A szakmai gyakorlat jogi és adózási keretei

A tanulás mellett egyre több diák vállal munkát és kezd el beilleszkedni még tanulmányai befejezése előtt a munka világába. Ezek a fiatalok már az iskolapadból kikerülve rendelkeznek alapvető munkahelyi tapasztalatokkal, a gyakorlati idejük alatt megtanulhatták hogyan kell egy intézménybe beilleszkedni, miként működik egy szervezet és nekik mint munkavállalóknak hol van a helyük egy adott cégen belül. A szakmai gyakorlat amennyiben jól megszervezett és a résztvevők igényeihez igazított, hasznos diáknak, iskolának és foglalkoztatónak egyaránt.

Megbízási szerződés vagy keret megállapodás?

Jogi szempontból a munkáltatónak alapvetően háromféle megoldási út áll módjában. Egyrészt megbízási szerződés vagy munkaszerződés keretein belül foglalkoztathatja a hallgatót, így a diákkal lép közvetlenül jogviszonyba. Másrészt az oktatási intézménnyel köthet keret-megállapodást a hallgató(k) gyakorlatára vonatkozóan.

Első esetben a munkáltató és az oktatási intézmény hallgatója köt egymással szerződést. A megbízási jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szabályozza, amely alapján a munkáltató egy bizonyos feladatkör elvégzésével bízza meg a hallgatót. Az oktatási intézménynek ebben a kapcsolatban sem közvetlen szerepe, sem joga és kötelezettsége nincsen.
A megbízási szerződésben a következőket kell rögzíteni:
- megbízás kereteit (pl. hallgatói jogviszonyban lévő munkavállalóról van szó, azon szervezeti egységet/ egységeket, amelyekben tevékenységét végezni fogja, stb. )
- megbízás tárgyát, vagyis a hallgatóra bízott feladatok összességét,
- megbízási időszakot,
- megbízási díjat.
A megbízási díjjal kapcsolatban megjegyzendő, hogy a hallgató részéről a feladatok ellátása történhet ingyenesen is. Abban az esetben, amikor a munkáltató nem akar vagy nem áll módjában egy előre meghatározott díjazást a dolgozó diáknak ígérni, megoldást jelenthet, ha a hallgató gyakornokságának kezdetén, a megbízási szerződésben nem kötnek ki megbízási díjat. Amennyiben a diák jól teljesít és a rábízott feladataival a munkáltató elégedett, úgy a megbízási szerződés módosítása kerülhet sor és díjazás is fizethető a hallgatónak.

Határozott idejű munkaszerződés megkötésekor ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg a diákot, mint a többi munkavállalót, a munkaviszony általában fél éves vagy éves időtartamra jön létre. A foglalkoztatás kereteit a Munka törvénykönyve szabályozza, a hallgatók szabadságolását, a vizsganapokat és/ vagy iskolai kötelezettség miatti hiányzásokat célszerű írásba foglalni. A megbízási szerződésnél, tekintettel arra, hogy a Ptk. megfelelő szabályai az irányadóak nem értelmezhető a szabadság fogalma. Munkaviszony esetén a diák szervezetben betöltött helye, alá- és fölérendeltségi viszonya, munka illetve feladatköre is egyértelműen meghatározható.

Harmadik esetben az oktatási intézmény és a foglalkoztató között jön létre a szakmai gyakorlatra vonatkozó megállapodás, melyben a szakmai gyakorlatot adó intézmény vállalja, hogy adott időszakban gyakorlati helyet biztosít a diák vagy diákok számára. A megállapodásban rögzíteni kell a gyakorlaton résztvevő hallgató(k) személyét és a díjazás mértékét is. Ezt a megoldási módot az iskola és a foglalkoztató hosszú távú együttműködésekor célszerű alkalmazni, nem pedig egyedi esetekben. Ilyen lehet például a vendéglátó-ipari iskola és étterem vagy egy kereskedelmi iskola és áruház kapcsolata, amikor a két intézmény között kooperáció jön létre. A foglalkoztató célja a szakképzett munkaerő minél egyszerűbb beszerzése és saját igényeihez való igazítása, míg az iskola a piaci igényeknek megfelelő és színvonalas oktatást tud nyújtani, mert lehetősége van a munkaerő-piaci szükségletek megismerésére.

Milyen kedvezmények vehetők igénybe a diákok alkalmazása esetén?

A diákok alkalmazása során számos adó- és járulékkedvezmény vehető igénybe, továbbá egyes bejelentési kötelezettség alól is mentesül a foglalkoztató. Ezeket a könnyítéseket egyrészt a munkáltató, másrészt a hallgató tudja igénybe venni. Az ilyen jellegű kedvezmények a következők lehetnek:

A járulékfizetési kedvezményre vonatkozóan a Start Kártya Program az irányadó, mely alapján a középiskolát elvégzett, 25 év alatti, munkaviszonnyal még nem rendelkező pályakezdők után veheti igénybe a munkáltató a fizetési kedvezményeket. Ha ugyanis a foglalkoztató ilyen kártyával rendelkező diákot alkalmaz, akkor a minimálbér 1,5-szeresének 15 százalékát, azaz jelenleg 14.738 forint járulékot kell a társadalombiztosítási szervnek megfizetnie.

Adózási szempontból, amennyiben a hallgató éves összevont adóalapja nem éri el az 1.700.000 forintot, akkor kérheti, hogy a díjazása után 18 százalék személyi jövedelemadót vonjon le a munkáltató. Ahhoz, hogy ne 36 százalékos adólevonás terhelje a diák munkabérét vagy megbízási díját nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a tárgyévben adóalapot képező jövedelme nem éri el a fenti határt. Ez a könnyítés hallgatói jogviszonytól függetlenül, minden dolgozónak jár, aki adott gazdasági évben kevesebb, mint 1,7 millió forint adólappal rendelkezik.

A diákoknak adható adó- és járulékmentes természetbeni juttatások között meg kell említeni a jegyzet- és tankönyvtámogatást, a képzési költségek megtérítését, illetve egyéb taneszközök juttatását. A cégek ösztöndíj jellegű juttatásban is részesíthetnek hallgatókat a felsőoktatásról szóló törvény szerint.

A fizetési könnyítések mellett adminisztrációs kötelezettségtől is mentesül a foglalkoztató, amennyiben iskolai képzésben résztvevő diákot alkalmaz. A 2003. évi törvény az adózás rendjéről ugyanis mentesíti a foglalkoztatót a bejelentési kötelezettség alól, vagyis az adóhatóság felé a munkáltatónak nem szükséges jelezni a létrejövő jogviszonyt, mivel a TBJ. 5. §.-ában meghatározott más társadalombiztosítási jogviszonya, jogállása van (hallgatói jogviszony).

Életpálya-építés - avagy milyen pozitív hatásai vannak az iskola és a foglalkoztató együttműködésének?

Az életpálya-építés olyan tudatos építkezést jelent, melynek során az egyéni képességek és ambíciók a társadalmi elvárásokkal találkoznak és kerülnek fejlesztésre. A magyar oktatást gyakran érő kritika, hogy nem a piaci elvárásoknak és szükségleteknek megfelelő fiatal munkaerő képzésére fókuszál, holott az iskolának, mint az életpálya-építés meghatározó szereplőjének igazodnia kell a munkaerő-kereslet rövid- és középtávú változásaihoz. Mindezek mellett a diákok orientációjában, direkt, illetve indirekt pályára irányításában van meghatározó szerepe.

Ezeknek az orientációs programoknak az eleme a szakmai gyakorlat, hasonlóan az üzemlátogatásokhoz vagy szakmai kiállításokhoz. Az ilyen jellegű fórumok lehetőséget jelentenek a diákoknak, arra, hogy megismerjék a munkahelyi környezetet, betekintést nyerhessenek az egyes szakmák mindennapjaiba, illetve egy életszerű képet kapjanak a munkaerő-piacról. A szakmai gyakorlat szemben a direkt pályára irányítással bemutatja az adott szakmához kacsolódó ágazatokat és munkahelyeket is, ezáltal a munkába állás előtt, még az iskolapadban nyitva áll a lehetőség a diákok számára, hogy a hozzájuk leginkább passzoló szakmát és gazdasági ágazatot megtalálják.

A szakmai gyakorlat, illetve az iskolai képzésben való részvétel melletti munkavégzés nemcsak a diákoknak előnyös, mert egyrészt betekintést nyernek a munka világába, másrészt zsebpénz-kiegészítéshez jutnak, hanem számos előnyt jelent a foglalkoztatónak is. A munkaerő-utánpótlását könnyíti, így már az iskolában elkezdheti a specifikus szaktudással rendelkező diákok kinevelését. Nem utolsó sorban pedig a fiatalok korai éveiben formálja felelősségérzetüket és motiváltságukat, valamint megalapozza a munkához való hozzáállásukat.

Mohácsi Györgyi