A nők és a pénz

A nők pénzhez és karrierhez hozzáállása sok szempontból hasonló - hasonlóan önsorsrontó :( Mit kell(ene) észrevenni, megváltoztatni egy pénztől is független jobb női sorshoz?

A Nemzetközi Nőnap és az álláskeresés metszéspontja mindenképpen női karrierépítés lesz. Most egy olyan szempontból, ami még ilyen explicit módon nálam nem volt, ez pedig a pénz.

Az, hogy egy nőnek lehet felsőfokú végzettsége, állása, jövedelme, nem túl régi vívmány, még 130 éves sincs. Glücklich Vilma 1896-ban iratkozott be egyetemre (ELTE), ő volt az első magyar egyetemista lány. Matematika és fizika szakos középiskolai tanárként végzett. 1889-tól 1921-ig polgári iskolai tanárként dolgozott Budapesten, 1917-ben igazgató lett. Rendszerszintű megoldásokban gondolkodott a szegénység enyhítésére, sokat tett a nők gazdasági függetlenségéért, kiemelt figyelmet fordított a gyermekvédelemre.

Akkoriban a jogi környezet nem volt ehhez támogató, most elvileg minden lehetőség adott, és mégis, mindhárom probléma fennáll. A nők gazdasági függetlenségének fontosságáról női álláskeresői tréningeken én is sokat mesélek. Milyen, ha van pénzünk: az a szemlélet, ahogyan nőként megkeressük, elköltjük vagy befektetjük a pénzeinket hatékony eszköz lehet(ne) a nemek közötti egyenlőség támogatására. Milyen, ha nincs: a családon belüli erőszak általában gazdasági erőszakkal indul, a nők anyagi kiszolgáltatottsága pedig szinte garantált a gyermekvállalással.

Ezért nálam külön tananyag, hogy hogyan érhetik el az anyagi függetlenséget a karrierépítés által, nőként, anyaként, GYES/GYED visszatérőként, karrierváltóként, pályaújrakezdőként. Nem csupán jó állás és hozzá tartozó megfelelő jövedelem kell a nők anyagi biztonságához, hanem egy teljesen új gondolkodásmód a pénzről nőként - amit nem tanítanak meg a nőknek, sőt. Mind a karriert, mind a pénzt igyekeznek a nőktől távoltartani a velük szemben megfogalmazott társadalmi elvárások. A karrierista és/vagy anyagias nő kifejezetten pejoratív kontextusban kerül elő. Ezt is meg kell tanulni: semmi bűnös nincs a tudásban, innovációban, a karrierben (a.k.a. szakmai előmenetel).

A nők álláskeresése és a pénzzel való kapcsolatük ezért erősen összefügg. Ahhoz, hogy merjenek nők szemléletet váltani, Brandon Klontz Money Scripts elméletére építve ezekről szoktam mesélni:

-------------------------------------------

Cél lenne, hogy a pénz az erőforrásunkká váljon ahelyett, hogy stressz forrása, vagy simán cél lenne. A tanulmány négy pénzhez kapcsolódó viselkedési mintát azonosított, ezek szinte egyértelműen megfeleltethetők a nők karrierhez való hozzáállásának is.

• Elkerülés: Félelem és viszolyság a pénzzel és/vagy karrierrel kapcsolatban, bűntudat a pénz iránti vágy vagy szakmai ambíciók miatt. „kislánynak az nem való”, halljuk gyerekkorunktól, majd felnőttként állunk tanácstalanul végzettségünkkel és tudásunkkal, amiket a „jó kislány jól tanul” elvárás mentén szereztünk leginkább. Később tétován szemléli a legtöbb nő a munkaerőpiacot, hogy ha a végzettségünkkel, tudásunkkal, később munkatapasztalatunkkal megtámogatott munkájukért pénzt szeretnének, azt szabad-e nőként, és hogyan legyenek illedelmes karrieristák, esetleg kérjenek-e kevesebbet, mint egy férfi a béralkun, hátha az versenyképessé teszi őket? (Ne.)
• Pénzügyi éberség: hagyományosan a takarékosság és megtakarítás a háztartásban a nő dolga. Ez kizárja a külön kasszát, anyagi önállóságot is, meg azt is, hogy a nők többsége merjen saját maga fejlődésére, tanulására, szakmai boldogulására költeni. A szorongás a költés miatt, a jövedelme külön kezelése miatt annyira nyomasztó, hogy inkább a bele sem kezd ezekbe. A karrierépítés alapja a tanulás, szakmai fejlődés, de „rendes nő” a kapacitásait a szocializációja szerint inkább a családjára áldozza. Az áldozati szerep felmenti az előbb taglalt bűntudat alól…

Ezek az akadályozó tévutak a nőket eltérítik attól, hogy magabiztosak legyenek szakmai vitákban vagy béralkuban, merjenek egy alacsony bérajánlatra nemet mondani, szakmai fejlődésükbe energiát, időt, pénzt tenni. A következő két viselkedésminta másképp visz tévútra: rossz helyre irányítja a fókuszt, és ezzel beszűkíti a lehetőségeket. Ha a pénz cél, és nem erőforrás, azzal is bezáródnak lehetőségek.

• Pénzimádat: A meggyőződés, hogy a pénz a boldogság kulcsa, folyamatos törekvés a több pénzre. Ilyenkor egy álláskereső nő, bár a szakértelméből szeretne jól megélni, mégis az értékteremtés helyett az elvárt ellenértékre koncentrál. Ebből lesznek az irreális fizetési igények, és a vezetői szerepek hajszolása, az ahhoz kapcsolt rugalmasabb munkavégzés legendája mentén. Specialistaként nehezebb egy nőnek pozicionálni magát, mert a nőket „női munkavállalóként” részmunkaidőre, sztereotipikusan női munkákra kárhoztatták – jelezve, hogy nem is várnak tőlük szakmai értékteremtést. Az, hogy értéket teremtve értéket várjon vissza, itt veszett el.
• Pénz és státusz összekapcsolása: Az önértékelés meghatározása vagyon alapján, státuszkeresés anyagi javakon keresztül. Nők esetén a vagyon védelmet jelenthet a kiszolgáltatottság ellen: a rossz munkakörülmények és a családon belüli gazdasági erőszak is elkerülhető általa. Ellenben a felhalmozásra törekvés elveszi a kapacitását az élet egyéb területeiről, hobbi, pihenés stb.

Ha átgondoljuk, hogyan hatottak ezek a hiedelmek a szakmai életünkre is, megpróbálhatjuk ellensúlyozni őket egy másik nézőpontból. Például: „Megérdemlem, hogy megfizessék a tudásomat, az időmet és a készségeimet” vagy „képes vagyok értéket teremteni, és elvárom hogy ezért szintén értéket kapjak”. Az ilyen újragondolás segíthet egy egészségesebb munkához való hozzáállást és pénzügyi szemléletet kialakítani.

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Egyetértesz? Vitatkoznál? Hozzáfűznél valamit? Várom szeretettel a kommented!

Ha te is magabiztosan akarsz a szakmai tudásodra alapozva karriert építeni, válogass tematikus szolgáltatásaimból, vagy nézd meg hogyan tudok segíteni egy vezetői portfólióval eligazodni az álláskeresés útvesztőiben! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam, vagy kövesd a #jobangel -t a Linkedinen!