A nyugdíjasok jelenthetik a megoldást a munkaerőhiányra?
A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) konferenciáján az előadók arról vélekedtek, hogy a magyar gazdaság legégetőbb problémája a munkaerőhiány, amire rövid távon a nyugdíjasok bevonása jelenti az egyetlen megoldást - írja az MTI.
Hozzátette: a munkaerőkérdés megoldására a munkáltatók már minden lehetséges eszközt felhasználtak, ezek már kimerültek, így meg kell keresni az atipikus munkaerő forrásokat. Jelezte, hogy a közszférában dolgozókról komoly viták vannak, de ez 2018 április végéig nem fog változni, ugyanakkor van benne tartalék, amit a piacnak fel kell szívnia. Üdvözölte a nyugdíjas szövetkezetek megjelenését. A nyugdíjasok aktívak, ha a szerzett jogaik nem sérülnek, a nyugdíjuk megmarad, és további jövedelemben részesülnek, lehet őket aktiválni - vélekedett. A legnagyobb hátránynak jelenleg az ismerethiányt nevezte. A nyugdíjasok foglalkoztatása megoldaná számos ágazatban a munkaerőhiányt: a turizmusban 30 ezer, az építőiparban és a kereskedelemben 40-40 ezer ember hiányzik.
A Budapesten élő 1,7 millió ember 30 százaléka nyugdíjas korú, így 500 ezernek a 10 százaléka is jelentős szám, ha a munkaerőpiacra be lehet vonni. A teljes 2,7 milliós magyar nyugdíjas népesség akár 30 százaléka is aktiválható lenne szerinte. A BKIK javaslatot tett a szövetkezetek alanyi körének bővítésére, így korkedvezményes nyugdíjasok, megváltozott munkaképességűek is lehessenek tagjai a nyugdíjas szövetkezeteknek. A kamara egyeztetést folytat a kormányhivatalokkal, adatbank létrehozásáról, hogy feltérképezzék a bevonható nyugdíjasok körét, és a piaci igényeket.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke szerint a munkaerőhiányt már mindenki érzi. Alapvetően demográfiai problémák miatt évről-évre 40 ezerrel kevesebb a munkaképes lakosság lélekszáma Magyarországon, 2050-re egymillióval csökken a számuk. Jó kezdeményezésnek nevezte a nyugdíjas szövetkezeti formát, de a kezdeményezést szerinte ki kellene nyitni, ez csak az egyik forma kellene hogy legyen. A vállalatok sok esetben maguk megtalálják a munkavállalókat. Magyarország messze elmarad az uniós átlagtól a nyugdíjasok foglalkoztatásában - mondta. Az állami szférában szigorúbb szabályai vannak a visszafoglalkoztatásnak, ami a munkanélküliség időszakában született, ezen változtatni kellene az MGYOSZ szerint. A következő 20 év legnagyobb kihívásának a cigányok foglalkoztatását nevezte, a csoport integrálásához társadalmi összefogás kell.
Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke rámutatott: az új turizmusfejlesztési stratégia szerint az ágazat GDP-hozzájárulását a 2013-as 9,8 százalékról 2030-ra 16 százalékra, a dolgozók létszámát 360 ezerről 450 ezerre kellene növelni, miközben 100 ezren mennek nyugdíjba. További kihívást jelent a külföldi munkavállalás. Összegezve, a képzett munkaerő hiánya már akadályozza a növekedést.
Az idegenforgalmi versenyben az ország előrelépett, amit nem győz a szakma - fejtette ki. A turizmusban nehéz a munkaerő bevonása és megtartása, magas a kkv-k aránya, erős a szezonalitás, viszonylag alacsonyak a bérek, ugyanakkor viszonylag széles az igényelt szaktudások, kompetenciák köre - mutatott rá, hozzátéve: mivel a folyamatok nem sztenderdizálhatóak, a robotizáció nem jelent veszélyt. Gál Pál Zoltán szerint az ágazati áfaterheket az uniós átlag alá kellene csökkenteni a versenyképességhez, a munkaerő megtartásához, és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló szabályozást ki kellene terjeszteni a vendéglátóipari, szálláshelyszolgáltatási, turisztikai idénymunkára.
Zsoldisné Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége elnöke ismertette, hogy a következő években a nyugdíjas szövetkezetek által foglalkoztatottak száma a tízezer főt is meghaladhatja, jelenleg néhány ezren dolgoznak így. Magyarország jelentősen el van maradva az atipikus foglakoztatásban az uniós országokhoz képest. A cégek már nyáron jelezték idősebb kollégáik visszafoglalkoztatását, legtöbben szívesen visszamennének. A cégek gyorsan tudnak munkavállalóhoz jutni, a nyugdíjasok tapasztalt szakképzett munkaerőt jelentenek, nem kell egészségügyi, szakképzési hozzájárulást, vagy szociális hozzájárulási adót fizetni utánuk.
Réti Mária, az ELTE-ÁJK egyetemi docense, a törvényalkotási munkabizottság vezetője elmondta: azért javasolták a szövetkezeti formát, mivel az uniós jogba illeszthető, a szabályozási modell az iskolaszövetkezeti rendszer volt, ami a közösségi joggal harmonizáltan bevonta az aktívak közé az érzékeny korcsoportot. A joganyagot szerinte tovább kell fejleszteni, és fontosnak nevezte az alanyi kör kiterjesztését.
Bak Klára egyetemi tanársegéd ismertette: a szövetkezetnek csak természetes személy lehet tagja, 90 százalékban öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülők alkothatják, nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja. A vagyoni hozzájárulás - ami kötelező - mértékét az alapszabály tartalmazza. A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén közösségi alapot képez, amit a tagok vagy közeli hozzátartozóik szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális szükségleteire kell felhasználni.
MTI
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Kutatások szerint a munkavállalók közel egyharmada megfontolná a munkahelyváltást egy jó ajánlat miatt. Többszázezer betöltetlen pozíció jelzi,... Teljes cikk
Februártól munkaerőkölcsönzési üzletágvezetőként folytatja munkáját a Prohuman csapatában Izsó Balázs. Teljes cikk
Várhatóan 2024 is mozgalmas év lesz a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén, de még mielőtt igazán beindulnának az új év folyamatai,... Teljes cikk
- Nők40 nyugdíj - mikor optimális igényelni és mikor jön a Nők43? 4 napja
- Álláshirdetések alapján kezdett vizsgálódni a NAV 1 hete
- Ennyi borravalót adnak a magyarok a vendéglátóhelyeken 1 hete
- Fontos tudnivaló a nyugdíjbiztosítással kapcsolatban: nem jár automatikusan az adójóváírás! 1 hete
- Fedezze fel a munkaerőpiac digitális lehetőségeit és jogait! 2 hete
- Egyre nehezebb a fiatalok toborzása és megtartása, de mi lehet a megoldás? 2 hete
- Így indítsunk vállalkozást kismamaként 2 hete
- Ezért sérül a siket és nagyothalló emberek esélyegyenlősége a munka világában 2 hete
- Munkahelyi alumni élethosszig: stratégiai fontosságú a jó kapcsolat fenntartása a volt kollégákkal 2 hete
- A kormány mindent megtesz a bérek növekedéséért, de nem becsülik a dolgozókat? 2 hete
- Minden ötödik magyarországi német vállalat leépítést fontolgat idén 3 hete