Hogyan fejleszthető az érzelmi intelligencia?

Megdőlt az utóbbi években az a nézet, amely a magas IQ-t tekintette a siker biztos kulcsának. A különböző felmérések ugyanis bizonyították, hogy a sikeres életvitelt az érzelmi intelligencia jobban befolyásolja. Hatással van emberi kapcsolataink minőségére, a stresszel szembeni magatartásunkra és nem utolsósorban a munkahelyi eredményességre.

De mi fán terem az EQ?

Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége. Az a képesség, amivel saját és embertársaink érzelmeit felismerjük, megértjük, kezeljük. Az értelem és az érzelem közötti átjárás, agyunk racionális és érzelmi központjai között létrejövő kommunikáció - definiálja a fogalmat Nagy Erzsébet közgazdász, coach, aki immár két éve kezdett el behatóbban foglalkozni ezzel a területtel. - Érzelmi intelligenciánk szintje nagymértékben gyermekkorunk, neveltetésünk hozadéka. Így tehát ki kisebb, ki nagyobb munícióval érkezik a nagybetűs életbe. Korunk előrehaladtával a megélt dolgok, tapasztalatok miatt EQ-nk magától is növekszik, a szakirodalmak szerint 20-50 éves korunk között mintegy 25 százalékkal. A pszichológusok ezt néha érettségnek is nevezik - teszi hozzá.

"Az érzelmi pallérozottság legalább olyan fontos része a műveltségnek, mint a matematikában vagy az olvasásban való jártasság" - fogalmaz Karen Stone Mc Crown amerikai pszichológus. Hogy ezt mennyire komolyan gondolják az Egyesült Államokban, jól mutatja, hogy már az iskolákban is bevezették az EQ oktatását. Nagy Erzsébet úgy véli, nálunk is elkelne az oktatás, hiszen a munkáltatók sokszor panaszkodnak arra, hogy a fiatal kollegák nem tudnak az elvárt módon viselkedni, alkalmazkodni a munkahelyen. - Mivel mind magánéleti kapcsolatainkban, mind karrierünk során boldogulásunk kulcsa az érzelmi intelligencia, hasznos készségfejlesztő tantárgy lehetne az iskolában - emelte ki a szakember, aki maga is tart képzéseket.

Wellness a belső harmóniáért

Manapság az emberek mindent megtesznek jó fizikai közérzetükért, nem sajnálják a pénzt és az időt testi állapotuk karbantartására, szívesen elmennek egy-egy wellness kúrára, ugyanakkor a belső harmóniáért, a kapcsolatok ápolásáért csak keveset tesznek. Nos, az EQ Wellness tréning - amelyet Erzsébet és Dr. Pásztor Dóra orvos fejlesztett ki és indított fél éve -, ezt a belső építkezést hivatott támogatni azzal, hogy tudatosítja a résztvevőben az érzelmi intelligencia szerepét és területeit, valamint olyan eszközöket ad a kezébe, amellyel ezt maga építheti tovább. A hasznos információk mellett az együtt töltött idő belső feltöltődést is biztosít - fűzi hozzá a coach. A képzés hamarosan felnőttképzésben is akkreditált programmá válik, azaz szakképzési hozzájárulás terhére is igénybe lehet majd venni.

Az érzelmi intelligencia négy területe

A tréningen fejlesztik az éntudatosság képességét, vagyis saját magunk és társaink megismerését. A személyiség tipológia megismerésével megtudhatjuk, milyen értékek mellett mozgunk, milyen belső prioritásaink, belső szükségleteink vannak. Mint a szakember mondja, azt a képességünket, hogy mennyire vagyunk tisztában saját viselkedésünkkel, érzelmi állapotunkkal illetve azzal, hogy ezt hogyan befolyásolják mások, legjobban az önreflexió gyakorlásával lehet fejleszteni. - Az önreflexió tudatos alkalmazása segít bennünket abban, hogy megértsük az adott helyzetekben, miért viselkedünk úgy, ahogy és hogy szükség esetén uralkodni tudjunk magunkon, viselkedésünkön - emelte ki Nagy Erzsébet.

A másik készség az önmenedzselés, amely nagymértékben függ éntudatossági állapotunktól. Ha képessé válunk érzelmeink tudatos vizsgálatára, megértjük őket és el is tudjuk viselni az ezzel járó kellemetlenségeket, akkor könnyebben meglátjuk, mi a helyes út, rugalmasabbak maradunk, pozitív irányba tudjuk alakítani viselkedésünket: jobban kezeljük a stresszt, a dühítő helyzeteket, minden szituációból ki tudjuk hozni a legjobbat. A harmadik terület a társas tudatosság, amelynek gyakorlása során rámutatnak arra, mennyire és miért fontos figyelni embertársainkra. Ennek a szintje nagyban meghatározza a negyedik EQ terület készségét, a kapcsolatmenedzsment képességét - árulja el Nagy Erzsébet. Ha képessé válunk felismerni, megérteni mások érzelmeit, hangulatait, akkor leszünk valóban képesek gondolataink, céljaink világos és involváló kommunikációjára, a nézeteltérések elsimítására, az adott szituációk kezelésére.



A siker és az EQ

Több amerikai kutatás eredménye is bizonyítja, hogy az EQ fejlesztő programok pozitív hatással vannak nemcsak az egyén, hanem a cég hatékonyságára és teljesítményére is. Bradbarry és Greaves amerikai kutatók, akik 33 egyéb képesség, jártasság mellett mérték az EQ szerepét a sikerességben, azt találták, hogy az érzelmi intelligencia szerepe a legnagyobb, mintegy 60 százalék. Nagy Erzsébet ugyanakkor megjegyezte, hogy a különböző fejlesztő programok önmagukban nem elegendőek. - Az EQ attól nem fog emelkedni, hogy valaki beül egy képzésre. Az érzelmi intelligencia akkor fog valóban fejlődni, ha motiváltak vagyunk, valóban változni, változtatni akarunk, gyakoroljuk a kívánt viselkedésmintákat és figyelünk a visszajelzésekre - fogalmazott.

Változni azonban nem könnyű. A legnagyobb akadályt saját komfortzónánk jelenti. A változás ugyanis mindig kellemetlenebb, mint az adott helyzet. Nehéz beismerni gyengéinket, másképpen tenni, mint ahogy ösztönből tennénk. Ugyanakkor minél többször kényszerítjük magunkat a komfortzónából való kilépésre, annál könnyebb lesz hasonló helyzetben a következő alkalommal. Mindehhez viszont, türelem, kitartás és motiváltság kell, aminek sokszor híján vagyunk - mutat rá a szakember, aki szerint nehezíti helyzetünket az is, hogy a szoros határidők, a felgyorsult munkatempó miatt kevesebb időt szánunk egymásra, emberi kapcsolatainkra.

Az érzelmi intelligencia segít abban, hogy megértsük, a különböző helyzetekben mi történik velünk, hogyan reagál rájuk a szervezetünk; de az EQ-tól függ, hogy a történteket hogyan éljük át. - Az, hogy miként hatnak ránk egyes helyzetek, elsősorban attól függ, miként gondolkodunk róluk, milyen jelentést tulajdonítunk nekik, és így attól is, hogy képesek vagyunk-e befolyásolni az eseményeket. Önmagukban nincsenek - vagy csak alig - betegségokozó helyzetek, csak olyan magatartások, szokások, amelyekkel az ember az adott helyzetre reagál. A megoldást pedig nagymértékben befolyásolja a helyzet egyéni jelentése. Vagyis nem magára a helyzetre reagálunk, hanem arra, amit az számunkra jelent - magyarázza Nagy Erzsébet.

Az alacsony EQ-jú ember nehezen ismeri fel érzelmeit. Általában félénk, makacs, féltékeny, beteges és könnyen összeomlik stresszhelyzetben. Ez könnyen agresszivitással és az önkontroll hiányával társul. Talán meglepő, de egy kisebb EQ-jú embernek még az olyan kisebb stresszhelyzetek, mint a sorban állás vagy a bevásárlás is komoly stresszt okozhat. A magas EQ-jú ember ezzel szemben pozitívan bánik a stresszhelyzetekkel. Ahelyett, hogy feladná, szembeszegül a kihívásokkal és automatikusan rendszerbe szedi gondolatait akkor is, ha nyomás alatt van. Minél magasabb szintre fejleszti valaki érzelmi intelligenciáját, annál "szélesebb repertoárból" és sikeresebben választhat viselkedésmintát nyomás alatt illetve stresszhelyzetekben.

A változás és az érzelmileg intelligens vezető

A hatékony kommunikáció, a meggyőzés, az elfogadtatás, motiválás, inspirálás, megerősítés kulcsszavak egy szervezet életében. Ez különösen igaz a válság időszakában, ám egy alacsony EQ-val rendelkező vezető nem tud megfelelni ezeknek a kívánalmaknak. Egy döntéshozónak tudatában kell lennie annak, hogy munkatársai motiváltsága, hatékonysága, teljesítménye nagymértékben tőle függ. Az érzelmileg intelligens vezető időt szentel a kapcsolatok ápolására, képes megérteni kollegái lelkiállapotát. Így könnyűszerrel megteremti a munkahelyen a motivátorokat. - Sok vezető úgy gondolja, hogy szakmailag kiváló és ez elég. Pedig egy vezetőnek nemcsak szakmailag kell kompetensnek lennie, vagyis nemcsak a menedzseri szerepkörnek kell megfelelnie, ugyanilyen fontos a leader szerepkör is, hogy maga mellé tudja állítani munkatársait - hangsúlyozza a szakember.

- Azon a munkahelyen, ahol magas érzelmi intelligenciával rendelkező munkatársak és vezető dolgozik együtt, az alapvető tudáson és szakértelmen túl olyan érzések is megnyilvánulnak, mint a tisztelet, egymás megértése, elismerése, a bizalom, a méltányolás, az érdeklődés egymás iránt. Az ilyen és hasonló érzések által válik egy szervezet gépezetből munkaközösséggé, önnön érdekeket hajszoló egyénekből álló csoportból energikus, dinamikus szervezetté. A munkatársak motiváltabbak lesznek, jobban azonosulnak a célokkal, emelkedik a tanulási képességük, növekszik elégedettségi szintjük, csökkennek a munkahelyi stresszfaktorok, ami egyértelmű teljesítménynövekedést fog eredményezni - nyomatékosította Nagy Erzsébet.