Csípőből Tüzelünk - I.3. Az intuíció biológiája

Hogyan jelenik meg az intuíció biológiai valónkban? Milyen fiziológiai folyamatok és szervek érintettek ezen tapasztalat kialakulásában?

[ Cikk- és videósorozat, mára több mint szenzációs 70.000 fölötti megtekintéssel. E cikket eddig 3.821 egyedi látogató olvasta, összesen 8.946 alkalommal. | Megtennéd légy kedves azt a szivességet, hogy megosztod legalább 3 barátoddal, munkatársaddal? Tegyünk együtt valami jót, mindannyiunkért, az emberiségért! ]

Kérdésed van? Foglalj egy kötelezettség nélküli Zoom 30-perces időpontot, céges formában, €108-ért, itt: https://bit.ly/C30m

 

Az intuitív információ több szervünket-, szervcsoportunkat érinti.

 

Idegrendszerünk szerepe az intuíció érzékelésében

Az agyunkból kiinduló-, gerincvelőnkön-, majd szerveinken és végtagjainkon átfutó idegrendszerünk, mely egy „összeszorító” és egy „ellazító” al-rendszerből áll (szimpatikus és para-szimpatikus) a központi idegrendszerünk. Nevezzük 1. Rendszerünknek. Ez főként testünk mozgatásáért és működéséért felel, valamint azért, hogy öt érzékszervünk által létrehozza agyunkban azt a relatív és korlátozott illúzórikus impulzus-halmazt, amit a „mi világunknak” nevezünk.

Egyre több kutatás foglalkozik azonban a leginkább szívünkhöz kapcsolódó-, ezzel párhuzamosan gyomrunkat, bélrendszerünket és egyéb belső szerveinket átszövő gasztroenterikus idegrendszerünkről. Nevezzük egyelőre 2. Rendszerünknek. Míg az 1. Rendszer úgy 86 milliárd idegsejtből áll (melyből 12 milliárd az agyban található), addig a 2. Rendszer úgy 500 millió neuronnal rendelkezik.

Hallottunk mindannyian a „hasból adott” válaszokról, hasraütésszerű választásokról, a vizsgák előtt a „hasunkban röpködő, kreativitást adó pillangókról”, a hirtelen hasgörcsről valami hallatán, vagy angolul mondva a „gut feeling” -ről a hasban megjelenő megérzésről. A 2. Rendszerünk neuronjai kiterjedt antennákhoz hasonlatosak, melyek az intuitívan érzékelt információt a rendszer központjához, a szívünkhöz szállítják.

Amikor izgatottak vagyunk, „kalimpál a szívünk”, azaz egyenetlenül ver. Amikor kiegyensúlyozottak vagyunk, akkor egyenletesen, koherensen lüktet. Ezt szívritmus mérővel mérjük és a szívritmus-változékonyság (HRV, Heart Rate Variability) mérőszám ismeretében elemezzük. Amennyiben képesek vagyunk megőrizni a szívritmusunk egyenletességét, az csökkenti a stresszt, a szorongást, erősíti az immunrendszert, öregedésgátló hormon (DHEA) kibocsátására ösztönzi a szervezetet, emeli az emésztés hatékonyságát, alvásunk hatékonyságát és energia szintünket.

 

Szívünk elektromagnetikus rendszere előbb ismeri fel az információt mint agyunk

Nem újdonság számunkra, hogy testünkben számtalan mikroáram mértékű energiaáramlás megy végbe, melyet bioelektromosságnak hívunk. Az idegsejtjeink jórésze energia impulzusokkal kommunikál egymással, jeleket továbbítanak. Testünk valójában egy biológiai elem. Agyunk minden egyes neuron-ja közel 70 millivolt feszültséget termel. Sejtjeink is átlagosan 50 millivolt elektromos feszültség impulzusokkal szabályozzák működésüket melyet a szervezetünk által szénhidrátokból lebontott cukoralkoholból vagy az annál hatékonyabb állati zsírból átalakított ATP egységekből hoznak létre. Ezért van az, hogy a triatlonisták és az ironman atléták annyira energiadúsak.

Ezen energiák a szerveinkben elektromágneses-, morfogenetikus mezőket generálnak. A Heartmath Institute mérései szerint a szívünk elektromagnetikus mezejének ereje úgy 5000-szeresen meghaladja agyunkét. Ezen szívhullámok a közelünkben levő emberekével összeérnek, így az egymásra ható elektromágneses mezők elve szerint kicserélődnek, hatnak egymásra. Ezért tapasztaljuk azt, hogy bizonyos emberek – pl. közeli családtagok – közelében melegebb, kellemes érzésünk van szívünkben. Jobban tudunk koncentrálni, tanulni, problémát megoldani. Távolba mutató projekt, hogy az emberiség ezen összeadódó elektromos mezejét a HeartMath Institute a világ több pontján elektromos mérőeszközökkel méri és vizsgálja.

A szív összeköttetésben van az aggyal, ezért a szív koherenciája a szív-agy együttes koherenciára, érzéseinkre, gondolkodásunkra is kihat.

Hasonlóképp bőrünk elektromos vezetőképessége is változik (SCL), mikor feszült állapotban vagyunk. Ez mérhetővé teszi az érzelmi impulzusokra adott reakcióinkat is.

Egy kísérlet során érzelmileg nyugodt reakciókat-, illetve érzelmi feszültséget kiváltó képeket mutattak kísérleti alanyoknak. Az eredményeket bőr-vezetőképesség méréssel, fejre helyezett agyhullám mérővel (elektroenkefalogram, EEG) és szívritmus mérővel (elektrokardiográfiával, EKG mérték. Megállapították, hogy meglepő módon a test másodpercekkel azelőtt képes reagálni a stimulációkra, hogy a képet felmutatnák. A HRV-ben már 4.8 másodperccel azt megelőzően – a pozitív vagy negatív érzelemnek megfelelő - kilengés volt tapasztalható mielőtt a teszt-alany a fotóra pillantott volna.

Arra jutottak ugyanakkor a kutatók, hogy meglepő módon a szív kapja meg elsőként az impulzusokat mint egy központi vezérlőegység, melybe 1. és 2. Rendszerünk antennái is becsatlakoznak.

A szív intuitívan reagál úgy a negatív, mint a pozitív érzelmekre még mielőtt a tesztalany megtekinti a képet. forrás: http://www.deanradin.com/evidence/McCraty2004PartI.pdf

Intuíciónk a szívünkön keresztül mindig is folyamatosan működik, csak nem vagyunk ennek tudatában. Ezért mondják a bölcsek a nehéz döntésekkor, hogy „hallgass a szívedre”. Nagyszerű és hasznos, hogy van egy agyunk, de most már tudjuk, hogy a szív a főnök.

Ugyanezen kísérlet második része azt a következtetést adta, hogy bár a szív érzékeli elsőként az intuitív információt, az ezt követően eljut az agyba. Ily módon a tudósaink kijelentették, hogy a szív és az agy is feldolgozza az intuitív információt.
Felfigyeltek arra is, hogy jelentős különbség van a feszült, illetve a nyugalmi állapotbeli intuitív érzékelésben. Mondanunk sem kell, hogy nyugalmi állapotunkban sokkal inkább felfigyelünk az intuitív információra, mint nem-nyugalmi állapotban.
A kutatók másik izgalmas megfigyelése az volt, hogy az intuitív információ tekintetében a hölgyek jobban rá vannak hangolódva szívük megérzéseire.

Egy hasonló kutatásban azt kellett kitalálnia a teszt-alanyoknak, hogy a számítógép két függöny közül melyik mögül mutat meg számukra egy-egy képet. A tesztalanyok teste, melyet az agy kontrollál, 2-3 másodperccel azt megelőzően érezte az eredményt, még mielőtt a számítógép véletlenszerűen eldöntötte volna, hogy melyik függöny mögötti képet mutatja meg.

A szív intuitív információját tehát az agy leképzi és testünk reakciót aszerint alakítja, akár tudatos ez számunkra, akár nem.

Értelmezhető ebből, hogy míg a szívünket magába foglaló 2. Rendszerünket másodikként jelöljük, valójában az az első. Fordítsuk hát meg itt most szemléletünket és elnevezéseinket. Nevezzük a szívünk rendszerét 1. Rendszernek, agyunk és központi idegrendszerünk együttesét 2. Rendszernek.

 

Az ösztönszerű-, spontán megérzéseinket figyelembe véve gyorsabban dönthetünk

Paul D. MacLean megközelítését használva beszélhetünk az agy három jellemző részéről. Elsőként említhetjük az agytörzset és a kisagyat magába foglaló hüllő agyat, mely az ösztönszerű tendenciáinkért és az azokat támogató-, pl. lovagias viselkedésért felel. Ezen helyezkedik el, mint egy nagy méretű golfütő az emlős agy, mely az érzelmeinket adja és az általuk kiváltott testi reakciók (mint enzimek, hormonok, mozgás) elindítását irányítja. E körül és e fölött találhatók agytekervényeink, emberi agyunk, az agykérgünk, melynek funkciója intellektusunk, logikus és művészi gondolati működésünk kibontakoztatása és megnyilvánulásaink intelligens voltának biztosítása. E három agyterület fejlődése az embrionális kortól kezdődően egymást követi.

A 1. Rendszert a 2. Rendszerrel, a szívünket az agyunkkal a Dr. Stephen W. Porges által kutatott bolygóidegek (nervus vagus) kötik össze. Mivel a bolygóidegek a hüllő agyhoz kapcsolódnak, így csak abban az esetben vagyunk képesek hozzáférni azon információhoz, ami a 1. Rendszerből érkezik, amennyiben befogadóak vagyunk hüllő agyunk impulzusai felé és képesek vagyunk felismerni annak ösztönszerű-, spontán jelzéseit, melyekre azután hallgatunk is..

Sokszor látunk nagyon egyszerű embereket, kik kiváltképp intuitívak; valamint hasonló okból oly nehéz pár fej-nehéz tudósnak magukévá tenni az intuitív utat is.

A spontaneitás azonban előnyös a döntéshozás gyorsaságát tekintve. Hüllő agyunk reakcióideje a leggyorsabb, megelőzve emlős agyunkat és jócskán megelőzve agykérgünk analitikus sebességét.

Azon döntéshozók hát, kik hajlandóak ösztönszerű-, spontán intuitív megérzéseikre is hallgatni, sokkal gyorsabban tudnak döntéseket hozni mint az analitikus, logikai döntéshozók. Amennyiben az intuitív döntéshozónak szakértelme mellett lehetősége is van intuitív döntés-képességének kibontakoztatására, úgy hamarosan kifejlődhet szakértői intuíciója.

 

Az érzelmi és az intuitív impulzusok éber felismerése és feldolgozása jellemzően a homloklebenyünk intelligens használatának képességén múlik

A nagyszerű hír az, hogy az 1. Rendszerben nincs jelen olyan idegi mechanizmus, mint az 2. Rendszerben, mely lehetővé tenné, hogy kétkedjen abban, amit tapasztal, így a kérdés csak az, hogy éberen felismerjük-e az intuitív információt?

Ezen a ponton az információ konkurál az agytörzsben található-, Dr. Maxwell Maltz által kutatott retikuláris aktivációs rendszerünkkel (Reticular Activation System, RAS). Ennek feladata ugyanis, hogy a másodpercenként közel kétmilliónyi impulzusból - mely különböző érzékszerveinken keresztül ér bennünket - kiszűrje azokat, melyek figyelmünkre érdemesek, vagy fontosak számunkra.

Amennyiben túl komolyan vesszük az érzékszerveink által közvetített impulzusokat, azaz túl komolyan vesszük „a kinti világot”, az esetben ezen külső impulzus-világ eltereli figyelmünket a 1. Rendszerünkben megjelenő intuitív „belső hangunkról”.

A legjobb módja e folyamatosan forgó 3D-s film nem komolyan vételének az, amennyiben ezt a fény és energiaformák hullámszerű-, bár valósnak tűnő illúziójának tekintjük, emlékezve eközben a tér tulajdonságaira, melyet előző cikkünkben soroltunk fel. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy folyamatosan ebben az állapotban időzünk, hiszen élnünk is kell világunkat és jó pár dolgot igenis komolyan kell vennünk. Ez csak annyit jelent, hogy amennyiben egy döntés pillanatában szükséges, pár másodpercere kiegyenesítjük gerincünket és intuitívan a „térbe nézünk” fürkészve azt, hogy melyik döntési verzió érződik „könnyedebbnek”, hosszú távon jobbnak, majd azt követően fókuszunkat ismét visszatereljük a világ „hagyományos” módon történő tapasztalására.
A moziban átlátunk a vetítővászonra vetített képeken, élvezzük a vetítővászon ragyogását, majd ismét a képeket nézzük.

A RAS által kiszűrt érzékszervi impulzusok, valamint a 1. Rendszer intuitív információit az emlős agyunk (limbikus rendszer) kapja meg. Elsőként amygdaláink döntik el, hogy veszélyes-e vagy sem az érkező impulzus. Ennek függvényében talamuszunk közvetítésével hipotalamuszunk utasítást ad (vagy nem ad) agyalapi mirigyünknek a HPA tengely (hipotalamusz – agyalapi mirigy – mellékvesék tengelye) stressz-reakcióinak kémiai beindítására. Mindemellett az információ elérkezik emberi agyunk agykérgéhez, majd ezen belül a homlokunk-, de inkább szemeink mögött található orbitofrontális kéreghez.

A kutatások szerint, az intuitív megérzésekre való reakciók és döntések meghozatala is itt történik. Agyunk ezen területén található éberségünk-, figyelmünk megtartásának kontrollja, az érzelmeinkre nyújtott reakcióink ellenőrzése. Hasonlóképp itt dől el mások viselkedésének megítélése, de saját viselkedésünk tudatos kontrollja is. Éberség intelligenciánkon múlik, hogy mit ismerünk fel, mit tartunk fontosnak és hogyan reagálunk azokra. Ez igaz az intuitív információ felismerésére, feldolgozására és az az alapján történő válaszreakciónkra is.

Általában komplex feladatokkal találkozunk, melyek során a kreativitás és a logika is szerepet játszik. Mindemellett, mítosz vagy sem a teória jól működik mely szerint két hemiszféránk jellemzően-, nagy százalékban más feladatot lát el. Eszerint, jobb agyféltekünk testünk bal oldalát koordinálja és jellemzően a kreativitásunkért, művészi megnyilvánulásainkért, rendszerint anyánktól tanult nőies térérzékelésünkért felel. Bal agyféltekünk testünk jobb oldalát koordinálja és az analitikus-, logikus „hallgató gondolkodásunkért”, a számokért és a rendszerint apáknak tulajdonított, tanult tényszerűségünkért felel. Ebből azt gondolnánk, hogy a jobb agyféltekünk felel az intuícióért. Érdekes módon ez nem így van. Az intuíció felismeréséhez, racionális agyműködésre van szükség.

Egy MRI képekkel végzett kutatás szerint az intuitív döntések esetén a bal halántékunk mögötti lebenyben – a baloldali alacsonyan fekvő és a középső gyrus-ban - (ang. inferior and middle frontal gyrus) volt észlelhető aktivitás, mely az éber észlelést követően a korábban említett homlok mögötti orbitofrontális kéreg mindkét oldalára is kiterjedt. Mondhatjuk úgy, hogy az intuitív érzékelés felismerését a bal agyféltek végzi, majd a válaszreakció eldöntése érdekében bevonja mindkét orbifrontális kérget.

Az intuíció nem kreatív képzelgés, hanem a valóság felismerésének, elfogadásának képessége. Racionális, mint a szorzótábla.

Elsőként a szívben jelenik meg, majd az információ eljut az emberi agyba. Itt éberségünk függvényében felismerjük vagy sem. Amikor felismerjük, az agy végrehajtatja testünkben a programot; elsőként gondolatokba öntjük, majd szavakba, majd cselekedetek formájában reagálunk rá. Az intuitív információk felismerésének képessége mutatja szívünkből jövő információ felismerésének képességét. Azok értelmezésének és feldolgozásának képessége megmutatja az emberi agyunk használatának képességét.

 

Agyféltekeink harmonizálása egy eddig nem ismert világot nyithat meg számunkra

Tudjuk, hogy agyunk két féltekét összeköti a kéregtest (corpus callosum), mely idegsejtjein keresztül a két hemiszféra kommunikál és megosztja a feladatokat. Ezért vagyunk képesek harmonizálni, kiegyenlíteni a kreatív gondolkodásunkat a logikussal és így kialakítani a kettő egészséges balanszát.

Amennyiben megszokásainkban és sémáinkban éljük világunkat, mint ahogy azt időnk 95%-ában tesszük, neuronjainkat, agyunk idegsejtjeit használjuk. Bruce Lipton fejlődési biológus kifejti, hogy agyunk sokkal többre képes minthogy a berögződött mintái alapján működjön. Van ugyanis az agyunkban rengeteg-, többfajta gliális sejt található, mely nemcsak, hogy részt vesz az idegi folyamatokban-, befolyásolva-, módosítva-, kontrollálva-, összekötve-szétválasztva-, felülírva a neuronok mintáit, valójában sokkal fontosabb is szerepük is azoknál. Agyunk 90%-a gliális sejt - melyek intuitív-, éber szabadságot ad nekünk -, 10%-a neuron (agyi idegsejt) - melyek merev megszokásainkat és 'beidegződéseinket' tárolják -.
Intúíciónk kertjének művelése során kifejlesztett koncepció-mentes éberségünk lehetővé teszi, hogy gliális sejtjeinket aktiváljuk, ráadásul mindkét agyféltekünkben egyszerre. Így agyunknak nem csak 5%-át, hanem akár 100%-át is használhatjuk. Egy teljes-agyi működést alakíthatunk ki. Ez friss, kreatív és logikus is egyben. Egyenként követve e cikksorozat cikkeit, nagyszerűen megtanulhatjuk ezt.

 

HEREHERELétezik emellett egy „ősibb” része agyunknak, mely még az evolúciós fejlődésben még ember agyunk kifejlődése előtt volt képes a mentális harmóniát fenntartani.

Szemből tekintve a szemöldökünk közepe szintjén mélyen bennt az agyunk központjában, az agytörzs tetején az epitalamuszon hátul helyezkedik el a talamusz mögött „ősi agyunk”: a tobozmirigy. Azért hívjuk tobozmirigynek, mert bár borsónyi méretű, úgy néz ki mint egy fenyő-toboz.

Ez az egyetlen része agyunknak, mely nem duális, nem elválasztott. Mezopotámia, Babilon, Egyiptom vallásaiban és – mivel ugyanarról a tőről fakad - a Vatikánban is több, tobozmirigynek tulajdonított jelkép található, mely hasonlít a fenyőtobozra. Különböző titkosnak vélt társaságok is használják ezen „harmadik szem / mindent látó szem / mindent érzékelő szem” szimbólumot azon képesség kifejezésére, hogy ők mindenre képesek, mindent tudnak, minden információ birtokában vannak.

Miért társítja a hagyomány ezen képességeket a tobozmirigyhez?

Egyrészt, mert rengeteg testi funkcióban van szerepe. A vesék mellett több vér folyik át ezen a mirigyen mint testünk bármely részén. Szabályozza a belső óránkat a biológiai ritmusunkat, melatonin-t termel mely a mély alvás hormona, hatással van biológiai alkalmazkodó-képességünkre, szerotonint – örömhormont – termel, meghatározza az agyalapi mirigy működését, mely hormonrendszerünket (pl. ivarérést, szexuális hormonjainkat, női periódusokat, immunrendszerünket) igazgatja.

Másrészt, mert úgymond harmadik szemként „nem kifelé hanem befelé néz”.
A hinduk az intuíció-, de inkább a „tisztánlátás”, a pszichés energia és képességek-, valamint az ezirányú belső bölcsesség kapujának tartják. Azt tartják róla, hogy kibontakozott-, teljes funkcionalitású állapotában teljes agy-koherenciát tud létrehozni – az LSD medikai hatásához hasonlóan –, mely a hétköznapi világban nem-érzékelhető frekvenciák érzékelését-, energia és fényformák tapasztalatát is lehetővé teszi.

Ez azért lehetséges, mert a tobozmirigyben apró piezo-elektromos jellegzetességgel bíró kristályok vannak, melyek fotonokat-, fényt és színeket bocsátanak ki, jelenítenek meg. Emellett a tobozmirigynek a szemhez hasonló „ideg-huzalozása” van, mely az agyunk vizuális központjához kapcsolódik. Olyan lényegében, mint egy valós harmadik szem.

Dr. Rick Strassman, emellett rámutatott, hogy a tobozmirigybe kivételesen nagy stresszhelyzetben mint az életveszély, egy DMT (Di-MethylTryptamine) nevű neurotranszmittert is termel, melyet a „lélek molekulának” is hívnak. Azért játszik a macska az egérrel mielőtt megeszi, mert a DMT-től szinte mámorosan „elszállt” állapotba kerül. Emellett, nem túl szép még beszélni se róla, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy kiugrott résztvevők arról számolnak be, hogy a titkos sátánista társaságok is ezt nyerik ki áldozatukaikból rituáléik során. Nade, folytassuk a biológiával. A DMT-t azonban nem csak élőlények állítják elő, de megtalálható növényekben is. A dél-amerikai ayahuasca növény szájon át bevihető DMT-t tartalmaz, ezért ad használóinak „látnoki” képeséget, mintha csak hallucinogén gomba lenne.

(Ez a cikk egyáltalán nem buzdít a DMT, LSD vagy bármely kapcsolódó kémiai szer alkalmazására, csak felhívja rájuk a figyelmet.)

Akár a pszichológiai képességeink egyik forrása a tobozmirigy akár nem, mindenképpen egy fontos szervünk, mely a fluor és klór-fogyasztás miatt többségünknél egy kalcifikált külső burokkal blokkolt. Ezt, az ételkiegészítőket tekintve leghatékonyabban napi kettőnél több csepp 5%-os Lugol jód oldat fogyasztásával (Dr. David Brownstein szerint kezdjünk két cseppel és a csillagos ég a határ mert a fel nem dolgozott többlet a vizelettel távozik), valamint nagyobb mennyiségű K2+D3 vitaminok pár hónapon át szedett egyenlő arányú kombinációjával oldhatjuk fel.

 

Az éberség intelligenciánk intuíciónk kapuja, mely egész életünkre kihat

Ezen információk birtokában könnyű azon asszociációval élnünk, hogy míg az intelligencia kvóciens; az IQ (ang. intelligence quoefficient) az emberi agyunk (agykérgünk) gondolati láncokat és absztrakciókat létrehozó képességeit jellemzi, addig a sokak által ismert érzelmi intelligencia kvóciens; az EQ (ang. emotional quoefficient) az emlős agyunk (limbikus rendszerünk) homloklebenyünkkel való kontrolljának képességét fejezi ki. Mennyire vagyunk képesek gondolkodási képességünkkel kontrollálni érzelmeinket. Mindkettő a 2. Rendszerünk mutatóit méri. Mind mögött jelen van az 1. Rendszerünk, melynek intuitív tulajdonságai önálló jellemzőkkel bírnak, azonban egyben át is szövik a 2. Rendszerünket. Ennek mérését, vagy inkább jellemzését és fejlesztését az éberség intelligencia, az AQ (ang. awareness intelligence quotient) foglalja magába.

Miért éberség? Mert az éberség szintjeinek fejlesztése fejleszti homloklebenyünket, orbitofrontális kérgünket és agyunk egyéb területeit, melyek az intuitív felismerések ráébredések esetében- és a válasz/ nem-válasz-reakciók kialakításában játszanak szerepet.

Éberségünk lehetővé teszi, hogy meglássuk azt ami valójában történik, azonban ezt örömteli látásmódukkal kell társítanunk. Bruce Lipton Phd szerint az ahogy látjuk a világot szinte teljes egészében meghatározza egészségünket, hiszen a gének nem a sejtek "agyai", hanem a reprodukciós szervei, melyet vagy 'olvasnak', vagy nem; a sejtműködést a neurotranszmitterek ösztönzik (vagy nem), a mentális "központi program alapján". Epigenetikának hívják a tudományt, mely leírja, hogy milyen módon változtatja génjeinket folyamatosan mentális hozzáállásunk. Egészségünk azon múlik, hogy hogyan érzékeljük és értelmezzük a világot. Lássunk hát pozitívan és legyünk egészségesek!

 

Mindebből mi következik? Mi a konklúziónk?

Egyrészt, hogy ha van valami ami érzékeli az intuíciót, akkor van tudatunk – melynek a kifejeződése a tudatosságunk -. Az éber érzékelés elsőként a szívben jelenik meg intuitív információ formájában (kérdés persze, hogy mennyire fejlesztettük ki képességünket, hogy tudatosan felismerjük ezt). Amennyiben a tudatos érzékelésünk 4.8 másodperccel azt megelőzően érzékeli azt ami történni fog, és ahogy előző cikkünkben is kifejtettük még akkor is ha az a távolban történik, az azt jelenti, hogy a tudatunk nem csak a jelen pillanatban és a jelen környezetünkben történő dolgokat képes érzékelni, hanem időben és térben korlátlan módon, kvázi a - intuíció fizikája cikkünkben – téridőben képes érzékelni dolgokat. Egy matrjoska bábuba nem lehet egy nála nagyobbat beletenni, melyből az következik, hogy nem csak az érzékelésünk korlátlan, hanem maga a tudatunk is.

Még e nem túl bölcs, de legalább jószándékú író tudata is időtlen és korlátlan, hát még a kedves olvasóé.

Ezen időtlen, korlátlan tudatosság székhelye, mint a fentebbi kísérletek mutatják a szívünk.

A testünk ehhez képest másodlagos. Agyunk a szívünkből a bolygó idegeken keresztül megkapja a test reakcióihoz szükséges információt, mely igyekszik az életünk során kialakult agytekervény-minták alapján a kapacitásai szerint legmegfelelőbb döntést meghozni.

Tudatunk korlátlan, szívünk ennek adó-vevő rádiója, agyunk egy vevő-végrehajtó test-operációs központ.

Most, hogy már ismerjük az intuíció megjelenésének biológiai útvonalait, már csak rajtunk múlik, hogy tudatosságunk legősibb alap-megnyilvánulását képesek vagyunk-e felismerni és értelmezni? Képes ezen biológiailag is lekövethető tulajdonság megnyilvánulni mindennapi tapasztalásunkban? Hogyan vélekednek erről a pszichológusok, kik az emberi működés tudói? Forduljunk hát következő cikkünkben a pszichológiához, mely létezésünk, életünk minden szegmensét átszövi.

 

vége

Kérdésed van? Foglalj egy kötelezettség nélküli Zoom 30-perces időpontot, céges formában, €108-ért, itt: https://bit.ly/C30m

 

 

Fodor-Josephson Szilárd, phd hc

linkedin.com/in/sealj

seal [at] happines-consulting.com, happiness-consulting.com

KÉRLEK KÜLDJ VISSZAJELZÉST, JAVÍTÓ SZÁNDÉKÚ VÉLEMÉNYT, JAVASLATOT!

 

CIKKSOROZAT CIKKEI

1. cikk: Bevezető, összefoglaló

2. cikk: Intuíció, közgazdász szemmel

3. cikk: Az intuíció fizikája

4. cikk: Az intuíció biológiája

5. cikk: Intuíció a szociológiában

6. cikk: Intuíció a filozófiában  |  Angol Cikk

7. cikk: Intuíció a pszichológiában

 

A szakmai intuíció gyakorlati fejlesztése a tudatosság 3D-s természetén túlnyúló 4D-természetű tudatunk természetéhez való hozzászokással történik.
Ezt mentális gyakorlatokkal tanulhatjuk meg, mindemellett, hétköznapi életünk folyama során is gyakorolhatjuk. Az alábbi videóból mindez megtanulható. [Magyar felirat bekapcsolható a youtube lejátszó CC-gombjára kattintással]

Ugyanez bővebben és tudományosabban kifejtett CIKKSOROZAT VIDEÓKKAL, 

vagy a Youtube videósorozat

 

Van kedved megosztani barátaiddal? [LinkedIn, Facebook]    Kövesd a cikksorozatot!                   [ Értesítést kérek ÚJ CIKK megjelenésekor! ]  [eKönyv Letöltés / Könyv Előrendelés]

YOU MAY FIND THIS ARTICLE IN ENGLISH, HERE.

 

Kapcsolódó VIDEÓK:

[VNTV 1], [VNTV 2], [NEXUS TV 1], [NEXUS TV 2], [NEXUS TV Zoom 1 - Angol],  [YouTube 1 - Angol], [YouTube 2]