Rugalmassá tehet minket az állandósuló Home Office?

Nemrég robbant a hír, hogy a Twitter örökös Home Office-t kínál a munkatársainak. Ez körülbelül 4000 embert érint. Két- három hónappal ezelőtt ilyenre gondolni se mertünk volna. Az otthonról dolgozás vagy a négy napos munkahét már régóta téma a világban, mégis nagyon lassú volt a megvalósításra való hajlandóság. A járványhelyzet azonban mindent megváltoztatott.
Az országban a jelenlegi munkavállalók körülbelül 50%-a kényszerült Home Office-ra márciusban a karantén bevezetésével. A munkáltatóknak gyors és hatékony stratégiát kellett kialakítani ennek lebonyolítására. Két hónap távlatában én úgy látom, hogy ez sikerült és bevált. Az általam ismert legtöbb munkáltató elégedett a dolgozói munkájával, és elmondása szerint erősen gondolkozik rajta, hogy a járvány lecsengése után is megtart 1 vagy akár 2 napot Home Office-nak. Nemcsoda, hogy olyan elhatározások jönnek, mint a Twitteré, vagy itt van például a Gartner CFO-felmérése, miszerint a megkérdezettek szerint minden 9-ből 4 CFO azt tervezi, hogy a járvány alatt alkalmazottak legalább 5% -át állandó Home Office pozíciókra helyezik át a COVID-19 után.
Persze, mint mindennek ennek is megvan a maga hátránya. Nehéz, hogy elkülönüljön a munka a magánélettől, az időmenedzsment sok mindenkinek gondot okoz, nagyobb az ellustulásra és elhízásra való hajlam is. Mégis mindezek ellenére úgy látszik megfeleltünk ennek a kihívásnak.
Az otthoni távmunka óriási változást hozott az életünkbe. Rengeteg embernek kellett új technológiákat és képességeket megszereznie igen rövid idő alatt. (lásd pl.: informatikai tudás) Kifejezetten fontossá vált a megfelelő és hatékony kommunikáció az élet minden területén. A vállalatoknak jelenleg rövid időre kell terveznie, és ha kell akkor akár 1-2 nap alatt újra terveznie. A legfontosabb képességünk tehát nem lett más, mint a rugalmasság.
És vajon miben tudja a Home Office segíteni a vállalatok és dolgozóik munkáját? A jelenlegi, kényszerű otthoni munkavégzés sehogy. Úgy gondolom megfelelő stratégiát kell kiépíteni és képzéseket kapcsolni hozzá, amivel nem kisebb cél érhető el, mint amely fejleszti az alkalmazottak kritikus digitális, kommunikációs és kognitív képességeit, hatékonyságát, társadalmi és érzelmi képességeit, alkalmazkodóképességét, önmotivációját, ellenálló képességét és nem utolsó sorban természetesen a rugalmasságát. Ezek pedig nem csak a dolgozókra, de magára a vállalatra is érvényesek, hiszen segítenek a bizalom kiépítésében, költségeket spórolnak és olyan képességek megszerzését teszik lehetővé, amikkel a folyamatosan változó gazdasági helyzetekben is képesek túlélni.
Ha a járványhelyzetnek vége mi másra is lenne a legnagyobb szükségünk, mint a rugalmasságunkra és a tudásunkra, hogy az új helyzeteknek minél jobban és gyorsabban meg tudjunk felelni.