Az adó mértékétől függ a cafeteria sorsa
A kormány által tervezett 32 százalékos adókulcs esetén csupán a munkaadók bő négytizede tartaná fenn a természetbeni juttatásokat, 10 százalékos adó esetében azonban már tízből hét - derül ki a Szonda Ipsos kutatásából.
A piackutató intézet május 26-28-a között, a legalább 50 főt foglalkoztató magyarországi vállalkozások körében végzett telefonos kutatást, a vizsgált vállalati kört az árbevétel, a gazdasági ágazat és az alkalmazottak száma szerint reprezentáló, 319 céget tartalmazó mintán.
A kutatás szerint jelenleg a közepes és nagyvállalatok 93 százaléka ad valamilyen béren kívüli juttatást alkalmazottainak, 30 százalék cafeteria rendszer keretében, 63 százalék azon kívül. A természetbeni juttatásokat cafeteria rendszerben adó vállalatok körében közel kétszer akkora az egy alkalmazottra jutó, béren kívüli juttatásokra fordított átlagos éves keretösszeg (205 ezer forint), mint a cafeteria rendszer nélkül juttatásokat adó vállalatoknál (104 ezer forint).
A juttatások tervezett megadóztatása a kutatás szerint jelentős változásokat eredményezne a vállalatok gyakorlatában. Az eddig béren kívüli juttatásokat adó vállalkozások relatív többsége, 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi keretösszegből fizetné ki a juttatások adó- illetve járulékterheit is. A vállalkozások egyötöde (18 százalék) még drasztikusabb módját választaná az új szabályokhoz való alkalmazkodásnak, és előreláthatóan megszüntetné a béren kívüli juttatásokat.
Csak minden tizedik vállalat vállalná magára az éves keretösszeget növelve részben, vagy egészben az új terheket, s a béren kívüli juttatásokat adó vállalatok 3 százaléka jelezte, hogy a megszüntetett juttatásokat béremeléssel váltaná ki. Tízből három vállalat még nem döntötte el, hogyan reagálna a kormány által benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén.
A vállalatok többsége a tervek szerint kedvezményes adókörbe sorolt juttatásokat - a 32 százalékos adóval terhelt iskolakezdési támogatást, helyi utazási bérletet, meleg étkezési utalványt, üdülési csekket és képzési támogatást - sem kímélné. Az ilyen juttatásokat cafeteria rendszeren kívül adó vállalatok 43 százaléka jelezte, hogy továbbra is adná ezeket, de többségük a korábbinál kisebb összegben. Az ilyen juttatásokat a korábbinál kisebb összegben, vagy egyáltalán nem adó vállalatok mindössze egytizede kompenzálná munkavállalóit béremeléssel.
A kormány által tervezett 32 százalékos adó esetén csak a cégek bő négytizede tartaná fenn ezeket a juttatásokat, valamivel alacsonyabb, 25 százalékos adóteher esetében pedig a felük döntene így. Ha az adó mértéke 17 százalék lenne, tízből hat vállalat továbbra is adná dolgozóinak ezeket a kedvezményes körbe sorolt béren kívüli juttatásokat, míg 10 százaléknyi adó esetében már tízből hét cég tartaná meg ezeket.
A kutatás szerint jelenleg a közepes és nagyvállalatok 93 százaléka ad valamilyen béren kívüli juttatást alkalmazottainak, 30 százalék cafeteria rendszer keretében, 63 százalék azon kívül. A természetbeni juttatásokat cafeteria rendszerben adó vállalatok körében közel kétszer akkora az egy alkalmazottra jutó, béren kívüli juttatásokra fordított átlagos éves keretösszeg (205 ezer forint), mint a cafeteria rendszer nélkül juttatásokat adó vállalatoknál (104 ezer forint).
A juttatások tervezett megadóztatása a kutatás szerint jelentős változásokat eredményezne a vállalatok gyakorlatában. Az eddig béren kívüli juttatásokat adó vállalkozások relatív többsége, 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi keretösszegből fizetné ki a juttatások adó- illetve járulékterheit is. A vállalkozások egyötöde (18 százalék) még drasztikusabb módját választaná az új szabályokhoz való alkalmazkodásnak, és előreláthatóan megszüntetné a béren kívüli juttatásokat.
Csak minden tizedik vállalat vállalná magára az éves keretösszeget növelve részben, vagy egészben az új terheket, s a béren kívüli juttatásokat adó vállalatok 3 százaléka jelezte, hogy a megszüntetett juttatásokat béremeléssel váltaná ki. Tízből három vállalat még nem döntötte el, hogyan reagálna a kormány által benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén.
A vállalatok többsége a tervek szerint kedvezményes adókörbe sorolt juttatásokat - a 32 százalékos adóval terhelt iskolakezdési támogatást, helyi utazási bérletet, meleg étkezési utalványt, üdülési csekket és képzési támogatást - sem kímélné. Az ilyen juttatásokat cafeteria rendszeren kívül adó vállalatok 43 százaléka jelezte, hogy továbbra is adná ezeket, de többségük a korábbinál kisebb összegben. Az ilyen juttatásokat a korábbinál kisebb összegben, vagy egyáltalán nem adó vállalatok mindössze egytizede kompenzálná munkavállalóit béremeléssel.
A kormány által tervezett 32 százalékos adó esetén csak a cégek bő négytizede tartaná fenn ezeket a juttatásokat, valamivel alacsonyabb, 25 százalékos adóteher esetében pedig a felük döntene így. Ha az adó mértéke 17 százalék lenne, tízből hat vállalat továbbra is adná dolgozóinak ezeket a kedvezményes körbe sorolt béren kívüli juttatásokat, míg 10 százaléknyi adó esetében már tízből hét cég tartaná meg ezeket.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
További cikkek
Levonás jöhet a SZÉP Kártyákra! - Erre a határidőre érdemes figyelni!
Az új szabályt a munkavállalónak és a munkáltatóknak is figyelembe kell venniük. Teljes cikk
5 milliárd forintnyi alvó pénz van a SZÉP-kártyákon
A megnövekedett költési kedv ellenére hozzávetőlegesen 5 milliárd forintnyi "alvó pénz" ragadt benn a SZÉP-kártya tulajdonosoknál. A kártyákon... Teljes cikk
Melyek a legnagyobb egészségpénztárak?
Három nagy szereplő határozza meg az egészségpénztárak piacát. A tavalyi évben mind taglétszámban, mind vagyonban nőtt a piac. Kik a nagy... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- 20 ezer álláskereső vehet részt a felnőttképzési programban az év végéig 1 hete
- Tudjon meg többet a munkahelyi elszámolásokról egy pillanat alatt! 2 hete
- Z-generációs álommeló - most bárkiből lehet utazási influencer 2 hete
- Nagyobb cégeket is kkv-nak lehet majd nevezni? - így bővítenék a magyar vállalkozások támogatási lehetőségeit 3 hete
- Új kihívások előtt a munkavédelem 2024-ben - támogatási programot is indítanak 3 hete
- "Digitális jogosítvány" nélkül nagyot fog ütni a "digitális üvegplafon" 3 hete
- Elindult a tartós álláskeresők elhelyezkedését segítő program 4 hete
- A SZÉP Kártya márciusban is népszerű fizetőeszköz volt 4 hete
- A tartós álláskeresők elhelyezkedését segítő inkubátor program indul 1 hónapja
- Már lehet jelentkezni az Ifjúsági garancia plusz programra 1 hónapja
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 1 hónapja