaradtak az álláshelyek.
A koronavírus-járvány okozta nehézségekről Nagy Erzsébet is beszélt. “Maszkban és arcpajzzsal tanítok napi 6-8 órát, és úgy érzem magam mint egy űrhajós” - kezdi. Hozzáteszi, a szülők nyomására voltak gyerekek, akik nem viselték a maszkot és több kollégája így fertőződött meg, súlyosan megbetegedtek. Magunkra vagyunk utalva. Sokan kiesnek a munkából, vagy elmenekülnek táppénzre, ezzel a helyettesítés nő. A politikától kapjuk az olyan cinikus megjegyzéseket, hogy “a gazdaságnak működnie kell”, pedig más uniós országokban a gazdasági károkat az állam sokkal bőkezűbben kompenzálja a vállalkozásoknak és a gyermekükkel otthon maradó munkavállalókat is támogatják.”
A koronavírusos megbetegedésre fizetett 100 százalék táppénz is fából vaskarika a szakszervezeti vezető szerint. Még nem látott olyan kollégát, aki megkapta volna. “A protokoll szerint PCR-teszttel lehetne igazolni a fertőzöttséget, ám nálunk gyorsteszteket használnak, ezért sokszor a háziorvos le sem adja a 100 százalék táppénz iránti kérelmet. Ha ez megtörténne, akkor a munkaügyi felügyeletnek kellene ellenőriznie az iskolát. Az igazgatónak pedig nyilatkoznia kellene, hogy a tanár a munkahelyen fertőződött meg. Ezt a felelősséget sokan nem akarják magukra vállalni, mert ez azt is jelentené, hogy az intézményvezető nem biztosította az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.”
Nagy Erzsébet nem lát nagy előrelépést a digitális oktatásra való átállásban. “Nyáron nem történtek az iskolákban informatikai eszközbeszerzések és digitális tananyagfejlesztések. Saját magunknak szerveztünk tanfolyamokat, osztottunk meg jó gyakorlatokat, ehhez semmilyen kormányzati támogatást nem kaptunk.”
Megnéztük azt is, hogyan áll a bölcsődei diplomás dolgozók bére. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy a 11 500 bölcsődei dolgozóból körülbelül 1400-an diplomás kisgyermeknevelők (a többségük b.a. diplomás kisgyermeknevelő, de m.a.-sok is vannak már néhány százan). Az ő bérük három elemből tevődik össze: a bértábla szerinti alapilletmény (ez a gyakornokok esetében kevesebb mint a garantált bérminimum, ezért ki kell egészíteni alapilletményüket a garantált bérminimum mértékére), 10 %-os szakmai ágazati pótlék, bölcsődei pótlék. A bölcsődei pedagógus munkakörben foglalkoztatott az óvodapedagógusnál és az általános iskolai tanárnál a bölcsődei pótlékkal kap többet (olyan pótlékokat, mint például osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, vagy gyógypedagógiai nem számolva). Január 1-től, a bölcsődei pótlék lépcsőzetes emelése következtében, a diplomás kisgyermeknevelőknél 9 - 14 százalékkal, a nem diplomás kisgyermeknevelőknél 5 - 22 százalékkal emelkedhetnek a keresetek, a pályakezdőtől a nyugdíj előtt állókig. Nehezíti a bölcsődei bérek átláthatóságát, hogy hétféle bértáblát kirajzoló szabályokat kell egyidőben alkalmazni munkakörtől és iskolai végzettségtől függően, amiből négy pedagógus bértáblát is el lehet készíteni, főiskola-egyetemi illetve főszabály szerinti - ”értékeléses” (Nkt. 65. § 2. bekezdés szerint) bontásban. Az “értékeléses” tábla 2017. szeptemberében lépett hatályba és valamennyivel magasabb bért juttat a pedagógus munkaköröknek teljesítményértékelés alapján (egy 12 éve a pályán levő pedagógusnál ez havi bruttó 8 ezer forint). Mivel teljesítményalapú értékelési rendszer részleteiről szóló korábban tervezett végrehajtási rendelet máig nem kidolgozott, a legtöbb intézményvezető az “értékeléses” bért számolhatja.
Íme a BDDSZ által összeállított egyik bértábla a hét közül, a b.a. diplomás "értékeléses". Ha a bölcsődei pótlékot kivesszük belőle, akkor az általános iskolai tanárok bérét is megkapjuk.
A legtöbb bölcsődei munkakör nem diplomás, így a Kjt. hatálya alá tartozik. Mivel a Kjt. illetménytábla 2008 óta be van fagyasztva, ezért szinte minden munkakörnél - 10 ezer főnél - az emelést a garantált bérminimum változása jelenti, sőt a gyakornoki besorolású diplomásoknál is. Emellett keresetemelő hatása van a 2017-ben bevezetett, fent már említett bölcsődei pótlék, vagy a gazdasági, adminisztratív, élelmezési munkakörökre 2014-ben bevezetett szociális ágazati pótlék emelésének is, bár az intézményen belüli bérfeszültségek csökkentése érdekében ez utóbbi kapcsán nagy adóssága van még a kormánynak.
A járványhelyzet a bölcsődékben is változásokat hozott. “A pandémiás zárások, szolgáltatáskiesések okán sajnos sok szülő elveszítette állását, vagy félve a megfertőződéstől otthon maradt gyermekével, aminek következtében több helyen csökkent az igénybe vevői létszám, így a működő bölcsődei csoportok száma. Ebből adódóan most nem akkora a munkaerőhiány, mint egy-két évvel ezelőtt, jóval 10 százalék alatti a betöltetlen álláshelyek aránya. A vírus nem kerüli el a terület dolgozóit, az utóbbi hónapokban egyre több tagunktól kaptuk a hírt, hogy - vélhetően a munkahelyen - megfertőződött” - magyarázza Szűcs Viktória.
Hozzáteszi, hogy a kormánynak és az uniónak is prioritása a bölcsődefejlesztés, így láthatóan a fejlesztések ebben az évben is folytatódnak. “Mi pedig a társadalmi közfelelősségvállalás jegyében szeretnénk segíteni az intézményfenntartó önkormányzatoknak, annak érdekében, hogy ne legyenek finanszírozási problémák és esetleges bezárások.”
A pedagógusfizetésekkel a fő probléma hat évvel ezelőttre datálható. Ekkor vált el az előmeneteli rendszer a minimálbértől, azaz a bérek nem követték a legkisebb bér emelésének ütemét. A szaknyelvben “vetítési alapként” hívott elem máig a 2014-es minimálbér, azaz 101 500 forint, miközben a most hatályos már 161 000 forint. Főiskola végzettségnél ennek 180, egyetemistáknál 200 százalék az illetményalap. Ehhez jön még a tavaly júliusban bevezetett 10 százalékos ágazati pótlék. Ha ez nem változik, akkor idén csak a garantált bérminimumot (most 210 600 forint) el nem érők bérei emelkednek.
“Ha ismét az aktuális minimálbér lenne a számítás alapja, akkor nem csúsznának össze a bérek, versenyképesek lennének a fizetések. Már most lasszóval fogjuk a nyelvszakosokat, a kémia-, a biológiatanárokat” - magyarázza Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete(PDSZ) Országos Választmányának tagja. A PDSZ egyébként tavaly készített egy látványos táblázatot, hogy hol tartanának a pedagógusbérek, ha nem a hét évvel ezelőtti, 101 500 forintos minimálbérrel számolnák azokat, hanem a tavaly hatályos 161 000 forinttal. A táblázatban sárgával jelölve látható, mennyi pénztől esnek el a tanárok az új számítással. (a bekarikázott oszlopokban látható bérek azóta a 2020. júliustól bevezetett 10 százalékos ágazati szakmai pótlékkal egészültek ki.) Ahogyan látható, a 4-es kategóriában egy tíz éve a pályán levő általános iskolai pedagógusnak bruttó 144 ezer forinttal kellene többet keresnie.
Pedagógus bértábla 2020-ban (a bekarikázott oszlopokban a tavaly tavaszi számok, melyek a 10 százalék szakmai ágazati pótlékkal bővültek nyáron. Sárgával jelölve: mennyivel kellene többet keresniük a régi számítás szerint
Sok az iskolai ingyenmunka és utána még magánórák...
Nem csupán a fizetések okoznak bosszúságot a nemzet napszámosainak, hanem az iskolában végzett ingyenmunka. Nagy Erzsébet a kifizetetlen helyettesítések kérdéskörét is húsba vágónak tartja. Elmondta, hogy kötött munkaidőben eseti helyettesítés írható elő plusz fizetség nélkül például akkor, ha nincs vagy kiesik egy tanár az adott órára/tantárgyra. A neveléssel, oktatással lekötött munkaidő heti 22-26 óra között mozoghat. Ha 26 fölé megy, akkor még 30 napig lehet eseti helyettesítés, és csak utána kell kifizetni. “Munkaügyi perek vannak folyamatban, amelyek tudomásom szerint jól állnak. A Munka törvénykönyve ugyanis előírja, hogy a munkaidő-beosztást egy héttel előre közölni kell és a munkavégzés megkezdése előtt négy nappal lehet módosítani. Ha azon belül is módosul, az rendkívüli munkaidőnek minősül. A tanárokat pedig akár aznap is beoszthatják helyettesíteni és ezt nem fizetik ki rendkívüli munkaidőként” - panaszolja a szakszervezeti vezető.
Totyik Tamás (PSZ) szintén a rendkívüli leterheltséget hangsúlyozza. "2019 novemberében végeztünk egy munkaterhelés-mérést. 6000 pedagógus válaszai alapján az körvonalazódott, hogy az átlagosan heti 58 órát dolgoznak (ez öt munkanapos héttel számolva közel napi 12 óra - a szerk). Ebben benne van a dolgozatjavítás, az órára készülés, kapcsolattartás a szülőkkel, a táborszervezés, a továbbképzésen való részvétel stb., viszont nincsenek benne a magánórák és az egyéb keresetkiegészítő munkák, ilyen például a takarítás, a tanárok harmada vállal ilyen munkákat” - sorolja Totyik Tamás (PSZ).
Az egy pedagógusra jutó tanulószám ugyan alacsony az EU átlagához képest (9,7 körül), sok feladatot viszont a szociális szférából vett át a magyar közoktatás (egész képnapos iskola, napközi, tanulószoba, ebédeltetés). Ha ezt is beleszámoljuk, akkor a 9,7 tanuló/pedagógus szám felmegy 11,5-re, ami már magasabb az uniós átlagnál.
“Kormányzati ígérettel tele a padlás. 2019 márciusában Bódis József államtitkár 30 százalékos béremelésről beszélt, azóta is keressük azt a 30 százalékot…” - mondja keserűen. Hogy valami pozitívumot is említsen, elmondta, örül annak, hogy a koronavírus-helyzet ellenére megmaradtak az álláshelyek.
Álom a tanároknak a 100 százalék táppénz
A koronavírus-járvány okozta nehézségekről Nagy Erzsébet is beszélt. “Maszkban és arcpajzzsal tanítok napi 6-8 órát, és úgy érzem magam mint egy űrhajós” - kezdi. Hozzáteszi, a szülők nyomására voltak gyerekek, akik nem viselték a maszkot és több kollégája így fertőződött meg, súlyosan megbetegedtek. Magunkra vagyunk utalva. Sokan kiesnek a munkából, vagy elmenekülnek táppénzre, ezzel a helyettesítés nő. A politikától kapjuk az olyan cinikus megjegyzéseket, hogy “a gazdaságnak működnie kell”, pedig más uniós országokban a gazdasági károkat az állam sokkal bőkezűbben kompenzálja a vállalkozásoknak és a gyermekükkel otthon maradó munkavállalókat is támogatják.”
A koronavírusos megbetegedésre fizetett 100 százalék táppénz is fából vaskarika a szakszervezeti vezető szerint. Még nem látott olyan kollégát, aki megkapta volna. “A protokoll szerint PCR-teszttel lehetne igazolni a fertőzöttséget, ám nálunk gyorsteszteket használnak, ezért sokszor a háziorvos le sem adja a 100 százalék táppénz iránti kérelmet. Ha ez megtörténne, akkor a munkaügyi felügyeletnek kellene ellenőriznie az iskolát. Az igazgatónak pedig nyilatkoznia kellene, hogy a tanár a munkahelyen fertőződött meg. Ezt a felelősséget sokan nem akarják magukra vállalni, mert ez azt is jelentené, hogy az intézményvezető nem biztosította az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.”
Nagy Erzsébet nem lát nagy előrelépést a digitális oktatásra való átállásban. “Nyáron nem történtek az iskolákban informatikai eszközbeszerzések és digitális tananyagfejlesztések. Saját magunknak szerveztünk tanfolyamokat, osztottunk meg jó gyakorlatokat, ehhez semmilyen kormányzati támogatást nem kaptunk.”
Ennyit keresnek a bölcsődei pedagógusok
Megnéztük azt is, hogyan áll a bölcsődei diplomás dolgozók bére. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy a 11 500 bölcsődei dolgozóból körülbelül 1400-an diplomás kisgyermeknevelők (a többségük b.a. diplomás kisgyermeknevelő, de m.a.-sok is vannak már néhány százan). Az ő bérük három elemből tevődik össze: a bértábla szerinti alapilletmény (ez a gyakornokok esetében kevesebb mint a garantált bérminimum, ezért ki kell egészíteni alapilletményüket a garantált bérminimum mértékére), 10 %-os szakmai ágazati pótlék, bölcsődei pótlék. A bölcsődei pedagógus munkakörben foglalkoztatott az óvodapedagógusnál és az általános iskolai tanárnál a bölcsődei pótlékkal kap többet (olyan pótlékokat, mint például osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, vagy gyógypedagógiai nem számolva). Január 1-től, a bölcsődei pótlék lépcsőzetes emelése következtében, a diplomás kisgyermeknevelőknél 9 - 14 százalékkal, a nem diplomás kisgyermeknevelőknél 5 - 22 százalékkal emelkedhetnek a keresetek, a pályakezdőtől a nyugdíj előtt állókig. Nehezíti a bölcsődei bérek átláthatóságát, hogy hétféle bértáblát kirajzoló szabályokat kell egyidőben alkalmazni munkakörtől és iskolai végzettségtől függően, amiből négy pedagógus bértáblát is el lehet készíteni, főiskola-egyetemi illetve főszabály szerinti - ”értékeléses” (Nkt. 65. § 2. bekezdés szerint) bontásban. Az “értékeléses” tábla 2017. szeptemberében lépett hatályba és valamennyivel magasabb bért juttat a pedagógus munkaköröknek teljesítményértékelés alapján (egy 12 éve a pályán levő pedagógusnál ez havi bruttó 8 ezer forint). Mivel teljesítményalapú értékelési rendszer részleteiről szóló korábban tervezett végrehajtási rendelet máig nem kidolgozott, a legtöbb intézményvezető az “értékeléses” bért számolhatja.
Íme a BDDSZ által összeállított egyik bértábla a hét közül, a b.a. diplomás "értékeléses". Ha a bölcsődei pótlékot kivesszük belőle, akkor az általános iskolai tanárok bérét is megkapjuk.
A nem diplomások a garantált bérminimumot kapják
A legtöbb bölcsődei munkakör nem diplomás, így a Kjt. hatálya alá tartozik. Mivel a Kjt. illetménytábla 2008 óta be van fagyasztva, ezért szinte minden munkakörnél - 10 ezer főnél - az emelést a garantált bérminimum változása jelenti, sőt a gyakornoki besorolású diplomásoknál is. Emellett keresetemelő hatása van a 2017-ben bevezetett, fent már említett bölcsődei pótlék, vagy a gazdasági, adminisztratív, élelmezési munkakörökre 2014-ben bevezetett szociális ágazati pótlék emelésének is, bár az intézményen belüli bérfeszültségek csökkentése érdekében ez utóbbi kapcsán nagy adóssága van még a kormánynak.
A járványhelyzet a bölcsődékben is változásokat hozott. “A pandémiás zárások, szolgáltatáskiesések okán sajnos sok szülő elveszítette állását, vagy félve a megfertőződéstől otthon maradt gyermekével, aminek következtében több helyen csökkent az igénybe vevői létszám, így a működő bölcsődei csoportok száma. Ebből adódóan most nem akkora a munkaerőhiány, mint egy-két évvel ezelőtt, jóval 10 százalék alatti a betöltetlen álláshelyek aránya. A vírus nem kerüli el a terület dolgozóit, az utóbbi hónapokban egyre több tagunktól kaptuk a hírt, hogy - vélhetően a munkahelyen - megfertőződött” - magyarázza Szűcs Viktória.
Hozzáteszi, hogy a kormánynak és az uniónak is prioritása a bölcsődefejlesztés, így láthatóan a fejlesztések ebben az évben is folytatódnak. “Mi pedig a társadalmi közfelelősségvállalás jegyében szeretnénk segíteni az intézményfenntartó önkormányzatoknak, annak érdekében, hogy ne legyenek finanszírozási problémák és esetleges bezárások.”
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
További cikkek
A munkavállalók elégedettsége nem csak az anyagiakon múlik: friss kutatás
Nem a pénzügyi korlátok, hanem a tehetségek megtalálása a legnagyobb kihívás a cégek toborzásában. A megtartásban sem a fizetés az első számú... Teljes cikk
Megszüntetné a nemek közötti bérszakadékot az EU
A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a... Teljes cikk
Várakozáson felül: 600 ezer forint az átlagkereset. Elindultak a bérek?
Minden elemzői várakozást felülmúltak a KSH által közzétett januári kereseti adatok. A bruttó átlagkereset 605.000 Ft, a rendszeres bruttó... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- "Hősök adója", avagy miért lehet jobban kihasználni a segítő szakmák munkavállalóit? 2 hete
- Utcára vonultak a pedagógusok Brüsszelben 4 hete
- Megütötte és fellökte a 12 éves diákot a budapesti tanár 1 hónapja
- Szeptembertől a tanárok és az igazgatók is kapnak értékelést az alapján, hogy milyen munkát végeztek 2 hónapja
- Női oktató kapta idén a Gács-András díjat 2 hónapja
- Három év alatt több mint ötezer teljes munkaidőben dolgozó pedagógus tűnt el a rendszerből 2 hónapja
- Jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számol a kormány 2 hónapja
- A pedagógusok száma Magyarországon (1990-2023) 2 hónapja
- A tanár is munkavállaló!? 2 hónapja
- Nem veszik vissza az iskolába azokat a tanárokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel 2 hónapja
- Kortárs bántalmazás, bullying és elvárások szorításában - 2000 gyerek tartozik hozzá: Karikó Rita iskolapszichológus egy napja 3 hónapja