5 tipp az önbizalom növeléshez fiatalok számára

Mindannyiónk vállán ott ül egy kisördög, akinek mintha az lenne a dolga, hogy minden cselekedetünket megkérdőjelezze. Biztos vagy benne? Nem félsz attól, hogy…? Mi van, ha…? Biztos, képes vagy rá? És ha kudarcot vallasz? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket suttog a fülünkbe befolyásolva az önbizalmunkat és az eredményeinket. Ezért az önbizalom növelés kifejezetten fontos téma mindenki számára, aki ilyen kis törpék kérdéseivel küzd meg nap mint nap.

Az önbizalom azt jelenti, hogy elfogadod és bízol magadban, ismered erősségeidet és gyengeségeidet, és a céljaidra fókuszálsz. Nem születünk önbizalommal, de tudatosan növelhető a pozitív hozzáállás  segítségével és a problémák sikeres megoldása által. Az önbizalom pozitív érzésekkel párosul, miközben elfogadjuk hibáinkat. Azért cselekszünk magabiztosan, mert hiszünk saját értékünkben, és szeretjük önmagunkat. Az önbizalom fejlesztése hatással van boldogságunkra és sikerességünkre, alakítva az általunk teremtett életünket.

Mielőtt mélyebben belemegyünk az önbizalom növelés területén, érdemes tisztázni, hogy mi a különbség az önbizalom és a motiváció között.

Mi a különbség az önbizalom és a motiváció között?

A motiváció és az önbizalom két különböző pszichológiai fogalom, bár gyakran befolyásolhatják és kiegészíthetik egymást. Mindkét tulajdonság belülről fakad. Az önbizalom az önmagunkban való hit, míg a belső motiváció a belülről merített ösztönzés egy cselekvésre.

Vagyis a motiváció az a hajtóerő, amely a cselekvést és a célok elérését ösztönzi, míg az önbizalom a saját képességeinkbe és ítéleteinkbe vetett hit. Mind a motiváció, mind az önbizalom fontos a siker eléréséhez, mivel a motiváció biztosítja a kezdeti lendületet, az önbizalom pedig támogatja az egyénnek a kívánt eredmények elérésére való képességébe vetett hitét.

A Farkas Szemlélet kurzusomban külön kitérek arra, hogy mi a kapcsolat a motiváció és a cselekvés között. 

De miért kell növelni az önbizalmat?

A negatív énképhez hozzájárulhatnak többek között a következő tényezők:

• A túlságosan kritikus vagy megrovó gondozók.
• A gyermek felfedezését korlátozó gondozók.
• A kortársak által való elutasítás érzése
• Nehézségek a "felnőttkor" konstruált elképzelésébe való átmenetben.
• A média ábrázolásai és a világból származó adatok arról, hogy mi az "ideális" személyiség.

Azt fontos kiemelnem, hogy az önbizalom területén bekövetkezett gyerekkori és felnőttkori traumáid (mindenkinek van, max tagadja vagy nem tud róla) feloldására természetesen ez a cikk nem alkalmas, ahhoz szakmai területen jártas pszichológusra van szükséged.A vele való közös munka segít a teljesítmény fejlesztésében, mert feltárja a benned lévő érzelmi blokkokat, amik hátráltatnak a fejlődésben (és nem is tudsz róla)

Viszont a jó hír, hogy az önbizalom nem egy velünk született képesség, ezért annak fejlesztésére sok lehetőség van, és akár 1 napon belül is lehet változást elérni.  

1. Derítsd ki, hogy honnan ered az önbizalomhiányod

Az önbizalom növelés egyik alapja, hogy kideríted,hogy vajon miből ered a saját önbizalom hiányod, mert ennek segítségével már neki is tudsz annak annak a javításán. Ehhez egy jó kezdés, ha keresel magadnak egy kis noteszt, amit magaddal tudsz hordani napközben, és elkezdesz naplót vezetni a negatív gondolataidról.

• Egy héten keresztül írj fel minden önbizalomhiányos gondolatot vagy mondatot, amivel a saját életedben találkozol: Légy őszinte magaddal!
• Este szánj rá egy kis időt, és minden nap gondold végig, hogy ki mondhatta neked azt? Vagy miért merülhetett fel benned ez a gondolat?
• Gondold végig és döntsd el, hogy akarod-e hagyni, hogy ez a gondolat továbbra is uraljon téged
• Írd le a reakciód ezekre az érzésekre a noteszbe, és készítsd egy tervet, hogyan fogod megszüntetni a gondolatokat.

2. A negatív gondolatok pozitív gondolatokká alakítása

Az önbizalom növelése során a negatív gondolatok pozitív gondolatokká alakítása kifejezetten fontos.  Nézzünk erre konkrét példákat:

Negatív gondolat: "Az egész az én hibám, hogy nem kaptam jó jegyet. Még erre is képtelen vagyok, hogy jó jegyeket szerezzek. Nincs is értelme tanulni."

Átalakított pozitív gondolat: "Részben én voltam a felelős azért, hogy nem kaptam jó jegyet, mivel tudom, hogy jobban fel tudtam volna készülni a vizsgára. Legközelebb jobban fel fogok készülni. Másrészt voltak azonban olyan tényezők, amelyek nem rajtam múltak. Holnap tovább próbálkozom."

Negatív gondolat: "Az egyetemre járás túl sok lesz nekem, hogy megbirkózzak vele. Nem bírom tovább!"

Átalakított pozitív gondolat: "Sok kihívással szembesültem már korábban is, és leküzdöttem őket. Most is így lesz!"

3. Az légy, aki vagy

Ha az életedben sokszor megjelenik a „kéne/kellett volna” szó, akkor ideje egy lépést hátra tenned és elgondolkodnod azon, hogy ez miért is van így. Például:

• 30 éves koromra már meg kéne házasodnom
• A következő évre már kéne egy ház
• Mostanra már össze kellett volna raknom az életem

Ha ilyen és ehhez hasonló mondatokkal találkozol az életben, akkor érdemes feltenned a kérdést, hogy ez a „kéne/kellett volna” honnan jön? Sokszor kulturális oka van, társadalmi nyomás miatt van, vagy a családi elvárások nehezedik rád. Ilyenkor érdemes feltenned a kérdést magadnak: valóban ez az, amit én akarok?

Minél több olyan döntést hozol, amit te akarsz valójában, és nem külső irányból ered, annál magabiztosabb leszel.

4. Vezesd be az életedbe a „még” fogalmat

Ha bármikor azon kapod magad, hogy önbizalomhiányos kijelentést teszel, tedd hozzá a még szócskát ezzel is jelezve magadnak (és az agyadnak), hogy ezen éppen dolgozol és napról napra jobb leszel.

Például:

„Nincs elég önbizalmam” helyett „Nincs elég önbizalmam még!

• Nem tudom megcsinálni – még!
• Nem vagyok elég jó hozzá – még!
• Nincs jó formám – még!

És az agyad már tudatalatt el is kezd azon gondolkodni, hogyan javítson ezen, és meg fogod tenni a szükséged lépéseket ahhoz, hogy ezen a területen is meglegyen a kívánt önbizalom növelés.

5. Kérdőjelezd meg a múltból eredő hitrendszered

Sokszor előfordul, hogy azért nem bízol magadban, mert számodra fontos, befolyásos személyektől (pl. szülő, tanár, kolléga, akire felnézel) kaptál olyan kritikus visszajelzést, amit beépítettél a mindennapi életedbe. Az élet egy szakaszán ez szolgált téed, de most már csupán akadályként maradt ott az életedben észrevétlenül.

• „Ne síelj, mert veszélyes”
• „Ne mássz fel magasra, mert leesel”
• „Ne öltözz ki, mert túl feltűnő leszel”
• „Ne igyál sokat, mert béka nő a hasadban”

Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal bombáztak minket gyerekkorunkban, ami a felnőtt életünkre is hatással van.

Ha olyan döntések és cselekedetek esetén, amikor magabiztosnak kéne lenned, elbizonytalanodsz, nem mered megtenni, akkor állj meg egy pillanatra, és vizsgáld meg, hogy vajon mi okozza a mentális akadályt, amiért nem tudod megtenni?

Mert nagy valószínűséggel ez nem te vagy, aki nem meri megcsinálni, hanem a korábbi hangok összessége a fejedben azok által, akik elhitették veled, hogy nem vagy képes rá, nem vagy elég jó, nincs szükséged rá, nem teheted meg és ehhez hasonlók.

Erre a legjobb példa a kisgyerekek.

Menj el egy játszótérre, és nézd meg a gyerekeket. Gond nélkül mindent kipróbálnak, esnek-kelnek, megállás nélkül futnak és mozognak, ha valami baj történik, pár másodperc múlva mintha mi sem történt volna, mennek tovább.

A következő lépésben figyeld meg a szüleiket. Mit mondanak neki? Ezt nem szabad! Ne mássz fel oda! Az veszélyes! Vigyázz! Ne... Ne.. Ne... Vajon honnan eredhetnek a felnőttkorban ezek a gondolatok?

+1. Bónusz - Közösségi média szüneteltetése

A 2018-as Journal of Psychology szaklapban megjelent tanulmány szerint az alacsony önbecsüléssel rendelkező emberek hajlamosak arra, hogy a közösségi médiában mást mutassanak, mit amik valójában. Egy hamis énképet építenek fel, ami elrugaszkodik a valóságtól. Bár befelé kevés önbecsüléssel rendelkeznek, kifelé azt mutatják, hogy minden rendben, boldogak és szuper az életük. Ez egy személyiségtorzuláshoz vezet, ami még jobban csökkenti a való világban az önbizalmat és az önbecsülést.

Ezért érdemes megfontolni, hogy szünetet tartasz a közösségi médiától (vagy korlátozod napi vagy heti minimumra), és a felszabadult időt arra fordítod, hogy jobban megismerd önmagad, és hogy ki is vagy valójában. Például lesz időd az 1. pontot megvalósítani!

Ha szeretnél bővebben olvasni a témáról, akkor érdemes elolvasnod az Önbizalom növelés [10+1 javaslat] cikkemet.