Dolgozik valaki még? - pénteken fél 3 után nem nagyon

Gyakori, hogy a kollégák már lélekben a hétvégéjüket töltik, és a gyakorlatban is szervezik azt az interneten, telefonhívásokon keresztül. Az irodai hangulat sem olyan megfeszített, mint más napokon. Egyes cégeknél már megengedett pénteken a lazább öltözködés is. Van, aki elhalasztja a munkát a következő hétre, mások pedig arra figyelnek, hogy az utolsó napra már ne maradjon fontos intéznivaló, s csütörtökre már elvégzik a heti munkát. HR szakembereket kérdeztünk arról, ők mit gondolnak a „pénteki” jelenségről.

Délután kettőkor véget ér a munka

A munkavállalók többsége péntek délután 14:39-kor abbahagyja a munkát – legalábbis fejben – és a munkaidő végéig már csak a teste található meg az irodában – legalábbis egy kétezer irodai dolgozó megkérdezésen alapuló felmérés ezt derítette ki.

Pipicz KatalinTapasztalatom szerint hamarabb abbahagyják a munkavállalók a munkát ténylegesen a pénteken, mint a többi napon – mondta a HR Portálnak nyilatkozva Pipicz Katalin munkapszichológus, az A-DC Humánerőforrás Tanácsadó Iroda ügyvezetője. Ismerek olyan céget, ahol pénteken hivatalosan is hamarabb ér véget a munkaidő, ez része a motivációs rendszerüknek.

A „pénteki jelenség” okai

A jelenséget a túlórákkal magyarázzák a korábban említett felmérést végző kutatók. Tízből hat alkalmazott joggal lassít már a pénteki ebéd után, mert a hivatalos munkaidőnél ténylegesen többet dolgozik a hét többi napján.

Több oldalról megközelíthetjük a kérdést Pipicz Katalin szerint. Íme néhány szempont arra, hogy mi lehet az oka annak, hogy a hét utolsó napjának utolsó óráiban már nem sokan dolgoznak:

• Testi szinten, fiziológiailag kimerültebb a szervezet az ötödik munkanapon. Ez persze attól is függ, ki mennyi időt tud vagy akar szánni hétközben a regenerálódásra, a stressz kezelésére, levezetésére.
• Szervezeti kultúra: milyen a hétközbeni leterhelés, túlórák száma és azok kompenzálása. Az olyan szervezeteknél, ahol a többletmunkát nem honorálják, vagy nem ismerik fel a plusz erőfeszítést, a dolgozók mintegy belső jutalmazásként engedélyeznek maguknak olyan időszakokat, amelyeket érzéseik szerint megérdemelnek. A motiváció méltányosság elmélete szerint a munkavégzés során a dolgozók általában összehasonlítják az általuk befektetett erőfeszítések (input) és az ezért kapott ellenszolgáltatás (output) arányát és ha egyenlőtlenség áll fenn, akkor méltánytalannak ítélik meg az így kialakult helyzetet és ennek megváltoztatására törekszenek, ez lehet akár a hétvégi pihenőidő meghosszabbítása is.
• Vezetési stílus: kutatások kimutatták, hogy az autoriter, tekintélyelvű vezetői stílus egyik következménye, hogy ha a vezető nincs jelen, akkor a dolgozók teljesítménye, aktivitása is lecsökken. Ha a vezető 13.30-kor elmegy, hiába maradnak 16.20-ig a munkatársak, a vezető jelenléte nélküli teljesítmény valószínűleg már csak áltevékenység lesz.
• A dolgozók belső motivációja: sok múlhat azon is, ki mennyire végzi kedvvel a munkáját, az a munkakör, amit betölt, mennyire felel meg az érdeklődésének, mennyire tudja kihasználni a benne rejlő képességeket. Számos motivációs faktor létezik, ami befolyásolja teljesítményt, például a személyes fejlődés lehetősége, az elismerés, a munkahelyi kapcsolatok, a jó teljesítés érzése, vagy akár a munkakörnyezet, a fizetés vagy a munkahely biztonsága.

Kezdődik a hétvége

A kutatás megállapította, hogy a dolgozók 13.32-kor lassítják a munkát, és kicsivel több, mint egy óra múlva, 14.39-kor fejben meg is kezdik a hétvégét. Ilyenkor például jelentősen megugrik a Facebook-forgalom, az online bankhasználat és az online vásárlások száma is.

Pipicz Katalin úgy tapasztalta, hogy olyan jutalmazó tevékenységeket keresnek ilyenkor elsősorban a munkavállalók, amely átvezeti őket a hétvégi kikapcsolódásba, mintegy megkezdve, meghosszabbítva ezzel azt. Például barátokkal kapcsolatot vesznek fel facebookon, telefonon, hétvégi programot szerveznek vagy olyan önjutalmazó tevékenységet végeznek, mint a vásárlás.

Pénteki nap farmerben

A felmérés szerint is létezik a „péntek érzés”, a dolgozók negyvenhét százaléka szerint ezen a napon a főnökök is lazábbak, és minden harmadik vélemény szerint jobb ilyenkor a hangulat az irodában.

A munkapszichológus szerint az szervezetfüggő, hogy milyen a hangulat pénteken az irodában. Az igaz, hogy sok helyen lazább a hangulat. Vannak olyan cégek, ahol a Casual Friday része a szervezeti kultúrának és pénteken lazább öltözékben is megjelenhetnek az alkalmazottak, a hétfő-csütörtöki öltönyös dress code helyett a laza elegancia is megengedett.

Folytatás hétfőn

A munkavállalók negyede hajlamos ignorálni az e-mailjeit péntek délután vagy nem szívesen veszi fel a telefont. Továbbá a dolgozók huszonnyolc százalékának egyszerűen szelektív érzékelése lesz, és egyszerűen nem hallják meg, ha csörög a telefon. Az átlagos munkavállaló legalább három fontos feladatot áttol hétfőre.

A szakember szerint a jó cél (ez lehet egy munkahelyi feladat is) egyik ismérve, hogy reális és egyben kihívó. Pénteken, amikor már fáradunk és készülünk a hétvégére, különösen igaz lehet ez: ha túl könnyű a feladat, hajlamosak vagyunk elhalasztani, ha túl nehéz, bonyolult, bele se fogunk, mert úgysem lesz rá elég időnk, nem érjük már el a feladatvégzéshez szükséges munkatársakat. Az, hogy melyik feladat elhalasztása okoz nehézséget, a szervezet céljai és működése döntik el.

A munkavállalók nálunk 14 óráig dolgoznak pénteken – tette hozzá Dr. Riss Éva, a Riss and Partners ügyvezető igazgatója. A munkát már dél körül abbahagyják és telefonon a hétvégéjüket szervezik. (Kirándulás, piknik, vendégség, bringatúra, ki mit visz, ki kivel utazik.) Sok cégnél a péntek eleve jeans-day, aznap lehet farmerben munkába menni, ami maga is az ellazulást, a hétvégére hangolódást segíti, amivel a szakember szerint semmi baj sincs. Ahol hétfőtől péntek délig kemény és koncentrált munka folyik, ott megengedhető ez a „ lazább „ péntek. Vannak persze munkahelyek, ahol nem (Több műszakkal üzemelő vegyi gyárak például.) Nem jellemző, hogy a pénteki „lazítás” miatt halasztódnának a feladatok. Ha határidős ügy van, vagy megválaszolandó e-mail, azt mindenki automatikusan intézi. Senki sem szereti dupla-adag elhalasztott munkával indítani a hétfőt.

Szakmák, ahol nincs péntek

Retkes AttilaA klasszikus zene és a jazz területén dolgozunk; lap- és könyvkiadással, koncertek rendezésével és háttérmunkáival foglalkozunk, így számunkra nincs különbség a péntek és a többi munkanap között – mondta Retkes Attila, a Gramofon – Klasszikus és Jazz ügyvezető igazgatója, akinek a neve korábbi politikusi pályája okán csenghet ismerősnek. Szerinte a hazai zeneipar szereplői (menedzserek, lemezkiadók, szakújságírók) már megszokták, hogy reggel nem kell korán kelni, délelőtt 10 óra előtt általában nem történik semmi a munkahelyeken, viszont nincs is olyan szigorúan vett munkaidő, ezért gyakran dolgoznak késő estig. A péntek délután és este egyébként is intenzívebb időszak, mivel hétvégén lényegesen több a koncert és fesztivál. A másik szempont, hogy aki külföldi művészekkel (főleg amerikaiakkal) dolgozik együtt, annak az idő-eltolódással is számolnia kell. Ha egy amerikai művészt szeretnék Skype-on vagy e-mailben elérni, ami a jazzkoncertek szervezésekor elég gyakori, akkor nyilvánvaló, hogy erre csak délután vagy este lesz lehetőségünk; főleg, ha a nyugati parton él és dolgozik. Péntek délután és este ezért általában az irodában vagy valamilyen rendezvényen vagyunk, cserébe előfordulhat, hogy hétfőn reggel-délelőtt nem kell értekezletre rohanni, kicsit megtoldhatjuk a hétvégét.

Az, hogy a pénteki nap milyen ütemezésben zajlik, nagymértékben függ a szakmától, az adott tevékenységtől, melyet egy munkahelyen végeznek. A kereskedelemben gyakori, hogy a munkavállalókat napi tizenkét órában foglalkoztatják. Az ő pihenőidejük úgy alakul, hogy heti egy-két teljes napot megkapnak „cserébe”, ami sokszor hétköznapra esik, mivel hétvégén jellemző a nagyobb forgalom. A nemrégiben bevezetett rendelet szerint pedig vasárnap is már pihenőnap számukra.

Ebben az értelemben vett speciális munkakör még a művelődésszervezők, rendezvényszervezők szakmája, ahol jellemző az esti, hétvégi munka. A művelődési házakban például bevett gyakorlat, hogy hétfőn bezárnak, és akkor töltik pihenőidejüket a munkatársak.