Bérfejlesztési program indul az egészségügyben
Idén és jövőre a budapesti egészségügyi ellátás megújítását tervezi a kormány, emellett már 2016-ban elindulhat az a többéves bérfejlesztési program, amelyre a költségvetésben 100 milliárd forint nagyságrendű összeg áll rendelkezésre - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlésben.
A tárcavezető kifejtette: a budapesti fejlesztésekről hamarosan döntést hoz a kormány és eldönti azt a dilemmát, hogy egy nagy új kórházat építenek-e, vagy három-négy súlyponti kórházat fejlesztenek, bővítik a kapacitását, a kérdésben szakmai döntésre van szükség. Hangsúlyozta: a fővárosi kórházfejlesztés mellett az alapellátás erősítése is fontos, a kórházban töltött idő csökkentése szintén fontos feladat, ehhez az alapellátás, a háziorvosi ellátás, az egynapos ellátás és a járóbeteg-ellátás megerősítése is szükséges.
A béremelésről a tárgyalások több éve folynak, és eredményként értékelhető, hogy 2016-ban elindulhat a bérfejlesztés - mondta, hozzátéve, bízik a tárgyszerű vitában.
Balog Zoltán felidézte: az előző kormányok 2010-ig 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, több ezer egészségügyi dolgozó került utcára, a betegeken "üzletelni" próbáltak, a szakmai koncepció, amelyet megpróbáltak megvalósítani, csődöt mondott, a kórházak eladósodtak, amortizálódtak. 2010-ben 130 milliárd forint adóssággal vették át a kórházakat, az eszközállomány 80 százaléka cserére szorult, és 600 kispatika ment csődbe a baloldali kormányzás alatt - sorolta.
Úgy vélte, az elmúlt hat évben a kórházfejlesztés és a sürgős bérfejlesztés elindítása volt a feladat, továbbá az elvándorlás megállítása az egészségügyből. A gyógyszerkassza kiadásait sikerült csökkenteni úgy, hogy ebből nem áremelés következett - közölte.
A miniszter arra is kitért, hogy 500 milliárd forintos fejlesztési program indult 2010-2015 között: 655 egészségügyet érintő fejlesztési projekt valósult meg, és az e fejlesztésekre fordított összegek jórészt vidéki kórházakhoz jutottak.
A bérekről beszélve elmondta: 2012-ben és 2013-ban 95 ezer egészségügyi dolgozónak emelték a bérét 75 milliárd forintot meghaladó összegben, és a rezidensprogram támogatása is jelentős lépés volt, így a külföldi munkavállalásra benyújtott igények száma 30 százalékkal csökkent. Nyugati béreket még sokáig nem tudnak fizetni, így a munkakörülményeken kell javítani - mutatott rá.
Megjegyezte: a várólistákat tekintve fokozatosan csökkentik a várakozók számát.
Ónodi-Szűcs Zoltán Gusztáv egészségügyi államtitkár szerint olyan konkrét programra vállalkozik a kormány, amely számon kérhető és paradigmaváltást hozhat az egészségügyben. E programot ismertetve beszélt a fővárosi ellátás újragondolásról, ehhez meglátása szerint először fel kell mérni, hogy az agglomerációban élőknek mire lesz szükségük. Ugyancsak lényeges az intézmények irányításának újraformálása, mert gyakran az intézményrendszer érdekei befolyásolják azokat a döntéseket, amelyeknek szakmainak kellene lenniük, az intézmények sokszor a saját fenntartásukban érdekeltek - mondta.
Arra is kitért, hogy a minimumrendeletbe be kell építeni a kompetenciák összességét, a betegbiztonságnak kell vezetnie minden döntést. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban pedig kijelentette: Magyarország az egyetlen ország az OECD-ben, amelyben 13 év alatt a kórházban töltött idő nem csökkent, ezért ennek az ellátási formának nem a kórházakban kell megvalósulnia.
Az alapellátásról azt mondta: arra vállalkoznak a következő két évben, hogy megújítják az intézményrendszert, népegészségügyi szempontú alapellátást akarnak létrehozni, erre több mint 20 milliárd forintot költenek, ami a változások elindításához elég lesz.
A béremelésről a tárgyalások több éve folynak, és eredményként értékelhető, hogy 2016-ban elindulhat a bérfejlesztés - mondta, hozzátéve, bízik a tárgyszerű vitában.
Balog Zoltán felidézte: az előző kormányok 2010-ig 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, több ezer egészségügyi dolgozó került utcára, a betegeken "üzletelni" próbáltak, a szakmai koncepció, amelyet megpróbáltak megvalósítani, csődöt mondott, a kórházak eladósodtak, amortizálódtak. 2010-ben 130 milliárd forint adóssággal vették át a kórházakat, az eszközállomány 80 százaléka cserére szorult, és 600 kispatika ment csődbe a baloldali kormányzás alatt - sorolta.
Úgy vélte, az elmúlt hat évben a kórházfejlesztés és a sürgős bérfejlesztés elindítása volt a feladat, továbbá az elvándorlás megállítása az egészségügyből. A gyógyszerkassza kiadásait sikerült csökkenteni úgy, hogy ebből nem áremelés következett - közölte.
A miniszter arra is kitért, hogy 500 milliárd forintos fejlesztési program indult 2010-2015 között: 655 egészségügyet érintő fejlesztési projekt valósult meg, és az e fejlesztésekre fordított összegek jórészt vidéki kórházakhoz jutottak.
A bérekről beszélve elmondta: 2012-ben és 2013-ban 95 ezer egészségügyi dolgozónak emelték a bérét 75 milliárd forintot meghaladó összegben, és a rezidensprogram támogatása is jelentős lépés volt, így a külföldi munkavállalásra benyújtott igények száma 30 százalékkal csökkent. Nyugati béreket még sokáig nem tudnak fizetni, így a munkakörülményeken kell javítani - mutatott rá.
Megjegyezte: a várólistákat tekintve fokozatosan csökkentik a várakozók számát.
Ónodi-Szűcs Zoltán Gusztáv egészségügyi államtitkár szerint olyan konkrét programra vállalkozik a kormány, amely számon kérhető és paradigmaváltást hozhat az egészségügyben. E programot ismertetve beszélt a fővárosi ellátás újragondolásról, ehhez meglátása szerint először fel kell mérni, hogy az agglomerációban élőknek mire lesz szükségük. Ugyancsak lényeges az intézmények irányításának újraformálása, mert gyakran az intézményrendszer érdekei befolyásolják azokat a döntéseket, amelyeknek szakmainak kellene lenniük, az intézmények sokszor a saját fenntartásukban érdekeltek - mondta.
Arra is kitért, hogy a minimumrendeletbe be kell építeni a kompetenciák összességét, a betegbiztonságnak kell vezetnie minden döntést. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban pedig kijelentette: Magyarország az egyetlen ország az OECD-ben, amelyben 13 év alatt a kórházban töltött idő nem csökkent, ezért ennek az ellátási formának nem a kórházakban kell megvalósulnia.
Az alapellátásról azt mondta: arra vállalkoznak a következő két évben, hogy megújítják az intézményrendszert, népegészségügyi szempontú alapellátást akarnak létrehozni, erre több mint 20 milliárd forintot költenek, ami a változások elindításához elég lesz.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
További cikkek
Idén is díjazták a legjobb konferencia és wellness szállodákat
Hat magyarországi konferencia és wellness szálloda, valamint rendezvényhelyszín kapott Aranynap-díjat kiemelkedő színvonalú szolgáltatásaiért 2023.... Teljes cikk
Íme a 150 milliárd forintos foglalkoztatási program 5 legfontosabb eleme
Csütörtöktől elérhető a 30 évesnél idősebb álláskeresőknek szóló, 150 milliárd forintos támogatási rendszer - mondta a Czomba Sándor... Teljes cikk
Vállalkozók figyelem! - a GINOP Pluszban idén 800-850 milliárd forintos a keret
A 2021-2027-es időszakra szóló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) 2500 milliárd forint keretéből az idén... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Aláírták az Operaház új kollektív szerződését - így valósul meg a bérfejlesztés 3 hete
- Szakemberhiány miatt szünetel több vizsgálat az Oroszlányi Szakrendelőben 4 hete
- A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők megoszlása az ellátás típusa szerint - grafikon 4 hete
- Megérkeztek a friss adatok a magyar nyugdíjakról - 24 ezren 600 ezer forintnál is több nyugdíjat kapnak 1 hónapja
- Megállapodtak a bérekről az Audi Hungaria Zrt.-nél 1 hónapja
- Az egyetemi oktatót átlagfizetése alacsonyabb mint a pályakezdő tanároké 1 hónapja
- Bérpapírjaikkal vonultak a minisztérium elé a felsőoktatási dolgozók 1 hónapja
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 1 hónapja
- Két év alatt átlagosan 55 százalékkal emelkedett a reptéri dolgozók bére 2 hónapja
- Egészségügyi bértábla 2 hónapja
- Napok óta sztrájkolnak a román postások 2 hónapja