Mennyien jönnek, miért és mit tudnak? A külföldi vendégmunkásokról bővebben

Miért jönnek vendégmunkások? Mit tudnak a fülöp-szigetekiek? Mennyien érkeznek? Egy múlt heti cikk, amelyben néhány mondatban megszólaltam, nagy visszhangot keltett. A téma ugyanaz, most kicsit bővebb leszek.

Múlt pénteken megjelent a Világgazdaság online-on egy cikk, amelyben a külföldi vendégmunkások behozataláról fejtettem ki gondolataimat. 2017 óta foglalkozom a témával. Úgy gondoltam, érdemes részletesebben áttekinteni, honnan indultunk és hol tartunk most. Mert nem hirtelen toppantak be az országba az ázsiai vendégmunkások, hanem ez egy több éves folyamat állomása.

2016. július 1. A vendégmunkás-toborzásban mérföldkő ez a nap. A kormány 113/2016. V. 30.-es kormányrendelete ugyanis ekkor lépett hatályba, amely megkönnyítette Szerbiából és Ukrajnából a munkavállalók behozatalát. Magyarországon a gazdaság növekedésével és a munkavállalók Nyugat-Európa felé vándorlásával már ekkor elkezdtek jelentkezni a munkaerőhiány jelei. Kellett még egy végrehajtási rendelet és egy bő fél év, amíg a közvetítői szektor elkezdte a felvételeket, 2017-től már folyamatosan érkeztek Magyarországra ukrán vendégmunkások. Először csak Kárpátaljáról magyar és ukrán nemzetiségűek, majd egyre inkább az ország középső területeiről ukránok. Szerbiából kevesebben jöttek, inkább vajdasági magyarok. Aki a szerbek közül a külföldet választotta, inkább megpróbált Ausztriában vagy Németországban álláshoz jutni és az ottani szerb kolóniával a kapcsolatot felvenni.

2021. szeptember 1. Ismét egy kormányrendelet 407/2021. (VII. 8.), amely hatályba lép. Szerbia és Ukrajna mellett immár további kilenc harmadik országból toborozható összevont eljárással munkavállaló. Ezek: Belarusz, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Montenegró, Vietnám. A jogot erre azok a kölcsönző cégek kapják meg, amelyek átmennek egy minősítési eljáráson. Októberben kelt az első, minősített foglalkoztatói státuszról szóló határozat, majd jöttek a többiek. Mostanáig 25 kölcsönzőcég szerzett minősítést. Az első minősített kölcsönzők (Prohuman, WHC, Get Work Trend) már ekkor felmérték a távol-keleti munkaerőpiacot, partnereket kerestek.

2022. február 24. Oroszország megtámadja Ukrajnát, kitör a háború. A 18-60 év közötti ukrán férfiak nem hagyhatják el az országot, teljesen leáll az addig legnagyobb toborzási csatorna. Ugyan százezrek jöttek (és a háború, az elvándorlás sajnos máig tart), ám nem munkavállalási céllal, hanem a háború elől menekülve, jellemzően kiskorúak, idősek, anyukák. És a többség számára nem Magyarország a végállomás, hanem Nyugat-Európa, elsősorban Németország.

Irány a Távol-Kelet

Az ukrán forrás elapadása után a toborzói piac már csak a Távol-Keletre és kisebb részben a posztszovjet térségre (Kazahsztán) fókuszált. 2022-ben kiépültek a nagy kölcsönzőcégek toborzási bázisai a Fülöp-szigeteken, Vietnámban, Indonéziában, Mongóliában. Tavaly nyáron a kormány újabb országokkal egészítette ki az országlistát - Brazília, Kolumbia, Venezuela, Oroszország, Georgia, Kirgizisztán is bekerült abba a körbe, ahonnan könnyebb a munkaerő-import. Ezek közül csak Kirgizisztánra mozdult a piac.

A “sztárország” egyre inkább a Fülöp-szigetek lett, több okból is: szinte mindenki beszél angolul, katolikus ország, a külföldi munkavállalásra évtizedek óta kiépült az intézményrendszer, megvan a munka iránti alázat, magyar léptékkel kiapadhatatlan forrás az 50 millió fős munkaerőpiacával, a bérkülönbség miatt pedig az ottaniak számára vonzó célpont Magyarország. Összehasonlításul: ott egy gyári munkás nagyjából bruttó 100 000 forintot keres, míg Magyarországon legalább a minimálbért megkapja, ami bruttó 232 000 forint (de inkább többet). Egy fülöp-szigeteki ügynökség nettó 520 amerikai dolláros magyar fizetéssel csábít (180 ezer forint), ezen kívül ingyenes szállással, étkezéssel, utaztatással. Vietnám, Indonézia, Mongólia is kedvelt terepe a Magyarországra toborzóknak. Részben azért, mert a Magyarországon működő kínai, japán, dél-koreai hátterű gyárak anyavállalatainak jó tapasztalata van az innen érkező ipari vendégmunkásokkal, részben a szintén fennálló két-háromszoros magyar bérelőny miatt. Kirgizisztán idén került a képbe, a VOSZ és a HR Portál tavaszi konferenciáján a kirgiz konzul is előadást tartott és bemutatkoztak cégek, amelyek kirgiz munkavállalókat alkalmaznak.

Egyszóval: 2022-ben kiépültek a toborzási csatornák kelet felé, elkezdődött a felvétel, ami 2023-ban pörgött fel igazán. A fülöp-szigeteki állami ügynökség képviselője egy tévéinterjúban a közelmúltban azt állította, hogy év végéig 10 000 fülöp-szigeteki munkavállalóra lesz szüksége Magyarországnak a gyártásban és a mezőgazdaságban. Helyben már megy is a munkavállalók felkészítése a magyar cégek állásinterjúira cikkekben, videóban vloggerek mondják el álláskeresési tapasztalataikat.

A magyar megbízóknak az egyik fő probléma a hosszú toborzási idő. A megbízás leadása után 12-15 hét, amíg a gyárkapuban áll a vendégmunkás, elsősorban a hatósági ügyintézés elhúzódása miatt.

Elkezdtek a cégek szakmunkásokokat is toborozni: targoncásokat, buszsofőröket, ipari szakmunkásokat. A végzettségek nehéz elismertetése miatt ez azért nem egyszerű, ám ebben várható előrelépés. A Man at Work például 50 fülöp-szigeteki targoncást hozott egy kereskedelmi multi raktárába. Olyan elégedettek velük, hogy a megbízó 50 újabb targoncást rendelt. A projektvezető elmondta nekem, hogy sok logisztikai és kereskedelmi cég küzd ezzel a problémával. Különösen nagy a hiány a dunántúli és a közép-magyarországi régióban. Úgy látja, hogy a magyar munkavállalók átképzése nem működik, nagy Németország és Ausztria elszívó ereje, ahol a magyar targoncás jogosítványt elismerik. Olyan kész munkavállalókra van szüksége a cégeknek, akik hosszú távon terveznek náluk, harmadik országból érkezőkkel két-három évre megoldódik a hiány.

A filippínó munkavállalókért egyébként nemzetközi verseny is zajlik. Ha végignézünk az állami ügynökség weboldalán, több ország is kampányol. Ausztria július elején indította újra bő 30 év után munkaerő-programját a Fülöp-szigetekkel, betegápolókat hoznak a bécsi kórházakba bruttó 1500-2200 eurós (körülbelül 580-850 ezer forint) havi fizetéssel. Ausztriában 75 000 ápoló és idősgondozó hiányzik az egészségügyből.

Vendégmunkás-törvény

2023. novemberben jön az újabb változás. A parlament a nyáron elfogadta az új vendégmunkás-törvényt (2023. évi L. törvény). Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elmondta, a cél az, hogy a vendégmunkások kontrollált keretek között érkezzenek, dolgozzanak. Néhány fontos változás: maximum 3 évre jöhetnek (eddig folyamatosan hosszabbítható volt az engedély egy-egy évvel), utána vissza kell térni a hazájukba, családegyesítésre és letelepedésre nincs lehetőség. Bővül a munkaadók köre, amelyek egyszerűsítetten toborozhatnak. Már nem csak a minősített kölcsönbeadók, hanem a kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztatók, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást megvalósító foglalkoztatók, a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztatók is beletartoznak. A munkaadóknak pedig gondoskodniuk kell arról, hogy a lejáró engedélyekkel rendelkezők időben elhagyják az EU területét.

Itt tartunk most.

És akkor most jöjjön néhány gyakran elhangzó kérdés:

Miért nem magyarokkal töltik fel először a cégek a létszámot?
Már csak azért is, mert egy távol-keleti munkavállaló 30-50 százalékkal többe kerül egy cégnek, mint egy magyar. Ugyanazt a bért adják mint a magyaroknak, de a behozatal drágább (kinti toborzás, szállás, utaztatás, fordítás, a HR szolgáltató haszna). Vannak, akik nem nyitnak a külföldiek felé. Ilyen például a magyar McDonalds hálózat vagy a Hanon Systems gyártócég. Sokan azonban megpróbáltak minden forrást, a gyáraktól 60-80 kilométerre is toboroznak és hozzák-viszik az ingázó munkavállalókat, szállást is adnának. Ahhoz, hogy itt maradjon a gyártás, hozni kell a létszámot, méghozzá biztosan. Ha nem sikerül, akkor a gyártók hatalmas kötbéreket kénytelenek fizetni a megbízónak és magyar munkahelyek szűnhetnek meg. Azaz a vendégmunkások felé fordulás kényszer. 

200 000 munkanélkülit tart nyilván a KSH. Miért nem lehet őket megmozgatni?
A 3,8 százalékos hazai munkanélküliségi ráta közel van a teljes foglalkoztatáshoz. A munkaerő-kereslet és a -kínálat soha nem fedi le egymást. A KSH szerint egyébként a hazai munkaerő-tartalék 299 000 fő, ennek egy része mozdítható meg. A gyári, betanított, többműszakos munka azonban nem vonzó a magyar álláskeresők zömének.

Vannak próbálkozások és koncepciók a tartalék mobilizálása. “Először a magyaroknak adjunk munkát” - mondja Jáhny Ákos, a Get Work Trend stratégiai igazgatója és én is egyetértek ezzel. A HR szolgáltató cég egy partnerével szakmai koncepciót tett a döntéshozók asztalára “Palló-projekt” címen. Jáhny Ákos szerint a jelenlegi közfoglalkozatottak közül e projekttel legalább 15 – 20 000 fő legkésőbb 2024 tavaszára/nyarára alkalmassá tehető az elhelyezkedésre. Vannak még tartalékok a szakképzésből lemorzsolódottakban, a 25 év alattiakban és a nyugdíjasokban egyaránt. Az Orbán Viktor miniszterelnök által említett félmillió új munkahely betöltésére azonban ez sem lesz elegendő.

Mennyi vendégmunkás érkezik?
Jelenleg 80 ezer körüli vendégmunkás dolgozik Magyarországon. A Világgazdaság úgy számolta, hogy 200-300 ezer még kellene. Én számot nem mernék mondani. Annyi bizonyos, hogy a toborzási kapacitások kiépültek, pörög a piac, zajlanak az állásinterjúk az anyaországban és videón a magyar megrendelőkkel, egy új iparág jött létre a behozatalra (toborzás, fordítás, engedélyeztetés, utaztatás, szállásépítés stb.). Nem a HR szolgáltatókon múlik a mennyiség és a sebesség, megrendelői igények pedig szép számmal vannak már 2024-re is. És akkor még nem kezdődött el az utóbbi hónapokban bejelentett beruházásokra a toborzás...