Egyre kevesebb bónuszt kapunk
Az elmúlt évben is estek a hazai vállalatok által kifizetett bónuszok, így most nagyjából a 2005-ös szintre süllyedtek az összegek. Elsősorban az alacsonyabb irodai beosztásban dolgozók teljesítménypénzei csökkentek - derül ki a Hay Group 2010-es jövedelemszint-felméréséből. A helyzet egyelőre nemzetközi szinten sem jobb.
A teljes piacot tekintve átlagosan 9 százalékkal estek a hazai cégek bónuszkifizetései, leginkább az alacsonyabb irodai beosztásban lévők teljesítménypénzei csökkentek. A Hay Group a válság kitörése óta folyamatos változóbér-csökkenést tapasztal, ami a cégek nehéz gazdasági helyzetéből következik. Mivel a vállalatok 70 százaléka az aktuális évben elért profit alapján fizeti a bónuszokat, a válság idején elért kisebb üzleti eredmény kihatással van az év végi jutalmakra is. Jakabos Tünde, a Hay Group Hungary javadalmazási üzletágának vezetője elmondta, az elmúlt két évben közel húsz százalékkal estek a ténylegesen kifizetett bónuszok. - Így most nagyjából a 2005-ös szintre süllyedtek az összegek - tette hozzá.
A nemzetközi porondon hasonlóan visszaestek a rövid távú ösztönzők mértékei. Egy júliusban publikált nemzetközi Hay Group tanulmány szerint azonban a cégek 39 százaléka már újra a bónuszok növekedésében gondolkodik. Ugyanakkor a szervezetek közel fele újragondolná a bónuszpolitikáját, valamint emelné az eddig alacsonyan tartott teljesítményküszöböket is. A politika megváltoztatása mögötti legfőbb indok (60 százalék megjelölte) a bónuszok vállalati stratégiával való szorosabb összekapcsolása. A tapasztalatok alapján a munkavállalók gyakran a fizetésük természetes részeként kezelik a bónuszokat, így a motivációs hatás is kevésbé tud megnyilvánulni. Ez főként a keleti országokra igaz; Kínában például a munkavállalók megtartásának érdekében akkor is fizetnek bónuszt, ha a teljesítménycélokat nem érték el. Hasonló a helyzet a Közel-Keleten illetve Indiában, ahol a kulturális szokások nem engedik meg a teljesítmény alapú megkülönböztetést. Így általában mindig azokat a bónuszokat fizetik ki, amit a munkatársak elvárnak.
A ténylegesen kifizetett bónuszok tekintetében a legnagyobb visszaesést az USA és Nagy-Britannia produkálta, ahol a válság jeleire a cégek automatikusan visszafogták a költségeket. Itt az előre kitűzött célok 60 százalékát sem kapták meg tavaly a munkavállalók. Ebbe a kategóriába esik még Finnország, Oroszország és Ukrajna is.
A legtöbb bónuszt Indonéziában, Kuwaitban és Peruban fizették ki, ahol a kitűzött célprémiumok 120 százaléka felett adtak a vállalatok. Magyarország e tekintetben a középmezőnyben helyezkedik el 60-90 százalék közötti kifizetésekkel. Azonban érdemes kiemelni, hogy a hazai cégek nemzetközi viszonylatban is a legmagasabb kategóriába tartozó célszámokkal rendelkeznek; átlagosan az éves alapbérek több mint 12 százalékát fizethetik ki bónuszként.
A nemzetközi porondon hasonlóan visszaestek a rövid távú ösztönzők mértékei. Egy júliusban publikált nemzetközi Hay Group tanulmány szerint azonban a cégek 39 százaléka már újra a bónuszok növekedésében gondolkodik. Ugyanakkor a szervezetek közel fele újragondolná a bónuszpolitikáját, valamint emelné az eddig alacsonyan tartott teljesítményküszöböket is. A politika megváltoztatása mögötti legfőbb indok (60 százalék megjelölte) a bónuszok vállalati stratégiával való szorosabb összekapcsolása. A tapasztalatok alapján a munkavállalók gyakran a fizetésük természetes részeként kezelik a bónuszokat, így a motivációs hatás is kevésbé tud megnyilvánulni. Ez főként a keleti országokra igaz; Kínában például a munkavállalók megtartásának érdekében akkor is fizetnek bónuszt, ha a teljesítménycélokat nem érték el. Hasonló a helyzet a Közel-Keleten illetve Indiában, ahol a kulturális szokások nem engedik meg a teljesítmény alapú megkülönböztetést. Így általában mindig azokat a bónuszokat fizetik ki, amit a munkatársak elvárnak.
A ténylegesen kifizetett bónuszok tekintetében a legnagyobb visszaesést az USA és Nagy-Britannia produkálta, ahol a válság jeleire a cégek automatikusan visszafogták a költségeket. Itt az előre kitűzött célok 60 százalékát sem kapták meg tavaly a munkavállalók. Ebbe a kategóriába esik még Finnország, Oroszország és Ukrajna is.
A legtöbb bónuszt Indonéziában, Kuwaitban és Peruban fizették ki, ahol a kitűzött célprémiumok 120 százaléka felett adtak a vállalatok. Magyarország e tekintetben a középmezőnyben helyezkedik el 60-90 százalék közötti kifizetésekkel. Azonban érdemes kiemelni, hogy a hazai cégek nemzetközi viszonylatban is a legmagasabb kategóriába tartozó célszámokkal rendelkeznek; átlagosan az éves alapbérek több mint 12 százalékát fizethetik ki bónuszként.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
További cikkek
A munkavállalók elégedettsége nem csak az anyagiakon múlik: friss kutatás
Nem a pénzügyi korlátok, hanem a tehetségek megtalálása a legnagyobb kihívás a cégek toborzásában. A megtartásban sem a fizetés az első számú... Teljes cikk
Megszüntetné a nemek közötti bérszakadékot az EU
A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a... Teljes cikk
Várakozáson felül: 600 ezer forint az átlagkereset. Elindultak a bérek?
Minden elemzői várakozást felülmúltak a KSH által közzétett januári kereseti adatok. A bruttó átlagkereset 605.000 Ft, a rendszeres bruttó... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Együttműködési megállapodást kötött a Pensum Group és a Livita-Dorta 1 hete
- Új HR és Brand igazgató az idén 20 éves euJobs HR-Groupnál 1 hete
- Ennyi borravalót adnak a magyarok a vendéglátóhelyeken 2 hete
- Tízből nyolc diákmunkást a fizetés motivál 2 hete
- KSH: 9.9 százalékkal nőtt a reálkereset egy év alatt 4 hete
- Rekordév után osztalékot fizethet a Pensum Group, 2024-ben további növekedés jöhet 1 hónapja
- Egészségügyi bértábla 2 hónapja
- Az átlagkeresetek változása Magyarországon (2003-2024. január) 2 hónapja
- Mikor kapom meg a fizetésem és a bent maradt szabadságomat, ha felmondtam? 2 hónapja
- Itt vannak a friss kereseti adatok - Ezek voltak a legjobban és legrosszabbul fizetett szakmák 2023-ban 2 hónapja
- Bele lehet szeretni ebbe a hivatásba: interjú Szalavics Mariann NAV-elnökhelyettessel 2 hónapja