Költöznének a fiatalok munka reményében
A statisztikák szerint a fiatalok akár költöznének is egy jobb munka reményében, ezzel együtt még mindig jelen van a munkaerőhiány a diákmunka esetében - írja a Világgazdaság.
A lap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 15 és 34 év közöttiek munkaerőpiaci helyzetét vizsgáló legfrissebb felmérésére hivatkozva azt írja, hogy a fiatalok körében a 15-19 évesek több mint negyede (25,8 százalék), míg a 20-24 évesek majdnem fele (46,5 százalék) hajlandó lenne elköltözni jelenlegi lakhelyéről annak érdekében, hogy munkát kapjon. A két legfiatalabb korcsoportot nézve pedig az is kiderül, hogy akik hajlandók a munka miatt költözni, azok 40,1 (15-19 évesek), illetve 50,1 százaléka (20-24 évesek) a munkaszerződés reményében akár az országot is hajlandó elhagyni. Az összes vizsgált korcsoportot nézve (15-34 évesek) a fiatalok 31,9 százaléka költözne a munka miatt - az ezt válaszolók 46,4 százaléka pedig akár külföldre is menne.
Ahogy arról múlt héten mi írtunk egyre népszerűbb a diákmunka. Az iskolaszövetkezeteken keresztül 130-140 ezren vállalnak így munkát évente. Simon Balázs, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének főtitkára az M1 televízióban elmondta: tavaly az egyetemi hallgatóknak majdnem fele dolgozott nyáron. Arról is beszélt: a 2008-as válság idején az egyetemisták egyötöde sem dolgozott, tavaly már majdnem 50 százalékuk munkába állt. Idén már a diákmunka területén is érződik a munkaerőhiány, ami Simon szerint arra vezethető vissza, hogy már csak 290 ezer hallgató jár egyetemre, főiskolára.
A diákszövetkezeti munkavállalás kivételével a nyári munkát vállaló diákok tevékenységére is vonatkoznak az általános adószabályok. Diákmunkát csak szülői hozzájárulással végezhet az, aki a 16. életévét betöltötte, illetve az iskolai szünet időtartama alatt a nappali tanulmányait folytató, 15. életévét betöltő tanuló. A legtöbb tanuló iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, aminek előnye, hogy nem kell járulékot fizetnie a munkája után, mert ebben az esetben nem minősül biztosítottnak - ami érthető is, hiszen a tanulói jogviszony alapján jogosult ellátásra. A jövedelem után a tanuló 15 százalék személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett, amit az iskolaszövetkezet von le.
A tanulók munkaviszonyban is végezhetnek munkát: ekkor az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 15 százalék, amit a munkáltató köteles levonni és megfizetni. Emellett 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, valamint 10 százalék nyugdíjjárulékot is meg kell fizetni - ezeket szintén a munkáltató vonja le, fizeti és vallja be. A munkaviszonyban végzett munkával a tanuló biztosított lesz, és nemcsak a természetbeni, hanem a pénzbeli (például táppénz) ellátásra is jogosult - teszi hozzá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A diáknak az így szerzett jövedelméről bevallást kell benyújtania a NAV-hoz, amelyet vagy maga készít, vagy a NAV által készített tervezetet fogadja el.
Világgazdaság
Ahogy arról múlt héten mi írtunk egyre népszerűbb a diákmunka. Az iskolaszövetkezeteken keresztül 130-140 ezren vállalnak így munkát évente. Simon Balázs, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének főtitkára az M1 televízióban elmondta: tavaly az egyetemi hallgatóknak majdnem fele dolgozott nyáron. Arról is beszélt: a 2008-as válság idején az egyetemisták egyötöde sem dolgozott, tavaly már majdnem 50 százalékuk munkába állt. Idén már a diákmunka területén is érződik a munkaerőhiány, ami Simon szerint arra vezethető vissza, hogy már csak 290 ezer hallgató jár egyetemre, főiskolára.
A diákszövetkezeti munkavállalás kivételével a nyári munkát vállaló diákok tevékenységére is vonatkoznak az általános adószabályok. Diákmunkát csak szülői hozzájárulással végezhet az, aki a 16. életévét betöltötte, illetve az iskolai szünet időtartama alatt a nappali tanulmányait folytató, 15. életévét betöltő tanuló. A legtöbb tanuló iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, aminek előnye, hogy nem kell járulékot fizetnie a munkája után, mert ebben az esetben nem minősül biztosítottnak - ami érthető is, hiszen a tanulói jogviszony alapján jogosult ellátásra. A jövedelem után a tanuló 15 százalék személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett, amit az iskolaszövetkezet von le.
A tanulók munkaviszonyban is végezhetnek munkát: ekkor az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 15 százalék, amit a munkáltató köteles levonni és megfizetni. Emellett 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, valamint 10 százalék nyugdíjjárulékot is meg kell fizetni - ezeket szintén a munkáltató vonja le, fizeti és vallja be. A munkaviszonyban végzett munkával a tanuló biztosított lesz, és nemcsak a természetbeni, hanem a pénzbeli (például táppénz) ellátásra is jogosult - teszi hozzá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A diáknak az így szerzett jövedelméről bevallást kell benyújtania a NAV-hoz, amelyet vagy maga készít, vagy a NAV által készített tervezetet fogadja el.
Világgazdaság
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
További cikkek
Érettségi-para szülőként? HR szakértői tippek következnek!
Elindult a 2024-es érettségi szezon: országszerte 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700 középiskolás érettségizik. Május 6-án hétfőn a... Teljes cikk
Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók?
A két évvel ezelőtt bevezetett 25 év alattiaknak járó szja-kedvezmény a mai napig viták tárgyát képezi: egyesek szerint motiváló erővel bírt és... Teljes cikk
551 100 forintos kezdőfizetéssel keres munkavállalókat az ALDI a Balatonhoz
AZ ALDI mintegy 100 szezonális új munkavállalót keres, a kezdőbér több mint bruttó 550 000 forint - olvasható a cég sajtóközleményében. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- A NAV meghosszabbítja központi ügyfélszolgálatainak nyitvatartását 1 hete
- NAV: őstermelők és áfás magánszemélyek is használhatják az szja-bevallási tervezeteket bevallásuk elkészítéséhez 1 hete
- Fontos tudnivaló a nyugdíjbiztosítással kapcsolatban: nem jár automatikusan az adójóváírás! 1 hete
- Tízből nyolc diákmunkást a fizetés motivál 2 hete
- Érettségi-para szülőként? HR szakértői tippek következnek! 2 hete
- Folyamatosan postázza a NAV a papíralapú szja-bevallási tervezeteket az igénylőknek 3 hete
- Háromezerrel több az állásajánlat: 36 ezer pozíció vár betöltésre 3 hete
- Közel 300 fővel nőtt a gödi Samsung, több kölcsönzőnél csökkent a létszám 3 hete
- A külföldre folyósított ellátásokban részesülők száma országonként - grafikon 4 hete
- Ennyivel emelkedett a fizikai átlagórabér 2023 végére 4 hete
- Megkezdte nyári toborzását a Lidl is, mutatjuk, mennyit lehet keresni 1 hónapja