Ezt az 5 készséget keresd a leendő munkavállalóidban

A változás sebessége és a globalizáció rákényszerít bennünket arra, hogy elhagyjuk a régóta megszokott felsorolásszerű “a munka elvégzéséhez az alábbi készségek szükségesek” megközelítést. Ehelyett a jelenlegi üzleti környezetben törekednünk kell arra, hogy mind önmagunkban, mind pedig a munkatársainkban mielőbb cselekvőképes tudássá váljon 5 kulcsfontosságú készség: kapcsolatteremtés, kíváncsiság, érvényesülésre való törekvés, kommunikáció és konfliktus-kezelés.

Ha megértjük, hogy ezek a készségek milyen egyedülálló értéket teremtenek egy szervezeten belül, s felismerjük, hogy azok elsajátításához folyamatos gyakorlás szükséges, akkor az üzleti világ 21. századi kihívásaival sokkal magabiztosabban tudunk szembesülni.

A Dale Carnegie globális tréningcég ebben a nemzetközi tanulmányában kibontja most a felsorolt 5 kulcsfontosságú készséget.

A kapcsolatépítés a mindennapi munkánk alapja. Valójában minden egyes szervezeti siker a közvetlenül vagy közvetetten egymással dolgozók munkájának eredménye. Összhangra és egyetértésre való törekvés nélkül egy folyamatosan változó globális piacon nehezebben hozunk létre értékes és hasznos kapcsolatokat.

A harmonikus kapcsolat alapja a kölcsönös bizalmi és érzelmi kötődés egymás iránt. Ez a készség akkor válik igazán értékessé, amikor egy bizalmi viszonyból tiszteletteljes kapcsolódás lesz, s ez a másik iránt érzett tiszteletünk elősegíti az eredményességet. Ez csak akkor történhet meg, ha megértjük a másik embert és a kölcsönös szükségletek kielégítésére együtt törekszünk. A harmonikus munkakapcsolatok lényege az eredményes közös munka, attól függetlenül, hogy ez közös irodán belül fizikailag is megvalósul, vagy csak virtuálisan több ezer kilométer távolságból. Mindig emlékezzünk arra, hogy a harmonikus kapcsolatok eredményes és örömteli együttműködéseket jelentenek.

Egy összhanggal és tisztelettel teli kapcsolat kialakításához asszertívnek kell lenni - bár sokak számára ez a kifejezés talán nem az első, ami a kapcsolatteremtés terén előkerül. Az asszertív hozzáállás nem azt jelenti, hogy bármilyen módon agresszíven vagy arrogánsan közelítenénk meg egy helyzetet - ezek általában a kapcsolatok leépülését eredményezik. Az asszertivitás valahol az agresszív és a passzív viselkedés között félúton található, egy olyan önérvényesítő képesség, mely nem nélkülözi a tiszteletet és a tapintatot a másikkal szemben. Miközben tehát határozottan elmondjuk a saját álláspontunkat, a másik nézőpontját semmilyen módon nem kicsinyítjük le.
Asszertív módon úgy is el tudjunk mondani a másiknak a negatív érzéseinket, hogy nem akar azonnal védekező pozícióba helyezkedni. Ez egyben azt is jelenti, hogy tágabbról szemlélem az adott helyzetet, és a saját céljaim elérésén kívül a másik céljaira is tekintettel vagyok.

A változás sebessége megköveteli, hogy globális szinten ápoljuk a kapcsolatainkat. Enélkül a folyamatos változás közepette csak evickélni fogunk. Vannak, akiknek könnyen megy, másoknak nyitottság és folyamatos gyakorlás szükséges ahhoz, hogy különböző személyiségtípusú és gondolkodásmódú emberekkel globális szinten együttműködjön.

Második kulcsfontosságú készségünk a kíváncsiság, mely abban segít bennünket, hogy a lehetőségeinket feltérképezzük. Bár a kíváncsiság alapvetően egy attitűd, könnyen készséggé tehetjük, amikor egy szükséges változást muszáj elérnünk. A kíváncsiság valójában az “így kell ezt csinálni” gondolkodásmód antitézise. Ha csak a múltbéli minták alapján hozunk döntéseket, kisebb eséllyel fogunk elérni igazi áttörést a tapasztalatszerzésben is. Az ember hajlamos arra, hogy a már megszokott tevékenységek alapján szervezze a munkáját, ezért egy állandóan változó környezetben elengedhetetlenül fontos, hogy kíváncsiak legyünk, mert ezzel jobb eredményeket érhetünk el.

A vezetők egyik legnagyobb kihívása az, hogy valódi, alkalmazott - más szóval cselekvőképes - tudás közvetítésével lángra lobbantsák a munkatársaikban a kíváncsiság iránti vágyat. Érdemes egy olyan munkakörnyezet kialakítására törekednünk vezetőként, melyben a kíváncsiság felülírja az “így szoktuk ezt csinálni” attitűdöt. Ne feledjük közben azt sem, hogy a változás sebessége és a globalizáció sok munkatársunkban félelmet kelt, aminek az lehet a következménye, hogy többen lesznek elutasítók az újításokkal szemben, mint támogatók. Bátorítsuk a munkatársainkat folyamatosan, hogy legyenek kíváncsiak más ötletek, emberek, kultúrák iránt. Ösztönözzük őket arra, hogy megismerjenek másfajta gondolkodásmódot és munkafolyamatokat, s hogy váljanak kíváncsivá a “Mi lenne, ha mi is ezt tennénk?” megoldások irányába. Ezzel a kíváncsiságból akár még ambíciót is kovácsolhatunk.

A tanulmány terjedelme miatt ebbe a cikkbe sajnos csak az első kettő készség fért bele, ide kattintva szívesen elküldjük Neked emailen a teljes tanulmányt a további három készséggel: Ambíció és az érvényesülésre való törekvés; Kommunikáció; Konfliktuskezelés.