Áll az outsourcing piac: miért nem jönnek a beruházások?

Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese szerint a globalizációt lehet szeretni vagy nem szeretni, egyszerűen van, nincs értelme küzdeni ellne. Hasonló a helyzet az outsourcinggal is, ezért érdemes törekedni arra, hogy a cégeknek megérje Magyarországra jönni.

Karsai kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy gazdaságunk jelenleg nem kedvez ennek a folyamatnak. Magyarországon a visszamenőleges jogszabály változtatások és a különadók (bank- és chipsadó) miatt az általános gazdasági környezet romlott. Fennáll annak a veszélye, hogy az extra adók és extra kedvezőtlen jogszabályi változások rontják a piaci pozíciókat. Az első negyedév eredményei: a beruházások panganak és a belföldi kereslet is; az export megy előre, elsősorban az iparban, a szolgáltatás területén szintén a külföldi piaci kapcsolatokkal rendelkező szállítás és a turizmus teljesít jobban. Más területeken visszaesés van.

Pintér Mónika, a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. közép-kelet-európai régiói Shared Service Center divízió igazgatója szerint világszerte átalakult az outsourcing iparág az elmúlt két-három évben. Amíg régen főként a multinacionális, globális jelenléttel bíró cégek használták ki az outsourcing és a folyamatok központosításából adódó előnyöket, napjainkra ez a folyamat elérte a közép- és kisvállalatok szintjét is. Ezek a központosított szervezetek a cég méretétől függően 30-2000 főig terjedhetnek: szinte minden méret képviselteti magát, önálló cégként üzemelnek, több esetben a cég egyéb gazdasági jelenléte nélkül. A kelet-közép-európai régió országai hagyományosan népszerű outsourcing lokációk.

Áttelepülnek, ha megéri

A legfontosabb kérdés az, miért dönt egy anyavállalat Magyarország mellett, és itt hozza létre szolgáltató központját. -Nem rólunk álmodozik a világ, tennünk kell azért, hogy a befektetők Magyarországot válasszák - fejtette ki Szabó Zoltán, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) operatív igazgatója. Gyakran 40-50 ország neve áll a listán, melyeket outsourcing célországként mér fel az anyavállalat. Vizsgálják az adózási rendszert, bérköltségeket, képzett munkaerőt, infrastruktúrát, milyen mértékű a bürokrácia, kultúra és környezet. Egy megosztott szolgáltató központ létrehozásánál vagy outsourcing esetén a fő döntési faktorok: költségoptimalizálás, elérhető "A" kategóriás irodaépületek, nyelveket jól beszélő, képzett munkaerő folyamatos biztosítása, valamint az adott ország infrastrukturális, kulturális és gazdasági környezete - foglalta össze Pintér Mónika. Ez utóbbi a legnehezebb téma, hiszen sok múlik nem tényszerű adatokon egy ország általános megítélésében.

Túlélésre hangolva

Felvetettük, hogy a kevesebb megrendeléssel dolgozó cégek a munkaerő jobb kihasználása miatt - hogy kitöltse a munkaidejét a dolgozó, lényegében takarékossági okból - saját munkaerővel oldhatják meg azokat a feladatokat is, amiket kívülről olcsóbban lehetne. Szabó szerint hasonló rövidtávú törekvések előfordulhatnak, míg Pintér Mónika felvetésünk ellenkezőjét látja a cégek részéről. Gyorsan reagálnak az üzleti folyamatok változására, és ez a munkaerő létszámának folyamatos alakításán, igazításán is látszik. Nem 1-2 ember folyamatos mozgatásáról van szó, ha a megrendelések kicsit csökkennek, hanem az üzlet folyamatos tervezéséről, a fontosabb a kiszolgáló tevékenységek létszáma és az üzleti folyamatok közötti kapcsolat folyamatos elemzéséről. Ezeket a döntéseket nem pár hét vonatkozásában hozzák meg, hanem hosszabb távra szóló tervezés eredményeként, de egyértelműen látszik a trend. Pintér Mónika úgy látja, hogy ha a cég hosszabb távon a megrendelések csökkenését prognosztizálja, akkor gyorsan meghozza a releváns személyzeti döntéseket.

Az iparág képviselői szerint az outsourcing megoldást kínálhat a munkaerő-hiány bizonyos problémáira is. A közelmúltban született a "rural sourcing" fogalma, amely olyan kiszervezési gyakorlatra utal, amikor a magas munkabérű, esetenként szakemberhiánnyal küzdő városi területekről vidéki térségekbe szerveznek ki egyes, távolról is ellátható feladatokat (pl. programozói munkákat, rendszerfelügyeletet, stb.).

Szabó Zoltán elmondta, hogy az outsourcing a gazdasági válság idején nyújthat megoldást vállalati stratégiai kérdésekre. Kockázatmegosztáshoz vezet a vállalat és partnerei között, és gyorsabb alkalmazkodási lehetőséget jelent a piaci változásokra. A HOA szakembere szerint támogató intézkedésekre és nagyobb felkészítő kampányra lenne szükség. A kínai kormány felismerte az ágazat súlyát, és az üzleti szférával együtt összesen mintegy 5 milliárd dollárt fektetett olyan angolnyelv-oktatási programokba, melyek kifejezetten az szolgáltató központok potenciális munkavállalóit célozzák meg. A fejlődés érdekében a HOA tervei között szerepel egy outsourcing módszertani központ felállítása.

A kis halak is harapnak

Bíznak abban, hogy a kis- és középvállalkozások nagyobb számban épülnek az iparágba beszállítóként - tudtuk meg Szabó Zoltántól. Tapasztalataik szerint egyre több magyar kkv-t foglalkoztatnak a multinacionális vállalatok. A lassú folyamat okaként a multinacionális vállalatvezetők leggyakrabban a szolgáltatási szektor magyar kultúrától való idegenségét emelték ki.

A szakemberek kedvezőnek találják, hogy egyre több fiatal dolgozik multinacionális vállalatnál, ahol magukba szívják a külföldi céges kultúrát. Mellettük szól, hogy a helyismeretük is megvan. A beszállító kkv-k vezetői leggyakrabban valamely multinacionális vállalatnál töltöttek be vezető beosztást, ez a könnyebb út, mert tudják, mit várnak el tőlük. A kkv-k piacán megváltoztak az igények. Már nemcsak a régiót, hanem a tágabb környezetet kell kiszolgálni, pl. az EU-t vagy Ázsiát. "Jóban kell lenni a kínai, indiai vállalkozókkal is. Szemléletváltás kell, mert újak a versenytársak" - mondta Szabó Zoltán.

Szerinte a kiszervezések volumene összességében nőtt, de egyes területek (pl. BPO) visszaestek. Pintér Mónika úgy ítéli meg, hogy az outsourcing és megosztott szolgáltató központoknak nyújtott szolgáltatások terén tudták teljesíteni a célkitűzéseiket, az igény a folyamatoptimalizálás és automatizálás, tehát az operatív költség csökkentését célzó intézkedések felé tolódik, illetve minden olyan szolgáltatás felé, ahol konkrét kapcsolat áll fenn a produktivitás növelésével és a költségek csökkentésével. "Az outsourcing területen egyértelműen fejlődést látunk a személyzeti, úgynevezett HR funkciók szolgáltató központba szervezésében, a folyamatoptimalizálásban, hatékonyabb erőforrás menedzsment körüli aktivitásban. Egyértelmű a visszaesés az új központok magyarországi létrehozása terén és a környező országokkal folytatott versenyben" - összegzett Pintér Mónika.