Miért nem elég rátermettek a mai pályakezdők?
A modern technológia robbanását nem tudta lekövetni a társadalmi szerkezet, ahogy az oktatás sem. Mivel sem az iskola, sem a család nem tanítja meg a fiatalokat a felelősségvállalásra, a viselkedés- illetve munkakultúrára, így az a munkáltatókra hárul. Szakemberek szerint az oktatás átalakítására, a munkaerő-piaci szereplők kapcsolattartására van szükség ahhoz, hogy magára találjon a kereslet és a kínálat.
Piaci igényekre szabott képzés garantálja az elhelyezkedést
Vajon milyen társadalmi folyamatok következménye, hogy a pályakezdő fiatal, diplomás - alapvető kompetenciák hiányában - nem tud megírni egy üzleti levelet, megfelelően viselkedni sem tud egy üzleti megbeszélésen, és az sem világos számára, miképp illik felöltözni és viselkedni egy állásbörzén, állásinterjún? Annak fényében, hogy a KSH és az ÁFSZ adatai szerint a válság munkaerőpiacra kifejtett hatása leginkább a fiatal munkanélküliek számában érhető tetten, érdemes megoldásokat keresni a fiatalok problémájára.
Pontosan ezzel a céllal jött létre a Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány (SZTMK) 2008-ban, amely kidolgozta a valós munkaerő-piaci igényre reagáló szolgáltatóipari alapképzést, amelyben szolgáltatási munkásokat képeznek. A 18 éves pályakezdőktől az 55+ éves korosztályig mindenki kap egy lehetőséget a pálya- illetve újrakezdésre. A tanfolyam moduláris felépítéséből fakadóan a gyesen levő kismamák, pályakezdők igényeire éppúgy lehet építeni a képzést, mint ahogy a munkába állókéra is - mondta Molnár Katalin.
A képzés végén egy kompetencia-értékelő napon bizonyíthatják be tudásukat a tanulók és a teljesítményükről szöveges értékelést is kapnak, amelyből világosan kiderül, melyek az illető erősségei, fejlesztendő területei. Ezen tanúsítvánnyal célirányosan lehet irányítani a pályaválasztást - mutat rá a képzési szakember. Az első "fecskék" júliusban végeznek azzal az ígérettel a zsebükben, hogy ha sikerül a szükséges ismereteket megfelelően elsajátítaniuk, állást kínál nekik a gyakorlóhely. Ezen képzés révén a kereslet és a kínálat közötti szakadék csökken és a tanuló képzettsége sem avul el, mire végez a képzéssel - árulta el portáluknak Molnár Katalin.
Eltorzult társadalom, eltorzult értékrend, magányos lelkek
Arról kérdeztük a szakembereket, hogy milyen igény hívja életre ezt a képzést és mi vezet a fiatalok műveltségének, tudáselemeinek romlásához. Molnár Katalin a széthulló családokat, a szülők és az iskola között meghúzódó konfliktust, az egyedülálló szülők számának növekedését emelte ki, mint a háttérben meghúzódó okokat. Azon csonka családokban ugyanis, ahol a szülő anyagi és más lehetőségeinek leszűküléséből kifolyólag igen keveset tud gyerekeivel foglalkozni, a gyerek magára marad gondolataival, problémáival, s így szocializálódik. Ez pedig értékrendje eltorzulásához vezet.
Nehéz helyzetben vannak manapság a fiatalok Ónódi Mária, a Videoton Holding Zrt. Felnőttképzési Intézményének igazgatója szerint is. Egyetért Molnár Katalinnal, hogy a társadalomban végbemenő változások az iskolapadban csapódnak le, amelynek egyenes következménye kompetenciák, interperszonális képességek elcsökevényesedése és az alacsony EQ. Ónodi Mária az értékrend valamint a társadalmi kapcsolatok hiányát látja a legnagyobb problémának, de a modern technológia sem kedvez mindennek. A szakember úgy tapasztalja, hogy a fiataloknak nincs jövőképük, ahogy értékrendjük sincs a helyén. Hiszen ez a generáció már nem ismeri a régi kor pozitív értékrendjét, azonban újat nem kapott, vagyis nincsenek követendő társadalmi normák, nincsen iránytű, amely mentén eligazodhatna ebben a zavaros világban - mondja. A szakember szerint tehát egyre inkább magukra maradnak a fiatalok. Már az iskola sem a régi, a fiatalok nehezen alakítanak ki kapcsolatokat, inkább a klikkesedés a jellemző, nincs osztályközösség, az iskola után pedig irány a számítógép és a tévé. Egyre kevesebb a valós emberi kapcsolat és a szülők is alig találják gyerekeikkel a hangot.
A virtuális közösségek, valamint a média által sugallt hamis világ torz értékrendszert eredményez a fiataloknál. Vagyis mindez a jelenlegi világunk szüleménye, a gyerekek önkéntelenül is követik azt, és ha nincs előttük egy minta, ha sem a családban, sem az iskolában, sem a közösségben nem kap inpulzusokat, akkor igény sem fog részéről fellépni például az együttműködésre, udvarias viselkedésre, egyáltalán a beszélgetésre - nyomatékosítja Ónodi Mária.
Nem készít fel a való életre az iskola
A Videoton képzési vezetője szerint az oktatás alacsony színvonala, a tömeggyártás is az okok között szerepel. - Hiába van meg a lexikális tudás, ha a fiatalok nem rendelkeznek a mindennapi élethez szükséges kompetenciákkal - mutat rá Ónodi Mária. Sokan piszkálják a pályakezdőket a nyelvtudás hiánya miatt, miközben sokszor az anyanyelvvel is problémák adódnak. Az egyik szembeszökő hiányosság, hogy a fiatalok nem képesek érthetően válaszolni egy kérdésre, összefüggően beszélni. A kommunikációs készségek elcsökevényesedtek, a modern technológia korában ugyanis úgy tűnik, nincsen jelentősége annak, tud-e a diák köszönni, tisztában van-e az udvariassági formulákkal, protokollal, be tud-e illeszkedni egy munkahelyre, tud-e csapatban együttdolgozni - mutat rá Ónodi Mária.
Érdekes, hogy épp az információs társadalomban fejlődik vissza a kommunikációs készség, a non-verbális kommunikáció aránya ugyanis drasztikusan lecsökkent az egyre modernebb eszközök által. A gép azonban nem pótolja a szemkontaktust, a mosolyt, az érintést, amelyektől ember az ember. Mária kiemelte: minden szülő számára nagy feladat ebből a kreált világból kiszakítani gyerekét.
Az iskola ugyanis erre nem készít fel. - Mindezen nincs mit csodálkozni, hiszen ma a frontális oktatás és a lexikális tudás mérése a jellemző az iskolákban - húzza alá Ónodi Mária. A diák pedig joggal háborodik fel, hogy az ő tudására miért nincs szükség a munkaerőpiacon, hiszen nem ezt tanulta az iskolában. Nincs kapcsolatban a két szegmens egymással, mintha két különböző világ létezne: az iskolai és a valós. Vissza kell tehát nyúlni a képzéshez és meg kell tanítani nekik az írott és íratlan szabályokat. Erre kiváló lehetőséget nyújt a szolgáltatási munkatárs képzés - teszi hozzá Ónodi Mária. A szakember a képzés szervezése során egyébként azt tapasztalta, hogy a nyelvtanárok például nehezen értették meg, hogy itt nem a vizsgára kell felkészíteni az embereket, hanem a mindennapi élethelyzetekre.
Makó Csaba professzor, az MTA Szociológiai Kutatóintézet "Szervezet és Munkaszociológiai Műhelyének" vezetője szerint is az a gondok forrása, hogy a magyar oktatási intézmények hagyományosan az egyéni szakmai-technikai tudások átadására-fejlesztésére törekednek és viszonylag kevésé építenek a hallgatóik aktív részvételén alapuló tanulási módszerek és tudások elsajátítására. Részben ennek tulajdonítható a jelenlegi tudáskínálatban a szakmai-technikai és a társadalmi jártasságok kiegyensúlyozatlansága, és a pályakezdők kommunikációs hiányosságai, alacsony konfliktuskezelő és tanulási képessége - húzza alá az MTA professzora.
Új fejlődési pályára állhat a jövőben az oktatási rendszer
Makó Csaba szerint is a tudáskínálat rendszeres és szisztematikus felülvizsgálatára van szükség és ennek sikerét döntően befolyásolja az oktatási intézmények és a tudáskereslet szereplői közötti "stratégiai együttműködés" megteremtése és folyamatos fenntartása.
A képzési-oktatási intézmények átalakítása rendkívül időigényes Makó Csaba szerint, azonban nem kivitelezhetetlen a kollektív-intézményi tanulási folyamat. Az új fejlődési pálya járhatóságát külföldi példák jól illusztrálják. Például az 50-60 évvel ezelőtti svéd oktatási rendszer működését a hallgatók minimális részvételére építő német oktatási minták jellemezték, napjainkban viszont a tudásátadásban a hallgató részvételére fokozottabban építő angol-szász minták markánsan érvényesülnek. Egyebek mellett, a svéd oktatási, tudás-kínálati rendszer (ezen belül az "életen át történő tanulás" általános elfogadottsága a gazdaságban és a társadalomban) kiemelkedő színvonala meghatározó szerepet játszik a vállalatok, régiók és a nemzeti innovációs rendszer nemzetközileg elismert teljesítményében.
Kibővült a tudás fogalma
A vállalkozások tartós versenyképességének megteremtésében a technikai-szakmai tudások, jártasságok mellett napjainkban felértékelődik a társadalmi kompetenciák szerepe - mondta. Makó professzor. Kifejtette: annak ellenére, hogy a társadalmi kompetenciának nincsen általánosan elfogadott tudományos definíciója, ezen fogalom körébe tartozik az olyan normák és viselkedési minták elsajátítása és gyakorlása, amelyek tükröződnek a munkavállalók viselkedésében, a team-munkára való alkalmasságban, a csoportban vagy a vevők viszonyában gyakran jelentkező konfliktusok kezelésének képességében, stb. Ilyen típusú kompetenciákra sokáig nem volt igény a munkáltatók részéről. Elég az autóiparban jellemző tömeggyártásra utalni (Fordizmus). A XX. század utolsó évtizedeitől azonban, még a feldolgozóiparban is felértékelődött a vevők és a beszállítók szerepe. A tapasztalati úton elsajátítható tudás ("learning by interacting") a vállalati gyakorlatban is teret nyert a formalizált vagy kódolt tudások mellett - vezeti le a professzor.
A heterogén szolgáltató szektor szerepe felértékelődött
Makó Csaba kiemelte: a munkahelyek kétharmadát napjainkban már nem a feldolgozóipari, hanem a rendkívül heterogén összetételű szolgáltató szektor képviseli a magyar gazdaságban is. A szektorban egyszerre vannak jelen a kreatív munkások vonzó munka és foglalkoztatási feltételeit képviselő munkahelyek, valamint a minimális szakmai-technikai jártasságot igénylő, azonban figyelemreméltó társadalmi-viselkedési valamint érzelmi készségeket igénylő munkahelyek. A szolgáltatási tevékenységek egyik skáláját képviselik például a magas képzettséget és jelentős problémamegoldó készséget igénylő professzionális szolgáltatások (pl. szoftverfejlesztők, pénzügyi elemzők) valamint a figyelemreméltó érzelmi tudásokat és konfliktuskezelést igénylő szolgáltatási tevékenységek (pl. szociális otthonok személyzete, gyorséttermi hálózatok munkatársai stb.)
Van megoldás
A professzor szerint élenjáró kezdeményezés az SZTMK új képzési formákat támogató kezdeményezése, azonban ennek tartós eredményességét a tudáskínálati intézmények és a munkaerő-piaci szereplők közötti folyamatos dialógus létrehozása és fenntartása garantálja.
Ónodi Mária szerint a modern technológia robbanását nem tudta lekövetni a társadalmi szerkezet, ahogy az oktatás sem. Mivel sem az iskola, sem a család nem tanítja meg a fiatalokat a felelősségvállalásra, a viselkedés- illetve munkakultúrára, így az jelenleg a munkáltatókra hárul. Ezen kellene változtatni, interaktív tanórával, a munkáltatók együttműködésével, erkölcsi illetve kompetenciaalapú oktatással. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy nem lehet mindent az iskolára fogni, ahogy a család is kevés ahhoz, hogy ezen a helyzeten fordítson, mindkettőn sok múlik - szögezte le Ónodi Mária.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Employer branding, toborzás, munkáltatói márka, karrierút, megtartás, juttatások, bérbenchmark stb. Szinte már elcsépelt szavak, unalomig... Teljes cikk
A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk
Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk
- Hogyan hangoljunk össze embereket különböző kultúrákból vállalati közegben? 1 hete
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 2 hete
- Pölöskei Gáborné: a minőségi szakképzésnek lakosságmegtartó ereje van 2 hete
- Megütötte és fellökte a 12 éves diákot a budapesti tanár 2 hete
- Több mint ötven vállalati partner vesz részt a BGE állásbörzéjén 2 hete
- A korai iskolaelhagyók arányának változása 2 hete
- 75-150 millió forint támogatással képezhetik munkavállalóikat a cégek - Még elérhető az év slágerpályázata 2 hete
- Szlovákiában betiltják a mobiltelefonok használatát az általános iskolákban 3 hete
- Április végéig lehet jelentkezni az MCC vezetőképző akadémiájára 3 hete
- Százmilliárd forintos felújítási program indul a szakképzésben 4 hete
- Hankó Balázs: A kormány célja, hogy Magyarország világbajnok legyen a szakképzésben 1 hónapja