kapubanner for mobile
Szerző: Paraszt Imre
Megjelent: 17 éve

Dúl a harc a diákmunkásokért

Rejtett munkaerő-kölcsönzéssel vádolta meg egy, a hetekben nyilvánosságra hozott tanulmány a diákszövetkezeteket. A kritizált szervezetek viszont úgy látják, a diákokra éhes munkaerő-kölcsönzők próbálják "aljas módon" eltörölni őket, most a nyilvánosság bevonásával.

images

images

A Pécsi Tudományegyetem megbízásából készült "Munkaerő-piaci helyzetkép Magyarországon 2005-2006 - különös tekintettel a diákszövetkezetek tevékenységére" című tanulmány legfőképpen azt nehezményezi, hogy a diákszövetkezetek rejtett munkaerő-kölcsönzést folytatnak azzal, hogy a velük tagsági viszonyban álló diákmunkásokkal munkaszerződést, illetve megbízási szerződést kötve egy másik munkáltatónál foglalkoztatják őket. A tanulmány a hatályos törvényekre hivatkozva (az 1992. évi XXII. Mt. 193/D § (1) bekezdése), azt írja, hogy ez tilos, legalábbis a szövetkezetek számára, mivel azok csak a saját javukra foglalkoztathatják tagjaikat.

A tanulmányt ezen túlmenően főként a diákmunkával kapcsolatos jogsérelmekre hegyezték ki, a felmérés szerint például a középiskolások 40 százaléka, a főiskolai, egyetemi hallgatóknak pedig a 45 százaléka tapasztalt szerződésszegésből eredő jogsértéseket (pl. késett a fizetés egy hónapot vagy kevesebbet kaptak az ígértnél). A munkaidő terén sem volt jobb a helyzet, a középiskolások a maximális heti 20 óra helyett átlagosan 27-et robotoltak, a budapesti fiúkról nem is szólva, náluk ez az időmennyiség ugyanis heti 37 órára dagadt. Büntetésben a felsőoktatásban lévők csupán 9 százaléka részesült, bár mindannyian jelezték, hogy ugyan jogosnak érezték a levonást, mértékét túlzónak találták.

A fejezetért felelős Jakab Tamás kutató továbbá kifogásolja, hogy munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatásban nem részesülnek a diákok, holott azt kötelező lenne megtartani, és hogy egynémely munkaköri leírás meglehetősen felületes. A regisztrációs díjról és a szövetkezeti járulékról szintén nem tudni, milyen célt szolgálnak, ezekből ugyanis nem derül ki, hogyan lesz valaki a szövetkezet tagja, illetve milyen módon gyakorolhatja jogait.

A tanulmány kitér arra is, hogy a diákmunkások többsége tulajdonképpen az egyetlen lehetőség lévén fordult az iskolaszövetkezetekhez, nem ismerik ugyanis a részmunkaidős foglalkoztatást, a távmunkát, sőt még az alkalmi munka vagy a munkaerő-kölcsönzés intézményét sem. Ez utóbbira külön hangsúlyt fektet a kutató, mivel véleménye szerint nagyobb jogbiztonságot és rendezettebb munkakörülményeket biztosítanának a diákoknak. Amennyiben a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szervezetek átfogó kommunikációs hadjáratot folytatnának, sokat lehetne javítani a diákok munkakörülményein.

Éles riposzt a diákszövetkezetektől

A Diákvállalkozások Országos Érdekvédelmi Szövetsége (Diákész) szerint viszont újra a "diákokra éhes" munkaerő-kölcsönzők mesterkedései vannak a háttérben, akik már hat éve próbálják megtörni az iskolaszövetkezetek egyeduralmát. A jó és a gonosz örök párharca most e tanulmányban öltött testet, mivel ha valóban a jó szándék vezérelte volna a kutatót, a diákszövetkezetekkel vette volna fel a kapcsolatot, s nem a nyilvánossággal - nyilatkozta a HR Portalnak Simon Balázs, a Diákész főtitkára.

Szerinte egyébként sem alkalmas a tanulmány a párbeszédre, mivel pusztán 200 diák, illetve hallgató véleményét tükrözi, ami a 120-130 ezer fős összlétszámhoz képest meglehetősen elenyésző minta. Arról nem is beszélve, hogy maga a tanulmány gerincét adó kérdőív alapján nem vonhatók le semmilyen rejtett munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó következtetések, mert ilyesféle kérdések nem is szerepeltek benne. A munkaszerződés kötése pedig nemcsak bevett gyakorlat, hanem törvényi előírás is, elvégre miből másból tudhatná meg a diák kötelezettségeit, illetve jogait. Ráadásul a közvetítés még így sem minősül munkaerő-kölcsönzésnek, mert - mint ahogy Másody Szabolcs, a MŰISZ Iskolaszövetkezet marketingvezetője elmondta - a diákmunka során a munkáltatói és utasítási jogokkal az iskolaszövetkezet rendelkezik, azokat nem adja át a megrendelőnek, márpedig ez a munkaerő-kölcsönzés lényege.

Az olyan megállapítások, mint hogy a foglalkoztatott egyetemisták 45 százalékának volt szerződéses jogviszony megsértésével kapcsolatban élménye, a főtitkár szerint egyáltalán nem kirívó adat, más foglalkoztatási formákban, például munkaerő-kölcsönzésnél is, jóval nagyobb arányban történnek jogsértések - amiket egyébként, ha előfordulnak, egyszerűen be kell jelenteni a munkaügyi felügyelőségnél. A fizetéskésések 20 százalékos aránya megint csak túlzás, csupán néhány esetben fordul elő ilyesmi, akkor is inkább a bankszámlaszám pontatlan megadásából.

Simon Balázs értelmezhetetlennek tartja továbbá a "szerződésben foglaltaktól eltérő munkát" végzők 10 százalékos arányát is, hiszen a diákmunkát nem kötelező elvállalnia a diáknak, az előzetes telefonos egyeztetés során - nem megfelelő munkakör vagy akár időpont okán - bármikor lemondhatja azt. (A diákszövetkezetek saját felmérése szerint egyébként a diákmunkások 80-85 százaléka elégedett a szövetkezetek tevékenységével.)

A Diákész főtitkára rejtélyesnek tartja azt is, a tanulmány miért tér ki arra, hogy a diákmunkások 90 százaléka szerint a szövetkezet által kínált munkaköröknek semmi közük nem volt a főiskolán, egyetemen folytatott tanulmányaikhoz. A diákmunka ugyanis nem a pályakezdéshez szükséges tapasztalatszerzést szolgálja (az a szakmai gyakorlat célja), csupán a munkahelyi szocializációra teremt lehetőséget, hogy a diák megtapasztalja, milyen kötött munkarendben, felettesek, kollégák közt dolgozni. Az elhelyezkedési esélyeket ráadásul így is nagyban növeli, hiszen a cégek inkább felvesznek egy láthatóan dolgozni hajlandó, ambiciózus fiatalt, mint egy tapasztalattal nem rendelkező zöldfülűt.

A tanulmány végkicsengése különösen kiverte a biztosítékot a diákszövetkezeteknél, szerintük ugyanis meglehetősen álságos dolog azt állítani, hogy a munkaerő-kölcsönzés nagyobb jogbiztonságot és rendezettebb munkakörülményeket biztosítana a diákoknak. Elvégre a diákmunka éppen a rugalmasságról szól: ha egy partnercég nagyobb forgalomra számítva úgy ítéli meg, hogy extra munkaerőre van szüksége, akár pár órás időtartamra, könnyedén a rendelkezésére bocsátják a megfelelő mennyiségű diákmunkást. Munkaerő-kölcsönzéssel viszont ezt lehetetlen volna megoldani, különösen ilyen olcsón, az iskolaszövetkezeti diákmunka ugyanis - a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot leszámítva - szinte járulékmentes. Az iskolaszövetkezetek továbbá mindent megtesznek azért, hogy a diákoknak normális feltételeket biztosítsanak (éppen ezért a MŰISZ például jelzésértékűnek veszi a negatív felhangokat), hiszen elemi érdekük, hogy a későbbiekben is hozzájuk forduljanak. Mindazonáltal szívesen fogadnának egy ilyen felmérést a munkaerő-kölcsönző cégekről is.

Paraszt Imre, HR Portal
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani

A diákok foglalkoztatása még az egyszerűsített foglalkoztatásnál (EFO) is kedvezőbb ez a megoldás a cégek számára. Teljes cikk

Íme az UniYou Év Diákmunkahelye pályázatának győztesei

Hiánypótló kezdeményezést indított el tavaly az UniYou digitális iskolaszövetkezet, amely a diákmunkában dolgozó fiatalok számára hirdetett... Teljes cikk

A friss diplomások 78 százaléka már egyetemi tanulmányai alatt is dolgozott, sokan mennének külföldre

A tanulás melletti munkavégzés leginkább a nem nappali munkarendben tanuló hallgatókat jellemzi. Teljes cikk