Módosultak a munkaerő-kölcsönzés szabályai
A héten meghozott országgyűlési döntések egyik lényeges eleme volt a munkaerő-kölcsönzés keretei között foglalkoztatottak védelme valamint a bérelt és nem-bérelt munkaerő egyenlő elbánásának támogatása. Cikkünkben felfrissítjük a munkaerő-bérlés egy-két izgalmas kérdését kis betekintéssel a módosulásokba.
A munkaerő-kölcsönzés lényege, hogy a munkaerő-bérléssel foglalkozó cég köt a dolgozóval munkaszerződést, melyben vállalja a munkavállaló foglalkoztatását egy másik cégnél. A munkaviszony létrejöttével és megszűnésével kapcsolatos munkáltató jogokat így a bérbe adó gyakorolja, viszont a munkavégzéssel kapcsolatos egyéb pontokban (pl. munkavégzés menete, munkaidő, stb.) a bérlő céggel megosztottan képviseli a munkáltatói jogokat. Ahhoz, hogy egy cég munkaerő-közvetítéssel foglalkozhasson a Munka Törvénykönyvének (Mt.) XI. fejezetében, valamint a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendeletben található kritériumoknak kell, hogy megfeleljen.
Melyek a munkaerő-kölcsönzést érintő változások 2007. április 1-jétől?
A 2007. április 1-jétől érvényes törvényjavaslat célja, hogy az alkalmi munkavállalást és a munkaerő-kölcsönzés egymásmellettiségét megszüntesse, valamint a kölcsönzött munkavállalókat ugyanazokkal a jogokkal lássa el, mint a munkavállalókat.
A módosítás elsősorban a kölcsönzött dolgozók javadalmazását érinti és a következő főbb pontokban foglalható össze:
- a kölcsönzött munkavállalók a jövőben ugyanolyan díjazásban kell, hogy részesüljenek, mint azok a dolgozók, akik főállásban és munkaszerződéssel alkalmazottak. Ezt az intézkedést támasztja alá, hogy a következőkben a kölcsönbe vevő cégnek tájékoztatnia kell a munkaerő-kölcsönzőt, hogy a bérelt munkavállalóval azonos munkakörben dolgozók milyen jövedelemmel rendelkeznek az adott cégnél.
- a természetbeni juttatásokat a továbbiakban a kölcsönbe vevő biztosítja az ideiglenes munkaerőnek, eltérően az eddigi gyakorlattól, ami szerint a kölcsönbe adó továbbszámlázta a természetbeni juttatás értékét (pl. étkezési jegy, helyi közlekedési bérlet, stb.) a kölcsönbe vevőnek.
Az április 1-jétől életbe lépő módosítás problémája lehet, hogy a bérbe vevő cégek kénytelenek lesznek a meglévő, adott munkakörben dolgozó munkavállalóik béradatait a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek felé nyilvánossá tenni. A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalatoknak így túlzott betekintése lesz majd a bérbe vevő cégek jövedelemadataiba. További negatív következmény lehet a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozókra háruló nagyobb adminisztrációs feladat is.
Mi módosult a munkaerő-kölcsönzést érintően 2007. január 1-jétől?
Az év elején meghozott változtatások lényege a feketemunka és a kétes foglalkoztatási viszonyok háttérbe szorítása volt. Úgy is felfogható, hogy a munkaerő-bérlés átalakítási folyamatának első lépcsője a visszaélések megakadályozása volt, míg a jelenlegi változtatások már a méltányosság elvének megcélzásával messzebbre mutatnak.
- A 2007. január 1-jétől életbe lépő változások szerint a kölcsönbe adó és kölcsönbe vevő cégek között tulajdonosi átfedés nem lehet. A két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján sem állhat egymással kapcsolatban.
- Az év elejével született meg az a döntés is, amely értelmében nem lehetséges olyan munkavállaló bérlése, aki korábban a bérbe vevőnél állt munkaviszonyban. Amennyiben mégis valamilyen szervezeti változás miatt a vissza-bérlésre kényszerült a cég, úgy legkevesebb 6 hónapnak kell eltelnie a munkaviszony vége és a munkaerő-bérlés megkezdésének napja között.
Az év elejétől életbe lépő változtatások negatív következménye, hogy a hat hónapos határidővel a munkaerő-bérlés lételemét jelentő rugalmas foglalkoztatást nehezítette meg és hozta lehetetlen helyzetbe.
Mikor jelent megoldást a munkaerő-kölcsönzés?
A munkaerő-bérlés hatékony módszer lehet olyan esetben, amikor hirtelen szervezeti változások miatt a cégeknek egyszerre több dolgozóra van szüksége, akiket esetleg időszakosan tud csak foglalkoztatni. Ugyanakkor a speciális szakképesítéssel rendelkezőket (pl. mérnököket és informatikus végzettségű szakembereket) is egyre több cég alkalmazza a munkaerő-kölcsönzés keretein belül.
Nemcsak a szervezeti változások miatt állhat fenn ideiglenes munkaerőhiány egy-egy cégnél, amit gyorsan és hatékonyan lehet bérléssel pótolni, hanem a szezonalitás miatt is, például a szabadságolások idején, esetleg a táppénzen lévők pótlására is alkalmazható.
A munkáltató szempontjából pozitívum, hogy az adminisztratív terhek csökkenek, a dolgozó kiesése esetén teljes körű munkaerő-kereséssel gyorsabb az utódlás keresése. Végül mivel a kölcsönzési díj szolgáltatási díjnak minősül, ha a bérköltségek növelését el kívánja kerülni egy cég, szintén eredményes lehet a bérlés alkalmazása.
Munkavállalói vs. munkáltatói érdekek
Ugyan a legújabb jogszabály-módosításoknak köszönhetően a munkaerő-kölcsönzés kezd megfelelni eredeti rendeltetésének (gyors és rugalmas munkaerő-pótlás) illetve hosszú távon munkaerő-kihelyezés, még mindig leginkább a munkáltatók érdekeit szolgálják. Ugyan személyiségtől és beállítottságtól függően viszonyulnak a munkavállalók a munkaerő-bérléshez, sokuk számára nagy hátrányt jelent például, hogy elesnek a munkáltatói hitelektől vagy a bérlő cégeknél lévő egyéb juttatásoktól. A munkavállalókban érthető okokból kevésbé alakul ki a lojalitás a bérbe vevő cég irányába, és pontosan ezen kötődés hiánya miatt kevésbé lehetnek motiváltak és elkötelezettek a munkáltató iránt. Ugyanezt a problémát erősíti fel, hogy mivel a munkáltatói jogok megosztottak a bérbe adó és bérbe vevő között, egy-két napi szinten felmerülő kérdés megoldása jóval nehézkesebb és hosszadalmasabb.
Bérelhetünk-e munkavállalót külföldi bérbeadással foglalkozó cégtől?
A Munka Törvénykönyve 193/D. § (1) bekezdése szerint munkaerő bérbeadója csak olyan belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, közhasznú társaság vagy szövetkezet lehet, amely megfelel a törvényi és jogszabályi feltételeknek és az illetékes munkaügyi központ nyilvántartásában áll.
A kölcsönbeadó nem lehet nem Magyarország területén működő társaság, amelynek oka egyrészt adózási másrészt munkajogi kérdés, amelyek a munkavállalók munkaviszonyra épülő jogának és bérbiztonságának erősítését, valamint a fiktív munkáltatók kiszűrését szolgálják.
Az viszont elképzelhető, hogy Magyarországon bejegyzett, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég nem magyar állampolgárságú munkavállalók bérlésével tevékenykedjen. Ekkor ugyanis a magyar jogszabályok alkalmazandók mind a munkavállaló-bérbeadó, mind, pedig a bérbeadó és bérbe vevő viszonyában.
Ha a munkavégzés külföldön történik, akkor a munkavégzés helye szerinti ország vonatkozó jogszabályai az irányadóak azzal, hogy a kiutazást csak akkor lehet megkezdeni, ha a munkavégzés helyén irányadó jog szerinti engedélyek beszerzése megtörtént. Az Európai Unióban a munkavállalók kölcsönzését a 96/71 EK rendelet (Irányelv) szabályozza, melynek alapja maga a Római Szerződés. Az EU területén kikölcsönzött munkavállaló az őt kiküldő ország joghatósága alatt marad, tehát ott lesz biztosított, illetve ugyanúgy megilleti a teljes körű szociális ellátás.
Mohácsi Györgyi
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
Várhatóan 2024 is mozgalmas év lesz a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén, de még mielőtt igazán beindulnának az új év folyamatai,... Teljes cikk
A foglalkoztatás bővülésére számíthatunk – fogalmazott Csizmadia Gábor, a tagszervezetein keresztül 200.000 fő munkavállalót foglalkoztató... Teljes cikk
2024. január 1-én lépett hatályba a kormányrendelet, mely több pontban is módosítja a külföldi munkavállalók kölcsönzésének jogszabályi... Teljes cikk
- Orbán Viktor: Minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni 3 hete
- Hol vannak tartalékok a magyar álláspiacon? Így látja az államtitkár 4 hete
- Megjelent a szabályozás - Ezeket a foglalkozásokat nem űzheti a vendégmunkások egy része 1 hónapja
- Íme a kormány terve a 300 ezer főnyi munkaerőpiaci tartalék mozgósítására 1 hónapja
- Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába? 1 hónapja
- Elfogyott a magyar munkaerő? Főszerepben a toborzás! 1 hónapja
- Itt a titkos munkaerő-tartalék: mit tudnak a nyugdíjasok? 2 hónapja
- "A top 3-ba akarunk kerülni": új vezetők, ambiciózus tervek az IDBC-nél 2 hónapja
- További jelentős minimálbér-emelésre lehet számítani Magyarországon 2 hónapja
- Ez jelenti a legnagyobb problémát a vállalatoknál az új munkatársak toborzásánál 2 hónapja
- Melyek a legnagyobb munkaerő-közvetítő cégek? Itt a lista 2 hónapja