A nagy cafeteria-vágás miatt kár éri a munkavállalók 90%-át
Csupán minden tízedik munkavállalót nem éri kár 2019-ben, mert esetükben az eddig cafeteria juttatásokra fordított összeget munkáltatóik kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalók nettóban hasonló értéket kapjanak, mint idén. Ebben az esetben a munkáltató fizetné a többlet terheket. Az összes többi munkavállaló cafeteria kerete csökkeni fog, vagy megszűnik a Cafeteriatrend kérdőíves felmérés szerint, amire pár óra alatt 446 munkáltató küldött választ. A válaszadók összesen 167 672 munkavállalót foglalkoztatnak. A többlet terhekre a kormány jövő évi adóváltozásokról szóló törvényjavaslata miatt lehet számítani, amely szerint a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem.
A kormány adótörvény módosítása azt irányozza elő, hogy a SZÉP Kártyán kívül az összes cafeteria juttatás jövedelemként fog adózni 2019-ben. Ez a munkáltatók számára - ha a törvényjavaslatot elfogadja az Országgyűlés - várhatóan magasabb költségeket és több adminisztrációs munkát jelent majd. Fata László cafeteriaszakértő, a Cafeteriatrend vezetője lapunknak elmondta, hogy így már sokaknak nem fogja megérni foglalkozni ezekkel a juttatásokkal.
Véleményét arra a kérdőíves felmérésre alapozza, amelyre pár óra alatt 446 munkáltató küldött vissza a Cafeteriatrendnek, tehát hatalmas az érdeklődés a téma iránt. A válaszadók összesen 167 672 munkavállalót foglalkoztatnak.
A felmérés szerint a munkáltatók jelenős része (35,5%) úgy gondolkodik, hogy az eddig juttatásokra fordított összeget kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalót terheljék az adók. 19,49%-uk az eddig adott juttatásokat nem adnák, és más formában sem kerülne ezek értéke kiadásra. A munkáltatók 18,79%-a az eddig juttatásokra fordított összeget kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkáltató és munkavállaló valamilyen arányban osztozna a közterheken. Vannak, akik egyéb megoldásokat keresnének (14,62%), és csak minden 10. cég (11,6%) döntene úgy, hogy az eddig juttatásokra fordított összeget kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalók nettóban hasonló értéket kapjanak, mint idén. Ebben az esetben a munkáltató fizetné a többlet terheket.
A Cafeteriatrend ugyanebben a felmérésben annak is utánajárt, hogy milyen a válaszok megoszlása a foglalkoztatottak létszáma szerint. E tekintetben a foglalkoztatottak felére (48,26%) az vonatkozik, hogy munkáltatóik az eddig juttatásokra fordított összeget kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalót terheljék az adók. 17,57%-uk esetében munkáltatójuk egyéb megoldásokat keresne, 14,54%-uknak az eddig adott juttatásokat nem adnák, és más formában sem kerülne ezek értéke kiadásra. Kevesebben vannak azok a munkavállalók (10,22%), akik az eddig juttatásokra fordított összeget megkapnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkáltató és munkavállaló valamilyen arányban osztozna a közterheken. A legkevesebb munkavállaló (9,41%) járna úgy, hogy az eddig juttatásokra fordított összeget munkáltatóik kiadnánk jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalók nettóban hasonló értéket kapjanak, mint idén. Ebben az esetben a munkáltató fizetné a többlet terheket.
Sok a 400 ezer forint feletti cafeteria keretet
„Váratlanul ért, erre nem számítottam. Főleg, hogy pár éve stabilizálódni látszott a cafeteria piac, megszokták a munkáltatók és a munkavállalók is. A legfájóbb, hogy a pénzügyi juttatás és a lakáscélú támogatás el fog veszni. Azt pedig nehéz követni, hogy miért szűnik meg a 2018-ban bevezetett diákhitel támogatás” - mondta lapunknak Fata László, a Cafeteriatrend vezetője.
A Szent István Egyetem a Cafeteriatrend támogatásával készített korábbi felmérése szerint 2018-ban az átlagos cafeteria keret bruttó 390 ezer forintra emelkedett. 500 ezer forint feletti keretösszeget adott a munkáltatók 14%-a, ami a három évvel ezelőtti 8%-hoz képest ez jelentős emelkedést jelentett. A 400 ezer forint feletti keretet a munkáltatók 38%-a biztosította.
Véleményét arra a kérdőíves felmérésre alapozza, amelyre pár óra alatt 446 munkáltató küldött vissza a Cafeteriatrendnek, tehát hatalmas az érdeklődés a téma iránt. A válaszadók összesen 167 672 munkavállalót foglalkoztatnak.
A felmérés szerint a munkáltatók jelenős része (35,5%) úgy gondolkodik, hogy az eddig juttatásokra fordított összeget kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalót terheljék az adók. 19,49%-uk az eddig adott juttatásokat nem adnák, és más formában sem kerülne ezek értéke kiadásra. A munkáltatók 18,79%-a az eddig juttatásokra fordított összeget kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkáltató és munkavállaló valamilyen arányban osztozna a közterheken. Vannak, akik egyéb megoldásokat keresnének (14,62%), és csak minden 10. cég (11,6%) döntene úgy, hogy az eddig juttatásokra fordított összeget kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalók nettóban hasonló értéket kapjanak, mint idén. Ebben az esetben a munkáltató fizetné a többlet terheket.
A Cafeteriatrend ugyanebben a felmérésben annak is utánajárt, hogy milyen a válaszok megoszlása a foglalkoztatottak létszáma szerint. E tekintetben a foglalkoztatottak felére (48,26%) az vonatkozik, hogy munkáltatóik az eddig juttatásokra fordított összeget kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalót terheljék az adók. 17,57%-uk esetében munkáltatójuk egyéb megoldásokat keresne, 14,54%-uknak az eddig adott juttatásokat nem adnák, és más formában sem kerülne ezek értéke kiadásra. Kevesebben vannak azok a munkavállalók (10,22%), akik az eddig juttatásokra fordított összeget megkapnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkáltató és munkavállaló valamilyen arányban osztozna a közterheken. A legkevesebb munkavállaló (9,41%) járna úgy, hogy az eddig juttatásokra fordított összeget munkáltatóik kiadnánk jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalók nettóban hasonló értéket kapjanak, mint idén. Ebben az esetben a munkáltató fizetné a többlet terheket.
Sok a 400 ezer forint feletti cafeteria keretet
„Váratlanul ért, erre nem számítottam. Főleg, hogy pár éve stabilizálódni látszott a cafeteria piac, megszokták a munkáltatók és a munkavállalók is. A legfájóbb, hogy a pénzügyi juttatás és a lakáscélú támogatás el fog veszni. Azt pedig nehéz követni, hogy miért szűnik meg a 2018-ban bevezetett diákhitel támogatás” - mondta lapunknak Fata László, a Cafeteriatrend vezetője.
A Szent István Egyetem a Cafeteriatrend támogatásával készített korábbi felmérése szerint 2018-ban az átlagos cafeteria keret bruttó 390 ezer forintra emelkedett. 500 ezer forint feletti keretösszeget adott a munkáltatók 14%-a, ami a három évvel ezelőtti 8%-hoz képest ez jelentős emelkedést jelentett. A 400 ezer forint feletti keretet a munkáltatók 38%-a biztosította.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
További cikkek
Levonás jöhet a SZÉP Kártyákra! - Erre a határidőre érdemes figyelni!
Az új szabályt a munkavállalónak és a munkáltatóknak is figyelembe kell venniük. Teljes cikk
5 milliárd forintnyi alvó pénz van a SZÉP-kártyákon
A megnövekedett költési kedv ellenére hozzávetőlegesen 5 milliárd forintnyi "alvó pénz" ragadt benn a SZÉP-kártya tulajdonosoknál. A kártyákon... Teljes cikk
Melyek a legnagyobb egészségpénztárak?
Három nagy szereplő határozza meg az egészségpénztárak piacát. A tavalyi évben mind taglétszámban, mind vagyonban nőtt a piac. Kik a nagy... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Új vezérigazgató az Invitech élén 2 hónapja
- Orbán Viktor: Minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni 3 hónapja
- Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába? 3 hónapja
- Megállapodás a Tescónál - ennyivel nőnek a bérek és a cafeteria 4 hónapja
- Öt kérdés és válasz a külföldi vendégmunkásokról 4 hónapja
- Juttatási keret 2024-ben 4 hónapja
- Van értelme a nagy beruházásoknak, ha a munkaerő-igény nem biztosítható? 5 hónapja
- Nagy esély van rá, hogy Magyarországon lesz a 2028-as WorldSkills verseny 5 hónapja
- 2024: trendforduló vagy bércsapda jön a munkavállalóknak? 5 hónapja
- Nyerő juttatások, tippek a munkatárs-megtartáshoz 2024-re 6 hónapja
- Cafeteria Kisokos 2024 6 hónapja